A világ legértelmetlenebb játéka – Játékteszt

Az én listámon ez a cím a Clicker Heroes nevezetű csodáé. Régebben is volt már dolgom böngészős játékokkal, amikben a fejlődés és az előrejutás nem volt más mint idő kérdése, ha azonban túl türelmetlen voltál, akkor felgyorsíthattad az eseményeket a játék saját fizetőeszközével, amit persze valódi pénzért vásároltál az ősöktől elcsent bankkártya kárára.




Nincs ezekkel baj, a böngészős játékok arra valók, hogy naponta kétszer rájuk nézz, kattints párat és bezárd másnapig. Közben pedig tudat alatt érzed, hogy a háttérben dolgokat viszel véghez, úgy hogy nem is csinálsz semmit. A Clicker Heroes is egy hasonló játék, na de mi akkor vele a gond?

Először is az, hogy ez már nem csak böngészős játék. Megtalálható Steam-en, minden telefonos piactéren, sőt PS4-en és XBOX ONE-on is. De minek? Ez a terjeszkedés nyilvánvalóan csak a játékos tábor bővítése miatt történik, nem azért, mert maga a játék egy fikarcnyit is fejlődik, vagy nőne rá az igény.

Nyilvánvalóan a konzolos és PC-s tábor tagjainak is van telefon a zsebükben, amin futna ez a játék, de ha már odatolják az orrod elé, akkor több esély van rá, hogy adsz neki egy esélyt. Máskülönben valószínűleg soha nem hallottál volna róla.

Személy szerint én a Microsoft játékkonzolján próbáltam ki, így csak arról tudok nyilatkozni, de kétlem, hogy kardinális különbségek lennének a játékban a különböző platformok között.

A JÁTÉKMENET

Ugorjunk egyből a közepébe, ugyanis ez a játék legnagyobb hibája. Az, hogy nincs tartalom. Se játékmenet, se valami minimális sztori, vagy megteremtett atmoszféra. A képernyőn mindenféle bugyuta nevű „szörnyeket” látsz, amiket ki kell nyírni. Hogyan? Kattintasz.

Nincs hitbox, fegyver, sebzésjárulék, védekezés, hibázás vagy melléütés. Csak kattintasz és ő meghal. Aztán jön a következő, amikor kattintasz, ő ismét meghal és lényegében ez a játék. Eszeveszetten kattintgatsz, mészárolod a lényeket, amik csak állnak bambán és tűrik, ők soha nem ütnek vissza, neked nincs életerőd.

Annyi a dolguk, hogy meghaljanak és aranyat dobáljanak neked, amiből fejlesztheted a hőseidet, hogy még gyorsabban, még többet ölhess még több aranyért. Mindezt az elején csak kattintással, na de ezután…

Fejlődik a DPS-ed és onnantól kattintanod sem kell, csak nézed a képernyőt és ők sorra pusztulnak maguktól. Izgalmas, nem?

Persze vannak hősök, bónuszokat adó ereklyék, küldetésre küldhető zsoldosok, de a játékmenet annyi, hogy nézed a képernyőt, fejlesztgetsz, aztán kilépsz és nem lépsz be újra, amíg össze nem gyűlik elég arany az újabb fejlesztésekre. Kapsz olyan bónuszokat azonban, nevezetesen Hero Soul-okat, amiket nem használhatsz fel, csak ha nyomsz egy aszcendenst, ami gyakorlatilag a játék elölről kezdése, mikor minden – hetekig gyűjtögetett – hősöd, képességed és fejlesztésed eltűnik, csak a bónuszaid maradnak meg. Gyakorlatilag ezt csinálod újra és újra és újra, hogy egyre messzebb juthass.

Az arany mennyisége hatványozódik, így rövid időn belül már a matematikatudomány határain túl lévő számokkal találkozunk.

Eleinte még a játék követi a természettudományok ismert számait és jelöléseit, így láthatunk olyat, hogy K (ezer), M (millió), B (milliárd), de ezek után már különböző kitalált mennyiségek jönnek, annyi aranyat gyűjtesz, hogy már nem tudják mivel jelölni (U, s, S, %, !, d, D, N, R, &, #, e…).

DE AKKOR MIVEL FOGJA MEG A JÁTÉKOSOKAT, KÖZTÜK ENGEM IS?

A fejlődéssel. A kezdetben csak RPG típusú játékoknál jellemző fejlődési rendszer, szintek, XP, skillek meglátásom szerint a kétezres évek elején kezdtek más stílusú játékokban is megjelenni. A fejlesztők rájöttek, hogy – mint minden másnak –, a játszásnak is van lélektana, így némi ösztönzéssel, ha a játékos azt hiszi, hogy van miért küzdenie, akkor jobban játékra bírható.

Így alakult ki az, hogy ma már a legegyszerűbb telefonos puzzle játékoktól kezdve a csúcsgenerációs FPS játékokig mindenben XP-t gyűjtesz, fejlődsz, emellett minden platformnak megvan a saját achievement-rendszere is, ami további kitűzött célokat tár eléd.

A Clicker Heroes sem kivétel. A fejlődéssel fogja meg a játékosokat, azzal, hogy van miért küzdened, hogy épp annyi aranyat ad, hogy kicsit várnod kelljen a következő fejlesztésig, amit megszerezvén erősebb leszel, gyorsabban haladsz, de ezzel párhuzamosan az ellenfelek is erősödnek, így az újabb skill megszerzése előtt újra belassul a dolog.




És ez így megy újra és újra, ez csak számok függvénye. A különbség csak az, hogy más játékok legalább építenek valamit az algoritmus köré, hogy ne csak egy könnyen kiszámítható algebrapéldának tűnjön az egész, hanem játékkinézete legyen. Ez az, ami a Clicker Heroesből hiányzik. Itt csak bámulod a képernyőt és vársz, hogy a számok dolgozzanak helyetted, miközben te azt hiszed, hogy éppen játszol.

Értékelés:

[fb_button]

2
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
2 Comment threads
0 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
2 Comment authors
c pFlameHair Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

FlameHair
Vendég
FlameHair

Teljesen értem a problémád! Ugyanakkor van az az élet amibe pont beleillenek az ilyen játékok, amit a mellékelt ábra is mutatja.(tele van minden ezekkel az “idle” gameekkel) Én az Adventure Capitalist-tal találkoztam először ebben a témában, és bevallom beszippantott hetekre. Az oka talán a fejlődés utáni vágy. Ugyanezért játszik annyi ember MOBA-t! Ők akarnak a legjobbak leni, ez volna a cél, ki gyakorlással, ki vásárlással, míg mások csalással próbálkoznak. Ami az idle gamek javára írható fel, hogy például munka közben is van időd “játszani”, vagy legalábbis átverni magad hogy játszol. Reggel megnyomkodod, ebéd szünetben megint, aztán lehet h csak másnap… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

c p
Vendég
c p

Ez inkább programozás. A játékost programozzák a nem-kell-tennem-semmit-akkor-is-… attitűd elsajátítására.
Most megtanulják a nem-kell-tennem-semmit-akkor-is-JÁTSZOM érzést.
Így a későbbiekben könnyebben fogják befogadni pl. a nem-kell-tennem-semmit-akkor-is-TŐZSDÉZEK, stb. átveréseket, pénzlehúzásokat.

Lusta – az értelmetlen pénzköltésre alkalmas és hajlandó – konzumidióták nevelése in progress…