Filmkritikák

The Space Between Us (2017) – kritika

Te mit szeretsz leginkább a Földön? Az esőt? Álmodni? Vagy egy személyt? Vagy nem tudsz dönteni? Sajnos ez a film sem képes egészen dönteni magát illetően. 2017-ben egy kolonizáló expedíció indul a Marsra, melynek vezetője Sarah Elliot a bolygóra való megérkezéskor egy csecsemőnek ad életet. Ez a fiú Gardner Elliot, aki 16 évvel később lehetőséget kap, hogy a Földre utazzon. Minden vágya megtaláln...[Tovább a cikkre]

A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja (2017) – kritika

A Karib-tenger kalózai széria már 2003 óta hozza a minőséget. Az első három rész nagyjából beírta magát a filmtörténelembe. Ütős casting, eredeti karakterek, gyönyörű látványvilág és tökéletes koreográfiák no és persze Hans Zimmer pörgős atmoszférát varázsolt a kalózok kalandos napjai alá. Így ismertük meg mind és így szerettük a sorozatot. A negyedik rész már vitatható; de összességében nekem még...[Tovább a cikkre]

Kill’em All (2017) – kritika

Jean-Claude Van Damme sokunk fiatalkorának egyik hőse, a Véres játék, a Kickboxer és a Dupla dinamit sztárja bizony már az 57-et tapossa. Míg a nyolcvanas-kilencvenes években, a harcművészeteket középpontba helyező mozik idején csillaga fényesen ragyogott, mára már rendesen megkopott a fiatalkori pörgőrúgása. Ez persze nem azt jeleni, hogy JCVD felhagyott volna a filmezéssel, szó sincs róla. Aki k...[Tovább a cikkre]

Alien: Covenant (2017) – kritika

Ridley Scottnak a Sólyom végveszélyben című film óta nem igazán sikerült maradandót alkotnia, legalábbis messze van attól a minőségtől, ami a fénykorában jellemezte. A Prometheus zavaros cselekménycsavarjai sem kecsegtettek túl sok jóval, ebből kifolyólag igencsak szkeptikusan ültem be a Covenant premierjére. Egy tipikus hollywoodi blockbusterre számítottam, azonban a film során szinte folyamatosa...[Tovább a cikkre]

Frantz (2016) – kritika

Nem ez az első eset, hogy Ozon egy színdarab alapján készít filmet. Korai munkásságának kiemelkedő művei a Vízcseppek a forró kövön, a 8 nő, illetve a 2012-es A házban című filmje is egy-egy színdarabot keltett életre. Bármilyen műfajhoz, korhoz vagy történethez is nyúl, mindegyik alkotásában felfedezhető az a sajátos kézjegy, ami a Frantz-ot is képes egy ízig-vérig Ozon-alkotássá formálni. A Fran...[Tovább a cikkre]

Ó, anyám! (2017) – kritika

Akik a hetvenes-nyolcvanas évek vígjátékain nőttek fel, azok számára Goldie Hawn egy igazi ikon, egy megkerülhetetlen legenda. Az imádni való kis szöszi olyan filmekben nyújtott felejthetetlen alakítást, mint amilyen a Hárman a slamasztikában, A vasmacska kölykei, vagy épp az Óvakodj a törpétől. Persze a lista korántsem teljes (sőt!), de nem is érdemes tovább sorolni, nem kell bizonygatni, hogy az...[Tovább a cikkre]

Arthur király: A kard legendája (2017) – kritika

Az Excalibur és Arthur király legendáját már rengetegszer feldolgozták. Voltak szörnyűek, és voltak.. tűrhető adaptációk. Vagy egy remek filmet láttunk, jó stábbal és lehetőségekkel teli – de a 70-es évek technikájával, szájhúzások közepette –, vagy épp egy modernebb feldolgozást, minősíthetetlenül béna CGI és színészi játék kíséretében. Az biztos, hogy a Merlin sorozat ha mást nem is ért el...[Tovább a cikkre]

A galaxis őrzői vol. 2. (2017) – kritika

Az év egyik legjobban várt mozija és folytatása. Az első résszel és a trailerekkel mindenkit megvettek; lássuk mit hoz az IMAX élmény, és hogy hogyan dübörög tovább a képregény adaptációk világa. Mi jut eszedbe ha azt mondom Marvel vagy DC? Mi az alapvető különbség? Mint ahogy azt már egy korábbi cikkben tárgyaltuk a két cég és képregény nagyiparos egy szárból pattant ki és érezhető párhuzamokkal ...[Tovább a cikkre]

Nyers (2016) – kritika

A horror műfaját azért szeretem, mert kiválóan be lehet mutatni súlyos társadalmi problémákat. A zombifilmek alapvetően a társadalmi egyenlőtlenségekről szólnak, míg az amerikai Kör a mértéktelen tévénézés kritikája. De nemcsak társadalmi problémákról szólhat egy film, hanem sok olyan témáról, ami az embert mélyebben érinti, pl. a gyász, amit remekül mutat be az Oculus. A most tárgyalt filmünk Fra...[Tovább a cikkre]

Vadon (2014) – kritika

Cheryl Strayed (Reese Witherspoon) huszonéves korára elérte azt, amit más nagyjából 50 felé szokott. Édesanyja korai halála után a kábítószer és gátlástalan szexualitás bugyrába zuhant. Testvére hiába igyekezett, nem tudott sokat tenni érte. Hamarosan kiégve, elváltan állt a nagy kérdőjellel fejében: merre tovább? Van Amerika mélyén egy vándorút, mint nálunk az El Camino. Elveszett lelkek, kiégett...[Tovább a cikkre]

Croodék (2013) – kritika

A Dreamworks 3D-s animációs filmje egy ősembercsalád életébe enged betekintést, akik a kőkorszak idején próbálnak ellavírozni és valahogy túlélni saját kis életterükben. A szereplők nem túl izgalmasak, olyannyira nem, hogy Grugban, a nagydarab ősemberben, aki ténylegesen a megtestesült őserő, könnyedén felismerhetjük Shreket. Ez a hasonlóság egyébként nem csupán a külsőségekben nyilvánul meg, ami ...[Tovább a cikkre]

20. századi nők (2016) – kritika

Mike Mills, a film rendezője és írója felnyitott nekünk egy időkapszulát az 1970-es évek végének Amerikájából. Ebben a korban virágkorát éli a punk, a csonka családban élő gyermekek terápiára járnak, gyermekcipőben jár a fogamzásgátlás, láthatóvá válnak a feminizmus társadalmi hatásai, a nő és a férfi fogalma újraértelmeződik, a szociális hálók lazulnak. A fogyasztói társadalom veszélyeire Jimmy C...[Tovább a cikkre]