Beszéljük meg: te hogy véded az adataidat?

Az évtized talán legfontosabb digitális kérdése a saját adataink védelme. Ha meghalljuk ezt a kifejezést, akkor rögtön bevillan a kétlépcsős azonosítás fontossága, illetve a megfelelő erősségű jelszavak használata. 




Kétségtelen, hogy a személyes adatok megóvása rendkívül fontos, hisz temérdek olyan információt osztunk meg magunkról és szeretteinkről – sokszor önként és dalolva – amelyekből profi cégek olyan profilokat raknak össze rólunk, hogy ha látnánk, ketté állna a hajunk.

Ám pár dologgal érdemes tisztában lenni ennek kapcsán. Az egyik, – és tudom, hogy ez sokatok számára már unalomig ismételt, lerágott csont lesz -, de az ingyenességnek mindig ára van. Tudnám ezt egy jóval trágárabb hasonlattal is szemléltetni – nevezetesen azzal, hogy nincs ingyenb…. – ám akármilyen szófordulatot is használok, a lényeg ugyanaz.

Ha úgy használsz egy programot, oldalt, Facebookot, Instagrammot, Tiktotokot, teljesen mindegy melyiket, hogy nem fizetsz, akkor bizony te magad vagy a termék. A potenciális vevő. Az árucikk, amit a cégek egymás között adnak-vesznek.

Természetesen lehet erre legyinteni – mármint nem a tényre magára, hanem arra, hogy az online világban ebben van a valódi pénz -, és őszintén megmondom, nem is látok különösebb kivetnivalót abban, ha valaki tudatosan aláírja ezt a képzeletbeli felhasználói szerződést. Mert sokan így vannak ezzel: tudják jól, hogy az adataikkal fizetnek, és ez számukra teljesen rendben van. Legyen, nincs ezzel semmi baj.

Ám ettől függetlenül én mégis azt tanácsolom, hogy amennyire csak lehet, legyünk azért megfontoltak. Van ugyanis egy másik ezeréves – mármint internetes időszámítás szerint – igazság. Mégpedig az, hogy ami egyszer kikerül a világhálóra, az bizony örökre ott is marad (és jó, ha megjegyezzük, hogy minél inkább tenni akarunk ez ellen, annál inkább igaz lesz ez az állítás. Gondoljunk csak Rihanna emlékezetes koncertfotójára, amit tűzzel-vassal megpróbált eltávolítani).

Ennek megfelelően pedig arra az egyre még akkor is nagyon ügyeljünk, ha minket nem nagyon érdekel, hogy a legváltozatosabb adataink bejárják a világot, hogy csak a saját életünket tegyük közszemlére. Erre ugyanis a legtöbb esetben sem a barátaink, sem a kollégáink, de főképp a gyermekeink nem adnak engedélyt. Ha pedig az összes fontosabb családi pillanatot megosztjuk a közösségi portálokon, akkor mire a csemeténkből tinédzser lesz, egy egész könyvtárnyi anyag áll rendelkezésre róla a neten.

Szerettük volna, ha velünk is ez történik anno? Vagy visszagondolva sokkal jobb, hogy például a ballépésinkről nem maradt fenn bizonyíték, mert mi még abban a korban voltunk fiatalok, amikor nem rohangált mindenki kamerával a zsebében?

Na ugye. Főképp azért is érdemes így gondolkodni, mert – és ez lehet, hogy sokaknak kellemetlen igazság lesz -, de az embereket korántsem érdekli annyira az életünk – főképp nem az apró mozzanatok – mint ahogy azt gondoljuk. Ettől függetlenül persze ha felkerül minden, akkor ott is marad, és lesz, aki ebből hasznot húz. Tényleg megéri? Kötve hiszem.

Létezik azonban egy egész másfajta adatvédelem is, amire szintén érdemes nagy hangsúlyt fektetni. Ez pedig a számítógépünkön – vagy telefonon, tableten – tárolt személyes anyagaink összessége. Senki fölött nem törnék pálcát, aki nem gondoskodik a megfelelő védelemről, hisz jó magam is eltemettem anno két merevlemezt rengeteg pótolhatatlan emlékkel, mire realizáltam, hogy a biztonsági másolat az olyan, mint a kisgyermekes szülők számára az életbiztosítás.

Nem opcionális, hanem kötelező.

Azonban nagyon alaposan érdemes átgondolni, hogy milyen formában védjük meg ezeket az adatokat. A felhő jó megoldásnak tűnik, ám rejt magában kockázatokat. Nem elsősorban arra gondolok, hogy hackerek ellopják a képeinket – hacsak nem vagyunk hírességek -, ám ott is előfordulnak időnként hardveres gondok, és egy adatvesztés ugyanolyan végzetes, mint otthonunkban. Ezzel együtt B-tervnek tökéletes (sőt, erősen ajánlott), ám elsődlegesen én a fizikai backup híve vagyok.

Persze szelektálni kell, és tényleg csak azokat az adatokat védeni, amelyek arra érdemesek. Fotók, videók, pótolhatatlan munkával kapcsolatos fájlok, dokumentumok. Ezeket legalább hetente egyszer menteni kell, erre pedig tökéletesen megfelelő egy – prémium minőségű – SSD meghajtó, plusz párhuzamosan valamilyen felhő szolgáltatás. Így duplán védve vagyunk, arra pedig, hogy minden egyszerre mondja fel a szolgálatot, vajmi kevés az esély.




Nektek mi a véleményetek erről? Hogyan véditek az adataitokat az online térben, és hogyan óvjátok a fontos állományok biztonságát a saját eszközeiteken?

9
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
6 Comment threads
3 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
9 Comment authors
CsakénWolfDogAltusFreeHandRóbertgnupa Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Cyber
Vendég
Cyber

Az SSD biztosan nem jó, mert bár gyors, de az adatok egyáltalán nincsenek biztonságban. És még mindig nagyon drága. Azon az áron sokkal jobban megéri 2 darab WD külső HDD-t venni. A WD-k elég jók hosszú távon (szemben a Seagate-el, amik általában 2 év alatt a kukában kötnek ki).

Leonardo
Vendég
Leonardo

Dokumentumokkal SSD-n dolgozom, másolat HDD-n, és külső HDD-n van, a másolatok tömörítve és sha256sum ellenőrző fájlal ellátva. Nagyobb méretű anyagok, mint zenék, képek, videók HDD-n és másolat a külső HDD-n.

gnupa
Vendég
gnupa

otthoni NAS ossekotve egy encrypted cloud backuppal (igy ahova megy felhobe az adat ott nem tudjak olvasni, olvasashoz a kulcs csak nalam van tobb pendriveon meg itt-ott 🙂 )

Róbert
Vendég
Róbert

Saját állományom lévő összes adataim védelme ,röviden: VeraCrypt + Bitlocker . a PC -m sem indul USB kulcs nélkül.

AltusFreeHand
Vendég
AltusFreeHand

DriveCrypt Plus Pack, preparált operációs rendszer + titkosított merevlemezek. Minden külső adattárolón található mentés állomány és fájlrendszer szinten is titkosított, a fájlok saját magam által írt titkosító mechanizmussal kerülnek titkosításra. 0 felhő, 0 FB, 0 Twitter, 0 közösségi oldal. Akit szeretnék, elérek. Óriási tévhit, a “privát felhő” fogalma, ilyen nem létezik. Aki azt gondolja, hogy a felhőben ilyen-olyan kulcsokkal és védelemmel ellátott adatokhoz csak saját maga tud hozzáférni, az óriási tévedésben van. A felhőszolgáltatásokat is hasonló céllal hozták létre, mint a közösségi oldalakat. Önkéntes adatszolgáltatás. És még pénzt is lehet kérni érte. Azoknál a cégeknél, ahol én vagyok, ott nincs… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Csakén
Vendég
Csakén

Fotókat féltem csak, más nem nagyon van ami érdekes lehet nekik. Azok pedig 3 különböző külső HDD-n pihennek + drive 🙂