Manapság sokkal gyorsabb ütemben és sokkal nagyobb mennyiségben jelennek meg az új videojátékok a különböző platformokra (PC, XBOX, Playstation, Wii stb.), mint 5 éve. Amikor ekkora a választék a piacon, megeshet, sőt sajnos rendszeresen meg is esik, hogy bizony egy-két dolog rendkívül hasonló, már-már gyakorlatilag ugyanaz. Így 2017-ben a lövöldözés és a open-world kalandozás mellett a kártyázás lett az egyik legnépszerűbb számítógépes játék.




Ebben az játékágban nem túl nagy a kínálat, hiszen többnyire a Hearthstone és a Magic: The Gathering dominál. E két játék kinézetre és néhány elemben noha különbözik, az elv ugyanaz. A játékos rendelkezik egy megadott élettel és egyfajta resource-szal (erőforrással), legyen az mana, föld kártyák stb.

Minden kör végén húzunk egy lapot, és lényekkel, varázslatokkal próbáljuk legyőzni ellenfelünket. Ez a játékmechanika szinte minden kártyajátékban megtalálható, és ez az a pont, ahol a Gwent azt mondja, hogy nem.

Akinek nem lenne ismerős a Witcher 3: The Wild Huntból származó “játékelem”, annak itt egy rövid összefoglalás:

a Gwent a Witcher 3 egy része volt, afféle mellékküldetés, amit akkor lehetett csinálni, amikor éppen unatkozott az ember.

A lényeg az, hogy a játékosnak építeni kell egy 25-40 kártyából álló paklit. A játék elején húzunk 10 lapot, aminek a nagy részét lények teszik ki. Minden lénynek van egy megadott ereje, ami egyben az élete is. Akinek egy kör végén nagyobb az ereje, az nyeri az adott kört, és a győzelemhez 2 kört kell nyerni. A lényeken kívül vannak még időjárás kártyák, amik mindenféle módosítást tesznek az asztalra.

A JÁTÉK JELENLEG NYÍLT BÉTA VERZIÓBAN VAN.

A CD Project RED úgy gondolta, hogy a Gwent megér egy teljes játékot, így hát csináltak egyet. Gyökeresen megváltoztatták, kibővítették a Gwentet, szóval csak az alapok maradnak ugyanazok. Most akkor kicsit hosszabban (de még mindig röviden) a Gwent játékmenetéről.

A játéktér, az asztal, 3 sorból áll: siege (ostrom), ranged (távolsági), melee (közelharci). A lényeket csak a nekik megfelelő sorba lehet lerakni. A varázslatokkal, illetve időjárás kártyák segítségével gyengíthetjük ellenfelünk, de akár saját egységeinket is erősíthetjük. A játékos felváltva játszanak ki egy-egy kártyát, és akinek a kör végén nagyobb az ereje, az nyeri a kört. Felmerülhet a kérdés: Na de hát mikor is van vége egy körnek? Rendkívül egyszerű, amikor az egyik játékos úgy dönt, és passzol.

Ez az, ahol a Gwent homlokegyenest máshogy működik, mint a többi hasonló kártyajáték. A játékosnak nincs élete, nincs manája, nem húz folyamatosan lapokat. Az egyetlen dolog amije van, az az a 10 kártya, amit a játék elején húzott, és további 2, illetve 1 kártya a második és a harmadik kör elején. Itt a kártyák a resource-ok, tehát létfontoságú, hogy jókor jó kártyát játszunk ki, ezáltal lapelőnyt kovácsolva magunknak.

Most beszéljünk kicsit arról, hogy miért is ilyen egyedi a Gwent.

Mivel nincsenek manaköltségei a kártyáknak, ezért minden egyes alkalommal több lehetőségünk van. Nincsenek egyértelmű helyzetek, ahol azt lehet mondani, hogy “itt úgyis csak ezt tudom kijátszani”, ezáltal a logika és a stratégia szerves része a játéknak.

A szokásos kártyatípusokon kívül (common, rare, epic, legendary) van még három. Ezek a beosztásoknak semmi közük az előző típusokhoz, teljesen függetlenek. Vannak bronz, ezüst és arany kártyák. Minden bronz kártyából maximum 3, ezüstből és aranyból maximum 1 lehet a paklinkban. Továbbá az arany kártyák célozhatatlanok, így nem lehet őket sem erősíteni, sem gyengíteni.

A játék elején 10 kártyát húzunk fel a paklinkból. Ebből a 10 kártyából tetszés szerint kicserélhetünk 3-at. Ez azt eredményezi, hogy az első kör elején az esély arra, hogy egy bizonyos kártya a kezünkben lesz 52%. Ha a kártyából 3 van a paklinkban, ez az esély 90,45%.

Így a szerencse szerepe a kártyahúzások miatt drasztikusan lecsökken, és tényleg csak azon múlik a győzelem, hogy okosabbak vagyunk-e az ellenfelünknél.

Hatalmas különbség még, hogy a Gwentben a kártyák túlnyomó része csinál valamit. Nem egyszerűen kitesszük, ott van és vége. Gyengítik az ellenfél lényeit,  erősítik a sajátjainkat, megidéznek valamit, kártyát húznak stb.

Kártyákat hordókból lehet nyitni, amiket vagy játékbeli pénznemmel vagy rendes pénzzel lehet megvenni. Egy hordó 5 kártyát tartalmaz. Négyet véletlenszerűen kapunk, a maradék egyet pedig saját magunknak kell kiválasztani 3 lehetőség közül. Az utolsó kártya, amit saját magunk választunk, garantáltan rare  lesz vagy jobb. Tapasztalatom szerint nagyjából napi 1 óra játékkal lehet szerezni 1 hordót, így például a Hearthstonenal ellentétben viszonylag gyorsan egy nagy kártyagyűjteményhez juthatunk.



Elég-e a Gwent ahhoz, hogy megizzassza a nagy óriásokat, mint a Hearthstone vagy a Magic: The Gathering? Nincs egyértelmű válasz, de röviden: még nem. Mivel a játék még béta verzióban van, viszonylag kevés, mindössze néhány száz kártya van bent. Ha ez a mennyiség bővül, én el tudom képzelni, hogy a Gwent veszi át a piacon a vezető pozíciót, hiszen a stratégia sokkal nagyobb, a szerencse pedig sokkal kisebb szerepet játszik, ezáltal élvezhetőbb a játék.

Ti mit gondoltok a játékról?



sav5-01

  • Bernát Kiss

    Hearthstonnal nekem is az a bajom, hogy szinte csak szerencse kell hogy nyerjen az ember, alig kell gondolkodni benne. Gwent biztos hogy jobb lesz az olvasottak alapján.

  • Roland Hüse

    Már végigtoltam, minden nehézségen, az összes melléküldivel, megbízással és kincsvadászattal együtt az alapjátékot, és komolyan csak a Gwent miatt van még mindig fent a gépemen 😀 Szóval én várom a full verziót. A hearthstone valahogy sosem jött be, de ez nagyon király!

    • Barni Benke

      Ha bejött a Witcher 3-as Gwent, akkor garantálom, hogy ezt imádni fogod!! 😀

      • Jani

        Nekem bejött a sima, kb a játékom felében kártyáztam, de itt egy tetves meccset nem tudtam nyerni

  • József Berecz

    Én meg azt utálom a Hearthstonba hogy 1 zsidó játék!Pedig nagy Blizzard fun vagyok.kb 200 pakliból 2 legendary…