Manapság sokkal gyorsabb ütemben és sokkal nagyobb mennyiségben jelennek meg az új videojátékok a különböző platformokra (PC, XBOX, Playstation, Wii stb.), mint 5 éve. Amikor ekkora a választék a piacon, megeshet, sőt sajnos rendszeresen meg is esik, hogy bizony egy-két dolog rendkívül hasonló, már-már gyakorlatilag ugyanaz. Így 2017-ben a lövöldözés és a open-world kalandozás mellett a kártyázás lett az egyik legnépszerűbb számítógépes játék.




Ebben az játékágban nem túl nagy a kínálat, hiszen többnyire a Hearthstone és a Magic: The Gathering dominál. E két játék kinézetre és néhány elemben noha különbözik, az elv ugyanaz. A játékos rendelkezik egy megadott élettel és egyfajta resource-szal (erőforrással), legyen az mana, föld kártyák stb.

Minden kör végén húzunk egy lapot, és lényekkel, varázslatokkal próbáljuk legyőzni ellenfelünket. Ez a játékmechanika szinte minden kártyajátékban megtalálható, és ez az a pont, ahol a Gwent azt mondja, hogy nem.

Akinek nem lenne ismerős a Witcher 3: The Wild Huntból származó “játékelem”, annak itt egy rövid összefoglalás:

a Gwent a Witcher 3 egy része volt, afféle mellékküldetés, amit akkor lehetett csinálni, amikor éppen unatkozott az ember.

A lényeg az, hogy a játékosnak építeni kell egy 25-40 kártyából álló paklit. A játék elején húzunk 10 lapot, aminek a nagy részét lények teszik ki. Minden lénynek van egy megadott ereje, ami egyben az élete is. Akinek egy kör végén nagyobb az ereje, az nyeri az adott kört, és a győzelemhez 2 kört kell nyerni. A lényeken kívül vannak még időjárás kártyák, amik mindenféle módosítást tesznek az asztalra.

A JÁTÉK JELENLEG NYÍLT BÉTA VERZIÓBAN VAN.

A CD Project RED úgy gondolta, hogy a Gwent megér egy teljes játékot, így hát csináltak egyet. Gyökeresen megváltoztatták, kibővítették a Gwentet, szóval csak az alapok maradnak ugyanazok. Most akkor kicsit hosszabban (de még mindig röviden) a Gwent játékmenetéről.

A játéktér, az asztal, 3 sorból áll: siege (ostrom), ranged (távolsági), melee (közelharci). A lényeket csak a nekik megfelelő sorba lehet lerakni. A varázslatokkal, illetve időjárás kártyák segítségével gyengíthetjük ellenfelünk, de akár saját egységeinket is erősíthetjük. A játékos felváltva játszanak ki egy-egy kártyát, és akinek a kör végén nagyobb az ereje, az nyeri a kört. Felmerülhet a kérdés: Na de hát mikor is van vége egy körnek? Rendkívül egyszerű, amikor az egyik játékos úgy dönt, és passzol.

Ez az, ahol a Gwent homlokegyenest máshogy működik, mint a többi hasonló kártyajáték. A játékosnak nincs élete, nincs manája, nem húz folyamatosan lapokat. Az egyetlen dolog amije van, az az a 10 kártya, amit a játék elején húzott, és további 2, illetve 1 kártya a második és a harmadik kör elején. Itt a kártyák a resource-ok, tehát létfontoságú, hogy jókor jó kártyát játszunk ki, ezáltal lapelőnyt kovácsolva magunknak.

Most beszéljünk kicsit arról, hogy miért is ilyen egyedi a Gwent.

Mivel nincsenek manaköltségei a kártyáknak, ezért minden egyes alkalommal több lehetőségünk van. Nincsenek egyértelmű helyzetek, ahol azt lehet mondani, hogy “itt úgyis csak ezt tudom kijátszani”, ezáltal a logika és a stratégia szerves része a játéknak.

A szokásos kártyatípusokon kívül (common, rare, epic, legendary) van még három. Ezek a beosztásoknak semmi közük az előző típusokhoz, teljesen függetlenek. Vannak bronz, ezüst és arany kártyák. Minden bronz kártyából maximum 3, ezüstből és aranyból maximum 1 lehet a paklinkban. Továbbá az arany kártyák célozhatatlanok, így nem lehet őket sem erősíteni, sem gyengíteni.

A játék elején 10 kártyát húzunk fel a paklinkból. Ebből a 10 kártyából tetszés szerint kicserélhetünk 3-at. Ez azt eredményezi, hogy az első kör elején az esély arra, hogy egy bizonyos kártya a kezünkben lesz 52%. Ha a kártyából 3 van a paklinkban, ez az esély 90,45%.

Így a szerencse szerepe a kártyahúzások miatt drasztikusan lecsökken, és tényleg csak azon múlik a győzelem, hogy okosabbak vagyunk-e az ellenfelünknél.

Hatalmas különbség még, hogy a Gwentben a kártyák túlnyomó része csinál valamit. Nem egyszerűen kitesszük, ott van és vége. Gyengítik az ellenfél lényeit,  erősítik a sajátjainkat, megidéznek valamit, kártyát húznak stb.

Kártyákat hordókból lehet nyitni, amiket vagy játékbeli pénznemmel vagy rendes pénzzel lehet megvenni. Egy hordó 5 kártyát tartalmaz. Négyet véletlenszerűen kapunk, a maradék egyet pedig saját magunknak kell kiválasztani 3 lehetőség közül. Az utolsó kártya, amit saját magunk választunk, garantáltan rare  lesz vagy jobb. Tapasztalatom szerint nagyjából napi 1 óra játékkal lehet szerezni 1 hordót, így például a Hearthstonenal ellentétben viszonylag gyorsan egy nagy kártyagyűjteményhez juthatunk.




Elég-e a Gwent ahhoz, hogy megizzassza a nagy óriásokat, mint a Hearthstone vagy a Magic: The Gathering? Nincs egyértelmű válasz, de röviden: még nem. Mivel a játék még béta verzióban van, viszonylag kevés, mindössze néhány száz kártya van bent. Ha ez a mennyiség bővül, én el tudom képzelni, hogy a Gwent veszi át a piacon a vezető pozíciót, hiszen a stratégia sokkal nagyobb, a szerencse pedig sokkal kisebb szerepet játszik, ezáltal élvezhetőbb a játék.

Ti mit gondoltok a játékról?

sav5-01

5 Hozzászólás

  1. Hearthstonnal nekem is az a bajom, hogy szinte csak szerencse kell hogy nyerjen az ember, alig kell gondolkodni benne. Gwent biztos hogy jobb lesz az olvasottak alapján.

    Válasz
  2. Már végigtoltam, minden nehézségen, az összes melléküldivel, megbízással és kincsvadászattal együtt az alapjátékot, és komolyan csak a Gwent miatt van még mindig fent a gépemen 😀 Szóval én várom a full verziót. A hearthstone valahogy sosem jött be, de ez nagyon király!

    Válasz
    • Ha bejött a Witcher 3-as Gwent, akkor garantálom, hogy ezt imádni fogod!! 😀

      Válasz
      • Nekem bejött a sima, kb a játékom felében kártyáztam, de itt egy tetves meccset nem tudtam nyerni

        Válasz
  3. Én meg azt utálom a Hearthstonba hogy 1 zsidó játék!Pedig nagy Blizzard fun vagyok.kb 200 pakliból 2 legendary…

    Válasz

Szólj hozzá

Mert a te véleményed számít igazán (ráadásul regisztrálnod sem kell)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>