Dennis Villeneuve aki a Fogságban-nal majd a Sicario-val korábban már bizonyította, hogy milyen lelki/érzelmi mélységekre képes filmjeiben ha emberekről van szó, ezúttal a tudományos fantasztikum területén bizonyít. (nem mellesleg a Szárnyas fejvadász folytatása mellett ő rendezi majd a Dűne filmet is)
A tavalyi év egyik nagy meglepetése nem ismeretlen témával foglalkozik – idegenek érkezése a Földre – mégis ad annyi pluszt, hogy hegynyi magassággal emelkedjen ki a hasonszőrű alkotások közül. Amy Adams (A harcos) és Jeremy Renner (Bourne hagyaték) a főszereplői az utóbbi évek egyik legjobb, legokosabb és legkomolyabb inváziós történetének mely nem mellesleg egy elismert novellából készült. (Ted Chiang: Story of Your Life)
Földünkre hatalmas úrhajók érkeznek, a világ rendje meginog és a félelem ölelte bizonytalanságban az emberiség megpróbálja a lehetetlent, felvenni a kapcsolatot. Ehhez szüksége van az amerikai hadseregnek egy nyelvészre és egy matematikusra, hogy megfejtsék az űrbéliek nyelvezetét mert fennáll a veszély, hogy a világ nagyhatalmai bizonytalanságukban végzetes lépésre szánják el magukat.
Az Érkezés az első perctől fogva elárulja: ez bizony nem a Függetlenség napja féle, apokaliptikus filmek egyik újabb darabja. Nincs teátrális CGI-effekt, elmarad a globális pusztítás és hiányoznak az önfeláldozó, hős katonák. Van azonban tudományos alap, egy roppant feszes és pontos forgatókönyv, mely teret enged a műfaj elvárt részeinek, emellett azonban olyan lelki mélységekbe ás, melynek köszönhetően a nézőt idővel elnyeli önmaga belső feneketlensége és kénytelen szembesülni az emberi lélek bugyraival és az érzelmek éjsötét mélységével.
A kérdéskör ugyanis az amúgy félelmetesen lenyűgöző képi és hanghatások közepette az, miképp döntünk életünk során jövőnket befolyásoló kérdésekben és vállaljuk-e bármi áron tetteink következményét?! Minél jobban halad előre a cselekmény az idő szorításában, úgy lesz egyre fojtogatóbb a hangulat.
Érkezés – de béke, vagy háború a vége?
A világ reszkető ujja azon a bizonyos végső megoldáson, míg antihőseink minden igyekezete arról szól megértessék és értsék látogatóinkat és céljuk. A színészek frenetikus alakításának köszönhetően minden másodperc a székhez szögezi a nézőt és így velük együtt próbáljuk összerakni: merre vezet az út?! Amy Adams és Jeremy Renner kiváló párost alkotnak, abszolút emberi realitással megformált szerepükben, mellékszereplők terén pedig Forest Whitaker tesz nagyban hozzá a sikerhez.
Az Érkezés pszichológiája az, ami a filmet sikerre viszi. Villeneuve megragadja azt a fókuszpontot amit a legtöbb rendező hamar elenged ha sci-fi-ről van szó. A tendencia szerint ugyanis minél több az effekt, annál többen kíváncsiak a végeredményre. Pontosan ezért emelem kalapom és adok hálát az alkotóknak, hogy 2016-ban is képes még a szakma komolyan venni önmagát és a kubricki alkotó módszerre koncentráltan tető alá hozni egy projektet úgy, hogy a végén bizony könnybe lábad a szem.
Ez kérem szépen a mozi mágiája és csodája! Egyetlen nagy szívfájdalmam, hogy Adams öt Oscar-jelölés után ezúttal lemaradt a listáról, pedig ez az év az övé volt!
-zoopop-
[fb_button]
Nagyon szerettem, még mindig emésztem, pedig, több mint egy hete láttam 🙂 Villeneuve ezzel a filmjével pedig simán nolani szintekre emelkedett, mondjuk nekem már az Enemy és a Felperzselt föld is kiverte a biztosítékot.
Zseniális, nehéz szavakat találni az eleje kicsit lassú, de feszültség jelen van a zene is nagyon különleges. Ahogy összállnak a dolgok az szó szerint katartikus.