Váratlan szépség (2016) – kritika




Leplezni a csalódottságot nem egyszerű feladat. Nem sikerült gyermekkorom karácsonyainál, amikor nem az volt a fa alatt, amire nagyon vágytam és nem sikerül felnőtt fejjel sem, amikor beülök a moziba egy filmre, és valami olyat kapok, amire a legmerészebb (rém)álmomban sem gondoltam volna. Van ez így, tapasztalt fejjel is előfordul, mert egyáltalán nem vagyok tévedhetetlen. Engem bizony simán megvezettek. Magába szippantott a trailer, és az utolsó löketet pedig a OneRepublic klipp adta: ekkor már tudtam, hogy megvan az év karácsonyi filmje, amit látnom kell.

Tévedtem. Megesik. A Váratlan szépség ugyanis nem azt adja, amit a promo ígért. Egy rettentő furcsán kicsavart Karácsonyi Ének – és ezt most nem a jó értelemben mondom. Ezért a káoszért pedig két embert teszek felelőssé: a rendező David Frankel-t, és az író Allan Loeb-et. A történet ugyanis fájóan alulírt, a karakterek motivációi sekélyesek és megkérdőjelezhetőek, a film dinamikája pedig néhol roppant darabos – a legnagyobb baj, hogy nem ez a legnagyobb baj.

Főhősünk Howard (Smith) egy reklámügynökség vezetője – de sem a munkája, sem semmi más nem érdekli már. Egy személyes tragédia, kislánya halála kettétörte az életét. Szenvedése azonban kihat a cég működésére is, ezért három társa, elhatározza, hogy felbérel három színészt, akik eljátsszák a Szeretetet, az Időt és a Halált – ezeknek ír ugyanis leveleket Howard. Számolhatunk még csavarral-csavarokkal (ezt nem lőném le), elég, ha annyit elárulok, hogy ez sem menti meg a produkciót, sőt.

Az, hogy ki és milyen indíttatásból adott zöld utat ennek a forgatókönyvnek, az egy hatalmas rejtély számomra. Kis túlzással és némi gonoszsággal azt is mondhatnám, hogy ez nem a klasszikus történet 21. századi feldolgozása, sokkal inkább annak kigúnyolása. Ami ezt még fájóbbá teszi, az az, amikor az egyik színészlegenda váltja a másikat a vásznon (Edward Norton, Kate Winslet, Michael Peña, Helen Mirren, Keira Knightley.. csak hogy párat említsek), miközben a színvonal egy közepes tévéfilm szintjén mozog.

Mert ami a legnagyobb baj, az az, hogy mindenfajta építő egyediséget nélkülözve egy karácsonyi lehúzás készült itt, egy szedett-vedett forgatókönyvvel és porhintéssel felérő körítéssel próbálnak hatni erőszakosan az érzelmeinkre, de hamar eljutunk arra a pontra, hogy csak bosszúságot érezzünk, semmi mást. Sajnos szinte minden filmes szempontból csődöt mond az egész, egyedül a színészek alakításai hozhatók fel egyértelmű pozitívumként, ez viszont roppant kevés.


Ajánlanám – ha tehetném, és elhihetitek, nálam jobban senki sem szerette volna, ha ez a film működik, és kaptunk volna karácsonyra egy új Igazából szerelem kiadást, akár drámaibb kiadásban. A Váratlan szépség azonban nem több egy, az ünnepeket meglovagoló csúfos pénzlehúzásánál, egy fájóan pocsék forgatókönyvvel.

Értékelés:

[fb_button]

14
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
11 Comment threads
3 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
1 Comment authors
Csaba Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

agyvihar
Vendég
agyvihar

Nem tudom, hogy ezek után érdemes-e megnézni?
Pedig én szeretem Will Smith filmjeit.
Lehet, hogy nem ülök fel a kritikának és ráveszem magam a megtekintésre.
Majd beszámolok…

Mellifera
Vendég
Mellifera

Tegnap megnéztem a filmet, semmi jót nem tudok róla mondani.
Nem ezt vártam…

Alan
Vendég
Alan

mi is megnéztük és nagyon jó film. erről ennyit. másodszor is megnézném

Dani
Vendég
Dani

Most éreztem először, hogy nem volt pénzkidobás a film. Belőlem több ponton is váltott ki érzelmet, volt története, mondandója, varázsa, és a színészi alakítások a legkisebbtől a legnagyobb szerepekig is teljesen átjöttek. Külön kiemelném a szinkronhangot, aminek én nem vagyok a pártolója, de számomra azt is tökéletesen eltalálták. Férfi létemre sírva jöttem ki a moziteremből, és hiába mondják, hogy “csak könnyhajhász”, mert igen, az. De nehéz elérni egy filmnek, hogy őszinte könnyeket facsarjon ki valaki szeméből. Ennek pedig sikerült.

KLG
Vendég
KLG

Kedves Mindenki! Ez a film stílusában teljesen és mondanivalójában teljesen más mint egy Igazából szerelem. A karácsonyi énekhez egyáltalán nem hasonlítható. A karácsonyhoz pedig csak díszleteiben van köze. Hollywoodi filmhez képest, bátor volt és nem egyszer vissza kellett fognom a könnyeimet. Nem akarom bizonygatni, mennyire nem értek egyet a cikk írójával. De nem értek egyet. Úgy érzem nem érdemli meg ez a film, hogy ilyen szinten lehordják. Talán lerágott az alapsztori: miszerint ,,főhősünknek” meghalt a gyermeke és a film egyfajta terápiás utat mutat be. A színészek jól játszottak, a dialógusok is mai mércéhez képest emberiek voltak. Nem titkolom azért is… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Zoli
Vendég
Zoli

Elég nagy baj, ha az emberek zöme a kritika írójára hallgatnak. Van akinek tetszik a film, van aki szerint nem hozta a kötelező szintet, bár őszintén fogalmam sincs nekik vajon mik az elvárásaik. Semmi baj nincs ezzel a filmmel, szerintem nagyon jó lett, bár ez is csak egy vélemény.

Zsuzsi
Vendég
Zsuzsi

Szerintem nagyon szép film. Engem végig lekötött, elvittek az érzelmek.

Pont ezért vagyunk emberek, mert nem mindenkinek egyforma az ízlése.

Aki nem látta még, én annak is azt mondom, hogy egyszer mindenképp nézhető, mert lehet, hogy a cikk írója pont más ízlésű.

B.J.
Vendég
B.J.

A kritika írója háttal ült a moziban. 😀
Remek a film, kíváló színészekkel nagyszerű történettel.
Másodszorra is megnézem! És moziban! 🙂

Sukvon
Vendég
Sukvon

Én is tegnap láttam a filmet, s számomra benne van életem top 10-ében az biztos. Nekem sem az a bajom, hogy a kritikusoknak nem tetszett, mert ízlések…és ízlések. Node azt állítani, hogy a filmben minden az arcunkba van tolva, hogy nincs min gondolkodni??? Akkor szerintem az a legnagyobb baj, hogy a kritikusok nagy része egész egyszerűen NEM ÉRTETTE MEG MIRŐL SZÓL. Már bocsi. Persze az időnként fellelhető klisék, és színészek arcába tolt kameraállások nélkül én is meglettem volna. Ami meg a végét illeti, még jó, mert szerintem meg is nőtt volna az ünnepek alatti öngyilkosságok száma, ha egy ilyen felkavaró… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Ivett
Vendég
Ivett

Hello. Én nem tudom melyik filmet nézte a “kritikus”, de úgy gondolom az évtized legjobb filmje, ahol mind a történet, mind a színészek hozták a legjobb önmagukat 🙂
Én nagyon ajánlom mindenkinek ezt a filmet, végre egy story, ami talán elgondolkodtatja majd az embereket, hogy mi is fontos igazán az életben, a sok pénz hajhászás és rohanás helyett……

Csaba
Vendég
Csaba

Isteni szerencse, hogy előbb nézem meg a filmeket és csak utána a kritikákat… Az ilyen filmekhez kell egyfajta szellemi érettség, amitől sajnos a kritika írója nagyon messze áll! Szerintem nézzen inkább mesefilmeket, azokon nem kell túl sokat gondolkodnia…