Milyen az, amikor a Reszkessetek betörők komolyabb hangvételben történik leforgatásra? Nos nem az, hogy Kevin már nem játszik vissza ikonikus fake filmjeleneteket a betörőknek, sokkal inkább valami olyasmi lesz a végeredmény, mint Fede Alvarez második filmje, a Vaksötét. Itt pedig akkor megragadnám a pillanatot és gyorsan bele is vésném minden pararajongó agyába, hogy a srácra érdemes odafigyelni, mert a Gonosz halott után megint letett valami olyat az asztalra, ami ebben a műfajban finoman szólva sem megszokott, ez pedig akárhogy is számolom, eddig kettőből kettő: nem rossz eredmény, na.
A történet három fiatal kálváriájával kezdődik. A napos Detroitban tengetik mindennapjukat – nem tudom mennyire követed a tengerentúli eseményeket, de nem a legélhetőbb városok egyike -. Nem csoda hát, ha meg akarnak pattanni, lehetőleg minél előbb, ehhez azonban pénz kell, s az egyszerűbb utat választva hőseink a munka helyett inkább a betöréseket választják. Megy is minden flottul, már csak egy utolsó, nagy meló kell. Milyen klisés, nem? Hát nem néznek ezek filmeket? Mikor sült el jól egy utolsó nagy meló?
Nos, hát hogy most nem, az biztos. Az a hír járja, hogy egy iraki veterán igen nagy szajrét rejteget otthon. Hogy a célpont még csábítóbb legyen, a csavar a történetben, hogy az emberünk vak, hát választhatnának ennél könnyebb célpontot a srácok?
Az akció azonban kudarcba fullad, s mire hőseinknek leesik a tantusz, miszerint a vak veterán csapdájába kerültek és a házból nincs kiút, addigra már túl késő. Megkezdődik a hajsza, mi nézők pedig belesüppedünk a karosszékbe és az eredeti angol címnek megfelelően lélegzetvisszafojtva figyeljük az eseményeket.
Mert Alvarez nagyon ért a hangulatkeltéshez, s ezúttal minden kis körítés is klappol. Remek alakítások, jól megválasztott színészgárda, zseniális hanghatások és zene (!) és olyan pengeélesen kiszámított feszültségépítés, amit nagyon ritkán látni. Apróbb belekötnivalók vannak persze, néhol kissé szuperhősösre veszi a figurát a házigazda (majd meglátjátok mire értem) és a fizika törvényei is megváltoznak pár pillanatra, illetőleg a végét egy picit talán túlnyújtották, de ezek csak szőrszálhasogatások és őszintén szólva a saját világában nagyon működik az egész koncepció.
Nem is nagyon tudok mit hozzáfűzni, ez most rendesen el lett találva. Ha a műfaj szerelmese vagy, naná, hogy megnézed, de ha nem, és mondjuk évente csak egy thriller/horror-t nézel, akkor nyugodtan válaszd ezt, nem fogsz csalódni.
Én pedig várom a következő Alvarez filmet, remélem összejön a háromból három (plusz adalék: ha minden jól megy, akkor ez a Don’t Breathe 2 lesz).
[fb_button]
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!