Szárnyas fejvadász 2049 (2017) – kritika

A sci-fi és a sci-fi adaptációk hosszú múltra tekintenek vissza. Asimov végtelennek tűnő sorozatán-, Lem klasszikus novelláin-, vagy az amerikai sci-fi írókon át, Hollywoodnak volt miből dolgoznia. Viszont a technikai korlátok miatt, nem kapkodták el a dolgot.




Manapság, így 2018 felé dőlve, egyszerűen elképzelhetetlennek tűnik, hogy volt idő amikor egyáltalán nem létezett sci-fi a filmművészetben. Még képtelenebb, hogy valaki ne tudja miről is beszélek, mikor azt mondom Star Wars, Avatar, vagy Interstellar. Ez azonban nem mindig volt így.

Az 1982-ben bemutatott Szárnyas Fejvadász még egy igazi úttörőnek számított. Vegyítette a már közkedvelt alternatív jövőkép alapú (sci-fi) filmet, a neo-noirral (fény-árnyék hatásra épülő film). Nem is inkább a történettel (mely egy klasszikus bibliai történet átírása robotokra és csillagközi vadászokra), de a hangulattal, a látványvilággal és a fények játékával írta be magát a filmtörténet klasszikusai közé.

Kezdetben azonban Ridley Scott filmje nem aratott nagy sikert. Az első változat bonyolult, mégis eseménytelen történetvezetését később újra kellett vágniuk – „nézőbaráttá tenniük”. Ez nem holmi rendezői figyelmetlenségből fakadt – az alkotógárdának ismét egy örök, nagy ellenségbe tört bele a bicskája, az adaptációba.

A film alapjául szolgáló, Philip K. Dick: „Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?” című sci-fi regénye ugyanis igen vaskos olvasmány. Mind a történet és az azt körül ölelő világ nagyságából, mind az alacsony költségvetésből adódóan, az igazi „végleges rendezői verziót” csak 1992-ben mutatták be a mozikban.

Nehézségek ide vagy oda, a film kultusszá nőtte ki magát.

Monumentális terek, egy átláthatatlan sötét világ és olyan atmoszférikus zenék amik egy perc alatt behúzták az embert a filmbe. Ezt fűszerezte még Harrison Ford és néhány igazi klasszikus nagyágyú a 80-as évekből. Az árnyékból ki-kikacsintó részletek mindig újabb csavarokat tártak fel; egyre többet és többet akartunk tudni. Tudtuk, hogy valami szörnyű csavar vár ránk, mégis együtt izgultunk főhősünkkel; vártuk a „nagy csattanót”.

35 év után pedig végre megérkezett a folytatás.

A történet szerint 2049-ben járunk. Első filmünk főhőse, Rick Deckard (Harrison Ford) már 30 éve eltűnt. Az LAPD tisztje, „K” (Ryan Gosling) újabb nagy titokra bukkan, azonban, hogy összeálljon a galaktikus puzzle, fel kell keresnie elődjét. A szálak messzire vezetnek, mi pedig izgulunk, mert tudjuk, hogy nem a forgatókönyv fog levenni minket a lábunkról.

Ezt pedig a rendező, Dennis Villeneuve is jól tudta. Ha valaki, akkor a Sicario és az Érkezés atyja már bebizonyította, hogy ő aztán tud egyedi látványvilágot teremteni. Fogta az alapanyagot, megragadott belőle mindent amit szerettünk, felvette a világ legjobb operatőrét (Roger Deakinst) és a maradék büdzséből alaposan bevásárolt színészekből (Jared Leto, Dave Bautista, Robin Wright, Edward James Olmos). De lássuk bevált-e a recept, elviszi-e a hátán mai filmünket:

Viszi. Nem, csak viszi; szárnyal vele.

Viszont fontos, hogy valamit már az elején tisztázzunk: ez nem egy akció film. Az első rész sem volt az. Ha valaki lézerpisztolyokat, vagy látványos űrcsatákat várna, az bizony csalódni fog. Ez egy lassú, vontatott, monumentális alkotás. Egy óriási festmény amiben elveszhet a néző.

A dolby hangeffektek beremegtetik az egész termet, miközben lassan kúszunk előre a két és fél órás történetben. Az apró információkkal folyamatosan változik a képünk a világról, míg a végén teljesen összezavarodva és kiüresedve ülünk együtt főhősünkkel a hóesésben.

Ez a film majdnem tökéletes.

Képekben kommunikál, kevés dialógus van a filmben – így viszont ami van, nagyon üt. Minden mondat egy újabb kérdést dörgöl az emberi faj orra alá: Vajon a teremtés csak egy nagy kegyetlen játék? Mi különböztet meg minket más létformáktól? Hol kezdődik a szabad tudat? Mi a szerelem, vagy mit jelent alapvetően az emberi kötődés? Létkérdések, mégsem tudunk rájuk választ adni. A film sem próbálja meg. Elgondolkodtat és magunkra hagy.

Aki látta az első részt, tudja, hogy ez a film messzi túltett elődjén. Aki viszont itt kezdte el a történetet, valószínűleg teljesen összezavarodva ment haza. Szintén aki látta az elsőt, egy ilyen filmre számított. Aki viszont nem, csapkodta a combját, mikor 3-4 percen át csak a főhőst néztük, különböző beállításokban, ahogy sétál a gyéren világított folyosókon.

Ennél fogva, alapvetően azoknak ajánlom akik látták az elsőt ÉS szerették is. Ez a film hasonló élmény lesz, csak sokkal több. Lassabb, kíméletlenebb, grandiózusabb és hosszabb. A Baywatch, vagy Nagyfater elszabadul! közönségét viszont szeretném megóvni ettől a két és fél órás szenvedéstől; egyúttal szeretném megóvni magamat a korai agyvérzéstől. Csak az előttem ülő srác, háromszor ment el wc-re a film alatt.

Így valahogy.




Riddley Scott a Yahoo! interjújában a következőket nyilatkozta: „Szerencsés vagyok, hogy azzal foglalkozom amit szeretek; miért állnék meg?” Ezen kívül azonban nincs hír az esetleges trilógiáról. Ti mit gondoltok? Megér a Blade Runner még egy részt?

Értékelés:

37
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
21 Comment threads
16 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
32 Comment authors
PöcsAnnaworker105xyz30Sasia Recent comment authors

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Fehér István
Vendég
Fehér István

Kedves Dávid! Az első Blade Runnerrel kapcsolatban sajnos sok sületlenséget hordtál össze. Az “alternatív jövőkép” értelmetlen fogalmi összetétel, a meg nem történt dolgoknak nincs alternatívája, a sci-fi meghatározása pedig mint “alternatív jövőkép alapú” műfaj, végképp marhaság. A neo-noir műfaj lényege még véletlenül sem a “fény-árnyék hatásra épülő film”, annak maximum egyik ismertetőjele. A filmben sem robotok, sem csillagközi vadászok nem voltak. A film először valóban nem aratott sikert, de soha nem “kellett” újravágni, a későbbi változatoknak nem az újravágás volt a lényege, és éppen hogy az első moziverzió volt a legnézőbarátabb (narráció, happy end). A “vaskos” Dick-regény utolsó magyar kiadása… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Zsolt
Vendég
Zsolt

Nos a novella nem hogy vaskos de igen vékony kis könyvecske. Feltételezem a cikk írója nem olvasta.

Zsolt
Vendég
Zsolt

Megjegyzem a film elég gyengére sikerült. A “zene inkább zörejnek mondanám” borzasztó, Vangelishez nem méltó. Látványvilága gyengusz Jordan Cronnenwethez képest. A történet gyengécske.

Zoli
Vendég
Zoli

Szerintem nagyon jó.Nálam az első rész alapmű,kicsit féltem,hogy csalódni fogok,de nagyon tetszett.De ez egy különleges “rétegfilm” messze nem lesz olyan populáris,mint pl. a “Transformers”.Aki elkapja a fonalat,annak bejön,aki nem,az utálni fogja…

opus
Vendég
opus

Én nem mérném össze a könyvet a filmmel. A kettő bizony nem ugyanaz. A kapcsolatuk inkább olyan, mint a Minority Reporté. Ugyebár ott is csak annyira csavarták meg az eredeti sztorit, hogy más korú a főhős, más a motivációja és más a csattanó. Igen, a miliő nagyjából ugyanaz.

Jocó
Vendég
Jocó

A cikkíró nem vaskos könyvet, hanem vaskos olvasmányt írt le. A kettő nem ugyanaz. Valóban én sem tartom vaskosnak, de eléggé vaskosan elgondolkodtató. Szeretem, hogy nem ad válaszokat, igazából nem is kérdez, inkább csak gondolkodásra ösztönöz. A film és a könyv szerintem csak annyira ugyanaz, hogy talál a világ ( úgy nagyjából ) amelyben játszódik. A cselekmény eléggé át lett írva, így szerintem jól megváltoztak a dolgok. Bennem egészen más gondolatokat ébresztett a könyv és a film. Nekem a könyv tetszett jobban, de gondolom ez ízlés dolga. A folytatást még nem láttam …..

Lieut
Vendég
Lieut

Olvastam a könyvet, láttam az első rész mindkét változatát. Jó könyv, jó film. Az oldalak száma nem érdekel. Egyetértek a cikk írójával abban, hogy akinek tetszett az első rész, szeretni fogja a másodikat is. A fiammal együtt néztem, ő nem látta az elsőt, de neki is tetszett. Féltem, hogy szimpla akció mozivá silányítják, hál’ istennek nem ez történt. Méltó folytatás.

Zopeto
Vendég
Zopeto

Zseniális lett, de nagyon nem kellene még egy rész. Én nem is tekinteném ezt “második” résznek, ez két teljesen önálló fim. Nagyon nem kellene ebből franchise-t csinálni, nem kell a Blade runners vs. Terminators spinoff.

Gabriel Burn
Vendég
Gabriel Burn

Háttt… Én egyik ismerösömmel ültünk be megnézni “merthogy” mi a szar sci-fit is megnézzük alapon. Nos, arra nem számítottunk, hogy ez a film extra szar. Apám ilyen unalmas ennyire vontatott, felesleges részekkel teli béka segge alatti filmet már rég láttunk… Az egész film egy félórában elfért volna. Mi kitartottunk de a film alatt jópáran megléptek a film közepét sem várva meg. Ők tették jól. Sci-fi raqjongók vagyunk de abba is kell az akció. A hangulat meg az effektek nem izgatnak fel 2 és fél órára. Merő pénzkidobás volt az egész. Inkább adtuk volna a jegy árát egy hajléktalannak… Ebből egy… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Enkidu
Vendég
Enkidu

Rémületes. Ha valaki még szeretne a jövőben zenét is hallgatni, az vegyen füldugót. A film 90%-a alatt befogtam a fülem, a szövegeket így is lehetett érten, de azt is kár volt.

kerobi
Vendég
kerobi

Nagyon unalmas szar film volt .Próbált hajazni az első részre, sikertelenül. Azok zenei oscillatorok… há bazz ilyet én is generálok a spire-ral vagy a serum-mal. történet nulla, akció nulla. Körülbelül így képzeld el a filmet:
naaaaaaaaaaaaaaaggggggggggyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyoooooooooooooooooon uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuunnccccccccccccsiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.

DaMoonIzBlaque
Vendég
DaMoonIzBlaque

Abban értünk egyet, hogy akinek nem tetszik és/vagy nem ismeri az első részt annak ez a film csalódás lehet, mivel egy réteg műfajról beszélünk. Aki szereti a sci-fi és a cyber punk műfajokat, annak meg ajánlott legalább egyszer megnézni. A képi- és zenei világa szippant magába, valamint azok a kérdések amik az emberiség fő kérdései és végig kísérik az evolúciót (Mi a tudat? Mi a lélek? Hol a határ mesterséges és emberi intelligencia vagy tudat között? Mit jelent a teremtés? Az emberiség kiírtja-e magát? Vagy tud terjeszkedni? Észre veszünk-e egy evolúciós lépést, amikor a Homo Sapiens Sapienst múltidőbe teszi egy… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

cygnet
Vendég
cygnet

Szeretem a régi Blade Runner filmet filmgyűjteményem ékes darabja, amit időről időre elő is veszek. Nem is vagyok már túlzottan fiatal, hogy a rohanó világ nyughatatlan rohanó gyermekének mondjam magam, és imádom a sci-fi filmeket, és az elgondolkodással sincs semmi bajom, hiszen a FILM egy mese, egy történet, vannak ilyen és olyan történektek én szívesen veszem mindeggyiket, ha jó. Ez a film nem az. Tudom sokan vagyunk és sokfélék és van akinek tetszik ez a film, de szerintem pocsék lett és ezzel a társaságomban lévő valamennyi barátom egyetértett. A Zörej meg kifejezettem idegesítő, volt ha ezt a zenének nevezett valamit… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Leela
Vendég
Leela

“Manapság, így 2018 felé dőlve, egyszerűen elképzelhetetlennek tűnik, hogy volt idő amikor egyáltalán nem létezett sci-fi a filmművészetben” Mi az, hogy nem volt sci-fi? Trip to the Moon 1902-ben,Metropolis 1927-ben jelent meg, ha még nem láttad, pótold. A 40-50-60-as években pedig tombolt a láz, főleg szörnyfilmek formájában. Ne feledjük az első változatát a The Thing (from another world)-nek vagy a Forbidden Planet, ami a nagy áttörést hozta, hiszen itt első alkalommal nem a Földet támadták, hanem az utazók a Földön kívüli élettel a Földön kívül talákoztak. A Star Trek rengeteget merített ebből a klasszikusból egyébként. Szóval tanulj,mert így sajnos csupa… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Mike
Vendég
Mike

Én akkor voltam gyerek, amikor ezt bemutatták anno. Még a 80-as évekelején láttam feliratosan videón. (láttam az összes verziót később)
Már akkor is nagyon megragadott a film hangulata. Most a fiammal mentünk el megnézni mert neki is tetszett az első. Véleményem szerint hatalmas lett, nagyon hozta az első hangulatát. Tele volt utalásokkal, amit csak az érthet, aki látta az első részt,( és nem egyszer, hanem többször. Sőt hozzáteszem vannak benne olyan utalások, mondatok ,amit csak feliratosan,eredeti nyelven nézve vesz észre az ember.

Mondjuk egy huszonéves filmnézőnek, aki a lövöldözős sci-fi-ken nőtt fel, nem fog tetszeni.

Péter
Vendég
Péter

A film vontatott, a zene valóban inkább zajnak nevezhető. Nekem az egyik kedvenc filmem volt az első rész. A szárnyas fejvadász, a Dredd bíró és a Madmax is olyan filmek, amelyeknek nem szabadott volna folytatását írni.
A film első 20 perce után a feleségem felém fordult, és azt mondta: “Legközelebb én választok filmet…”

Hát legyen…

Anna
Vendég
Anna

En lattam anno az elso filmet, es alapmu. Imadtam es imadom meg most is. A 2049-es verzio suletlenseg volt. Egyetertek azokkal akik a zenet zajnak minositettek. A sztori, haaaat, jobbat is ki lehetett volna talalni, mint ezt az eroltetett lehetetlenseget.
Nagyon elgondolkodtam azon, hogy felallok, es kijovok a mozibol, pedig nekem meg a Lobster is tetszett.
Unalmas volt, mindenki lassan beszelt, talan, hogy kitoltseg a filmidot, lehet, hogyha felgyorsitva nezem, akkor jobb lett volna.
A latvanyvilag az mondjuk tenyleg nagyon jol el lett talalva.
A filozofiai kerdesek helyett inkabb egyet kellene feltenni
*spoiler alert*
Tudnak-e a robotok szaporodni? Es innentol marhasag az egesz.

Fehér-Deák József
Vendég
Fehér-Deák József

A 35 évvel ezelőtt bemutatott Szárnyas Fejvadász egy igazi klasszikus, a maga látványvilágával és hangulatával, valamint a fantasztikus Harrison Ford játékával. Számtalanszor láttam. Ezt a mostanit kétszer is megnéztem a moziban, de nem azért, mert annyira tetszett volna ( csak két cimborámmal akartuk megnézni a filmet, de egy azon időpont nem volt jó nekik, ezért mindkettővel megnéztem külön). A film nem lett volna rossz, ha nem 2,5 órán át tartott volna. A látvány OK, a színészi játék OK, a sztori OK lett volna, ha 100-110 percbe belefért volna. Néhányszor lehet, hogy megnézem még az elkövetkező 20 évben, de az első… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Csaba
Vendég
Csaba

Én az elsö részt imádtam. Ez a rész viszont nem közeliti meg az elsö rész hangulatát. Ha lesz folytatása megnézem, de ha nem azt sem fogom bánni.

Sasia
Vendég
Sasia

50múltam mégis imádtam B.R.2049et is. Persze első B.R.-t oda-vissza 34éven keresztül legalább évente egyszer megnéztem minden féle alternatív kiadásban is emiatt sem lehet még olyan jó második része még. Aki szerette első részt és elkapja, fonalat annak bejön ez is, szerintem. Persze vannak hiányosságok (nálam zene, mindig azt vártam, na, most jön Vangelis mester iránymutatása-de sajnos soha nem lett katarzis, nem arról van szó, hogy nem jó, de nagyon üres nekem zeneileg (Egerben szépen szólt és nem ordított). Imádtam a lassú tempóját filmnek mintha én is ott lehetnék velük filmben és nézelődhetek. Aki Transformer részt vagy Star Wars Jar Jar… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Pöcs
Vendég
Pöcs

Mekkora egy elbaszott egy népség vagytok ti magyarok, hogy bazmeg úgy vitáztok regény vagy novella között, mintha az lenne a legfőbb szempont, hogy kinek leghosszabb a farka.. Egyesekre kurvára ráférne egy masszív lecsapolás, ne a netet szennyezzék be a kibaszottul építő észrevételeikkel ..

Nnna, megint elkúrtam 10 felesleges percet a semmire..

(Az eredeti kritikával teljesen egyetértek, monumentális, szuper alkotás).