Amikor megjelent a kamera, még csak életképeket vettek fel a filmesek. Meirelles színre lépése volt az, ami örökre megváltoztatta a mozgóképről való gondolkodást. A Lumiere fivérekkel szemben Meirelles úgy gondolta, hogy a kitalált történeteknek igenis van létjogosultsága, ezeknek terjedelmes története lett, míg a dokumentumfilm sokáig megragadt egy szinten.
Azonban az utóbbi 20 évben számottevő változások történtek a dokumentumfilm területén. A mai napig viták folynak arról, hogy a dokumentumfilm műfaj, vagy stílus irányzat, esetleg teljesen külön kell kezelni a játékfilmtől.
Ami ennél sokkal fontosabb, hogy az elmúlt két évtizedben bemutatásra került jó néhány olyan dokumentumfilm, amiről nagyon sokáig lesz még szó, mint például: Élelmiszeripar RT, vagy az Ember a magasban, a Pingvinek vándorlása, és a sort még lehetne folytatni.
A Zero Days annak jár utána, hogy a STUXNET nevű vírushoz kinek volt köze. 2010 júliusában az iráni atomerőmű-programot egy számítógépes vírus támadta meg, ami kifejezetten olyan szoftvereket vett célba, amik az ipari eszközök motorjának forgási gyorsaságát szabályozzák.
Logikusan hamar felmerült az a teória, hogy egy állami megrendelésre készült támadás történt, és a készítő ennek a teóriának járt utána.
Kezdjük azzal, hogy kiváló dokumentumfilm lett a végeredmény, főképp mert igen kényes témákat feszeget, és sikerült autentikus személyeket megszólaltatni a témában, például hírszerző ügynököket és releváns kormányzati személyiségeket.
Remek ötletnek tartom a történet felépítését, mert nem egyből a néző arcába tolja az összes információt, amit a STUXNET-ről tudni lehet, hanem alaposan körüljárja a témát.
Először bemutatja, hogy kik fedezték fel a vírust, és hogy milyen következtetésekre jutottak (az USA és Izrael közös műve volt). Nagyon jól ábrázolták az utat, hogy a vírusirtó cégtől hogy jut el az amerikai kormányzatig a rendező, és ott talál olyan embereket, akik névvel, arccal, vagy ezek nélkül, de nyilatkoznak.
A legszimpatikusabb megoldás, viszont az volt, hogy nem állt meg a vírus ismertetésénél, hanem Irán történelmébe is betekinthetünk, és ezzel együtt azt is megérthetjük, hogy Izraellel miért ennyire ellenséges a viszony.
Nem foglal állást egyik oldal mellett sem, csak objektíven bemutatja az álláspontokat. Ez a film legnagyobb erénye: a teljes objektivitás.
Bemutat egy kérdést, mégpedig a STUXNET létezésének a kérdését, minden oldalról, és mindezt úgy teszi, hogy közben izgalmas animációkkal magyarázza el a laikusok számára nehezen megérthető folyamatokat, például hogy a vírus hogy tette tönkre a forgó motorokat.
Mindamellett, fontos kérdéseket is felvet a mű. Vegyük példának azt, hogy ez volt az első vírus, aminek a működése fizikai kárt okozott, és ha egy már létezik, akkor követni fogja több is. Bár a filmben ezt annyira nem élezik ki, de elmélkednek a problémáról, hiszen azt az ipari eszközt, amit a STUXNET megtámadott, még sok helyen használják (pl. tömegközlekedésben), így az ember akaratlanul is elgondolkodik, vajon mennyire könnyű a vírust egy atomerőműnél kevésbé védett rendszerbe bejuttatni?
Összegezve a látottakat, azt kell mondjam, hogy fontos film a Zero Days, és nagyon sajnálatos, hogy itthon nem kapott nagyobb visszhangot. Azon kívül, hogy kiváló és objektív dokumentumfilm, látványos is, és remek megoldásokkal rukkol elő.
[fb_button]
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!