Az – Második fejezet (2019) – kritika

Sikerül-e méltó módon lezárni King legnagyobb hatású művének moziadaptációját? 




Talán ez volt a legfontosabb kérdés az Az – Második fejezet kapcsán. Jómagam nagy King rajongó vagyok, a legtöbb művét olvastam, jó párat nem is egyszer. Tudom, hogy illene azt mondanom, hogy messze a leggrandiózusabb alkotása az Az, de nekem azért a képzeletbeli dobogón van mellette pár, ez azonban már ízlés dolga. Az kétségtelen, hogy a Pannywise King legjobban sikerült gonosza, és maga a mű is benne van a top3-ban nálam.

Ugyanakkor nem a legkönnyebben fogyasztható könyve a horrormesternek: relatíve sok főszereplőt mozgat meg, akik előbb fiatalon, majd felnőtté válva újra szembenéznek a sötétséggel.

2017-ben aztán megkaptuk az első felvonást, ami nem lett a szívem csücske: míg könyvben nagyon jól működött a coming of age sztoriba oltott horrormisztikum, addig a film nem volt képes magával rántani. Ezzel a véleménnyel azonban kisebbségben vagyok, szóval könnyen meglehet, hogy az én készülékemben volt a hiba, mindenesetre nálam az első epizód egy erős közepes volt, semmi több.

Persze már ott nyilvánvalóvá vált, hogy a folytatással sokkal nagyobb fába vágják a fejszéjüket Andy Muschietti-ék, mert nem elég, hogy a történet második fele egészen más hangulatú, a nézők elvárásai is sokkal magasabbak, mint két évvel ezelőtt – nem véletlenül, hisz az Az 2017-ben hatalmas siker volt, 700 milliós bevétellel és alapvetően pozitív nézői reakciókkal.

A folytatás pedig nagyjából ugyanazokat az érzéseket hagyta bennem, mint az előd, csak ezúttal aránylag könnyen rá tudok mutatni arra, hogy miért nem voltam maradéktalanul elégedett.

Szóval az, hogy a könyv bizonyos elemeit és vonalait nem emelték át anno, azt dicséretes húzásnak gondolom. Sajnos a második etapra kevesebb önállóságot és több visszanyúlást kaptunk, ami egyrészt egy picit kizökkentő, másrészt azok, akik nem olvasták a regényt, azok helyenként igen darabosnak fogják érezni a történetmesélést. Erre persze jó nagy lapáttal rá is tettek a készítők, meglovagolva a mostanság oly divatos “képtelenség vágni belőle” hullámot és a az Az – Második fejezet játékidejét 169 percre lőtték be.

Félre ne értsetek: semmi bajom azzal, ha egy film hosszú és alulról karcolja a három órás játékidőt. Felőlem kétszer ennyi is lehet, amennyiben az indokolt és képes kitölteni a játékidőt, de ezúttal erről szó sincs. A hármas tagolódás mindegyik eleme indokolatlanul túlnyújtott – a középső, visszatekintős szakasz kimondottan -, ezzel pedig rendre megakasztják a film sodrását, kizökkentve a nézőt.

Emellett a folytatásra láthatóan nem tudtak mit kezdeni a karakterekkel.

Noha igen impozáns színészgárda állt össze a felnőtt csapatra (élükön Jessica Chastain és James McAvoy), a legtöbben a bő játékidő ellenére sem kaptak kellően kidolgozott hátteret, sőt. Ez egy kihagyott ziccer, amit persze a rutinos gárda ellensúlyoz, hol a játékával, hogy egy jól irányzott dumával, de ebben a csapatban ennél sokkal több lehetőség volt.

S akkor most jönne az, hogy de a feszültség és a rettegés az legalább a helyén volt – de nem lenne igazságos ezt egyáltalán számon kérnem az Az-on. Mert ez nem egy klasszikus horror, soha nem is volt, és nem is akart annak látszani.

Ennek megfelelően megvannak a maga pillanatai, tény, hogy a látványra ezúttal több energia jutott, mint a jól átgondolt Pennywise momentumokra, de azt a parát, amire szükség van, azt hozza a film, ahogy a kellő mennyiségű humor is jelen van, akárcsak az első részben.

Szóval értitek a dilemmám: nem lett ez rossz, szó sincs róla, még az első epizódhoz viszonyítva sem, de túlságosan és indokolatlanul túlnyújtott, a hangsúly pedig nem mindig oda került, ahová kellett volna. De nem is ez a legnagyobb bajom: sokkal inkább az, hogy még most is azt érzem, hogy azt a fajta feszültséget… atmoszférát, amit a könyv meg tudott teremteni, azt filmen nem igazán lehetett átadni.




S, hogy akkor végül is méltó-e a lezárás? Azt hiszem igen. Annak, aki szerette az első részt, ez is tetszeni fog. Azonban az, aki hozzám hasonlóan a két évvel ezelőtti filmmel sem tudott mit kezdeni, az most nem fog elégedetten távozni.

Összegzés
Pennywise 27 évvel később visszatér, a csapat pedig újra összeáll, hogy ezúttal végleg leszámoljanak a gonosszal.
Ezért szerettük
  • nagyobb, hosszabb, drágább
  • remek szereplőgárda
  • Pannywise pillanatai
Ezért nem
  • sokkal hosszabb - mint kellene
  • néhol túlságosan darabos
  • a karakterek hátterére és kidolgozására hogy nem jutott idő?
6.5

8
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
5 Comment threads
3 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
8 Comment authors
NahikiralyNevemEnVagyokJohn Recent comment authors

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Zee12
Vendég
Zee12

Nekem összességében tetszett.Ketten néztük meg haverral, aki NEM olvasta a könyvet csak látta az első részt és
ezért ült be a másodikra.Neki összességében tetszett.
Ami nem tetszett az a légkör amit a könyvben megteremtett az író DE az könyv és a fantáziádra alapoz, ez pedig film.
NEM lehet egy lapra tenni-összehasonlítani a kettőt, ezt ne felejtsük el!

Az első részben megszokott szintet hozta a második rész is, bár én a végjátékot talán ennyire nem nyújtottam volna meg, a többi a helyén volt. Az meg, hogy mag az író is szerepel a filmben egy jelenet erejéig, nálam csak megfűszerezte az egészet 🙂

Viki1080
Vendég
Viki1080

Azért az dícséretes,hogy van benne más könyv/viccesen!/és King maga is szerepel ami szintén viccesre sikeredett,nekem nagyon bejött a film,az első nem ez viszont igen.

EnVagyok
Vendég
EnVagyok

Annyira szornyu olvasni a kritikakat errol a filmrol, amig egy Avengers 10/10 mindenhol meg Oscart Downey Jr-nak, addig egy valoban jo filmet mindenhol lehuznak a kritikusok. Most komolyan ennyire lezullott az emberiseg, h mar nincs igeny ertelmes filmekre? Az AZ nem horror, sosem volt az, mindig is tobb volt benne a drama mint az ijesztgetes. A konyv is sokszor rettento lassu volt es sokszor akasztotta meg a tortenetet, de mindig oka volt ra es imadtam. A filmben is nagyon tetszett, hogy sokszor allt meg egy kicsit, hogy elidozzon itt ott, sot en tobbet is el tudtam volna viselni, a konyvben… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

Nevem
Vendég
Nevem

Engem csak az zavart, hogy undorító szemetek ültek be filmezni és gyerekes módon buziztak a film közben. Szánalmasak. Őket elvihetné Pennywise.

Nahi
Vendég
Nahi

a régit nem említetted meg 🙂 mert ugye ez csak remake….azért látványosabb az új stb.de a mai elvárásokhoz lehet kevés 😀 azért nem tetszik neked ….bár nem oly ijesztő a film amennyire vártam volna az biztos, hogy én nem fogok csatornalejárókból beszélő bohócokhoz közel óvakodni 😀
Ráadásul nekem a régi is tetszett ifjúkoromban,de én akkor csak az elsőt láttam, nem is vágtam hogy van második része is….amit letölteni sehonnan nem tudtam..csak online sikerült megnéznem..összességében nekem átjött,bejött a film,bár hagyott némi űrt maga után a megvalósítás…