Jeges pokol (2021) – kritika

User Rating: 6

Emlékeztek arra, amikor nagyjából a Fehér pokol és az Elrabolva 2 környékén Liam Neeson lenyilatkozta, hogy szakít az akciófilmes szerepekkel, mert már túl idősnek érzi magát hozzá?




Én igen. És megmondom őszintén, azt gondoltam: lehet, hogy 60 évesen már én is azt mondanám, hogy ideje szögre akasztani az odavalót, de ami megy, azt kár lenne abbahagyni és életkor ide, vagy oda, akkoriban még úgy gondoltam – teljesen őszintén -, hogy ez még bőven jól áll Liamnek.

Az egyetlen bibi a történetben, hogy eltelt azóta 10 év, a hatvan évből hetven lett, Neeson pedig azóta is rábólint minden akciófilmre, aminek a forgatókönyvét az orra alá nyomják. És bizony egyre gyatrábbak ezek a könyvek, talán mert ennek a zsánernek egy picit leáldozott, talán mert Neeson neve már nem cseng annyira jól, mint 10-15 évvel ezelőtt, nem tudom.

Azt viszont tudom, hogy az utóbbi időszakban nem igazán hozott az öreg olyan mozit, ami minőségi lett volna, igaz borzalmas alkotásokhoz sem adja a nevét. Belesüllyedt a kényelmes középszerbe – bár most biztosan vannak köztetek olyanok, akik azt mondják, hogy soha nem is tudott ennél többet. Lehet, hogy nektek van igazatok.

Ezúttal meglepően kellemes felütéssel indítunk, egy picit félretehetjük a megszokott egyszemélyes akcióhős figurát. Kanada északi részén járunk, ahol a jég az úr, és akkora a hideg, amitől még a pokol is befagyna. Az idilli nyugalmat egy bányarobbanás szakítja ketté, és a csapdába esett bányászoknak mindössze órái maradnak hátra.

Ám érkezik a segítség Mike (Liam Neeson) és tesója, Gurty (Marcus Thomas) képében, akik vállalják, hogy a járhatatlan, életveszélyes úton leszállítják a mentéshez szükséges eszközöket.

Mi pedig párhuzamosan követhetjük végig a bányászok küzdelmét és Mike-ék lehetetlen küldetését. Az operatőri munka teljesen rendben van, a színészek hozzák a kötelezőt (valójában pontosan úgy történik minden, ahogy azt várjuk), mindössze a váratlan fordulatok, az egyediség hiányzik, de ezen szerintem már rég túltették magukat azok, akik figyelemmel követi Neeson filmjeit.

Teljesen korrekt kis mozi lett ez, ami pontosan azt adja, amit előzetesen várni lehetett, igaz, semmi többet. A tempó feszes, a kicsit bő másfél órás játékidő nem nagyon ül le, szóval ha egy korrekt kis akciófilmet néznél, akkor nyugodtan adj neki egy esélyt.




Neesonnak pedig még mindig jól állnak ezek a szerepek, függetlenül attól, hogy most már azért tényleg látszik rajta, hogy nagypapa korba lépett.
Összegzés
Korrekt kis Liam Neeson akciófilm, ezúttal azonban az idő és a jég a valódi ellenség.
6

Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .