Becsületemre szóljon, nagyon akartam szeretni Andrew Neel filmjét. Amikor először láttam a reklámját, akkor elkönyveltem egy újabb ostoba tinivígjátéknak, de aztán amikor elkezdtem nézni, gyorsan rá kellett döbbennem, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.
Mert bár az egyetemi világba csöppenünk és jó pár söröshordót megcsapolnak a bő másfél óra alatt, nevetni, na azt mondjuk pont nem fogunk.
Főszereplőnk Brad (Ben Schnetzer), aki egy igen jól sikerült buli közepén úgy dönt, hogy őt nem érdekli a móka, inkább elhúz haza. Ahogy a kocsija felé ballag, elkövet egy óriási hibát: felvesz két stoppost, akikről azt hiszi, hogy ugyanoda tartoznak, ahonnan ő is jött. Jótett helyébe pedig jót ne várj, a két srác elnavigálja egy földútra, ahol megszabadítják a pénzétől, a kocsijától és fogsorától is -nem túlzás, tényleg rendesen ellátják a baját-.
Érthető módon az állkapocstöréstől Brad egy kicsit magába fordul, ezen pedig még bátyja Brett (Nick Jonas) sem igen tud segíteni, csak az idő. Pár hét alatt összeszedi magát annyira, hogy leruccanjon a tóhoz, ahol összeismerkedik a bratyó haverjaival és végül úgy dönt, felhagy az önsajnáltatással és elhúz egyetemre – ha a bátyjának ennyire bejött az élet ott, akkor neki is jót tesz egy kis levegőváltozás.
Az élet azonban még a jó nevű amerikai egyetemeken sem fenékig tejfel, pláne nem a görög betűkkel jelölt házakban, ahová nem lehet csak úgy bekerülni.
A beavatás ugyanis hetekig tart és válogatott szívatásoktól tarkított. Ezen kell átesnie Brad-nek, ha a csapat részévé akar válni, csakhogy ez önmagában sem egyszerű feladat, hát még ha végig ott motoszkál benne a pár hónappal ezelőtti megalázott, kiszolgáltatott helyzete…
Ne aggódjatok, nem spoilereztem el az egész filmet, egyfelől azért, mert az itt leírtak nagyjából az első fél órában már lezajlanak, másfelől pedig azért, mert nemigazán lehet mit elárulni, ami rontaná a filmélményt.
Neel dokumentarista filmes (nem árultam el nagy titkot, elég csak megnézni az eddigi munkáinak a listáját), és ez a Beavatásról is süt. Szinte az összes kamerabeállítás azt sugallja, hogy egy filmes csoport követi a srácokat, hogy megörökítsék azt az eszement méretű baromságot, amit végigcsináltatnak az újoncokkal. Ez amúgy egy egész jó ötlet volt, számomra nem is ezért volt hatalmas csalódás az egész.
Mint mondtam, humorral ne számoljatok, ez nem az a film. Neel mélyre próbált meg ásni a témában, úgy, hogy bedobott egy tanulságot, aztán várta, hogy az majd megtanítja magát. Azzal nincs bajom, hogy nem vették viccesre a figurát, nem ezen csúszott el a film. Sokkal inkább azon, hogy egy olyan témának próbáltak meg erőszakosan mélységet adni, aminek egyszerűen nincs mélysége. Nagyon nincs.
A helyzet ugyanis az, hogy két focicsapatra való tesztoszteronbomba karakter szórakozik két tucat új hússal, miközben a dialógusok kimerülnek a
“Hogy vagy?”, “Király a buli, nem tesó?”, “Közénk tartozol”, “Aki engem betalál, mindannyiunkat betalál”, “Ez életem bulija tesó” szinten.
Nem túlzok, a film kétharmadának a párbeszédei összesen talán 50 különböző szót tartalmazhatnak. Káromkodásokkal együtt. Mindezt úgy, hogy nem az Amerikai Pite 10-et nézzük, hanem egy kőkemény(nek szánt) drámát. Ez így nem működik.
Szóval a régiek szívatják az újakat, eleinte finomabban, aztán egyre kevésbé finoman, végül a legkevésbé sem kedvesen, aztán amikor már mi is kezdünk belefáradni, akkor Neel egy nagyon olcsó megoldással (utólag is elnézést ezért, de sajnos igaz) kettétöri a folyamatot és eltereli a filmet egy teljesen más, klisés, érdektelen befejezéshez.
Félre értés ne essék, az emlegetett pillanatig sem jó a film, mert tőlünk ez az egész iszonyatosan idegen (és halkan hozzáteszem, hogy azt sem hiszem, hogy ez az USA-ban így megy) és mert nem okoz semmilyen maradandó filmélményt az, hogy húszéves srácok csesztetnek húszéves srácokat hatvan percen keresztül. De odáig legalább van egy íve, ami aztán megtörik – végleg.
Szóval én akartam szeretni, de nem ment, nagyon nem. Ha őszinte akarok lenni, akkor azért, mert a Beavatás egész egyszerűen nem egy jó film. Semmilyen tekintetben.
[fb_button]
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!