Exek az édenben: az exem megáll!

Kezdjük egy kis kopipésztelt promószöveggel: Egyedülálló formátummal, egzotikus helyszínekkel és egy nem várt csavarral jelentkezik a VIASAT3 vadonatúj saját gyártású műsora, az Exek az édenben.

Nos a formátum valóban egyedülálló, az MTV-n futó Ex on the Beach című remek alapján készült, ha esetleg valaki nem tudná, hogy miről van szó, nos a lényeg nagyjából annyi, hogy adott egy Éden Hotel (egy az egyben), megfűszerezve azzal, hogy bizonyos időközönként a szereplők volt párjai (igen, az exek) is tiszteletüket teszik, nyilván azért, hogy alaposan felkavarják az állóvizet. Ami általában nem is igazán állóvíz persze.

Az ilyen műsorok alapvetően egy dolgon állnak, vagy buknak: sikerül-e a megfelelő(en érdekes) karaktereket beválogatni, vagy sem. Ennyi a történet, a többi csupán körítés, semmi több. Persze kapunk jó pár feladatot, különrandit, csűrést és csavarást, de ezek közel sem annyira érdekesek, hogy életben tartsanak egy ilyen formátumot. Semmi más nem számít, mint az, hogy a bekerült játékosok mennyire szélsőségesek, érdekesek, meghökkentőek..

Az elmúlt jó pár év tapasztalata alapján nem tűnik könnyelmű kijelentésnek, ha azt mondom, hogy a Viasatnál értenek ehhez a legjobban Magyarországon.

Persze minden műsorukon lehet fogást találni, de az biztos, hogy sose raktak össze unalmas bagázst, és ez még akkor is igaz, ha egy Aranypartot hozok fel példának (én mondjuk azt is csíptem, megvolt a bája).

Tény és való, hogy egy kicsit elszoktam kis hazánk reality műsoraitól (a ValóVilág negyedik szériája után már nem tartottam ujjam a formátum ütőerén), talán épp ezért csapott hókon múltkorában még a két részes Pumpedék dara, ahol egy kicsit el kellett gondolkodnom azon, hogy mennyi az alakítás és mennyi a valóság abból amit látok. A fájó, hogy nem tanultam a hibámból, úgyhogy azon kaptam magam az Exek az édenben első részének felénél, hogy újfent tátott szájjal bámulok magam elé és azon gondolkodok, hogy ez most komoly? Oké, hogy bő másfél évtizeddel fiatalabbak a szereplők (legalábbis a zöme), mint én… de ekkorát változott a világ? Tényleg ezek rohangálnak Kecskeméten, Budapesten, vállalkoznak, bartenderkednek, mittoménmitcsinálnak? Ezek köztünk élnek?

Aztán becsuktam az arcszerkezetemet, legyűrtem még másfél részt és nagyjából helyrebillent a lelkivilágom: nincs itt akkora pusztító alpáriság, mint amekkora az elején kinézett, inkább csak a szereplők se találták a helyüket a kamera túl felén – éppúgy ahogy én se ideát. Ott eltelt 1-2 nap, itt másfél óra és azon kaptam magam, hogy újra elkapott az Éden Hotel-es életérzés, ami nagyjából úgy írható le, hogy “utálom mindet, de nehogy már xy-t szavazzátok ki!”.

Nos nem csak azért rázódtam bele aránylag nehezen, mert elszoktam a stílustól (MTV-n rendre ott ragadok), hanem azért is, mert a szokásosnál is nehezebb volt megszoknom a szereplőket, legalábbis ami a kezdőcsomagot illeti. Dia és Norbi párosa úgy-ahogy rendben van (értsd: már első pillantásra is felfedeztem bennük pár emberi vonást), de Franciska (sokáig agyaltam, hogy milyen becenévvel kínáljam meg, de egyik se volt szalonképes), Tamás (Bagi Iván look-alike, csak azért, hogy neked ne kelljen percekig agyalnod, hogy kire emlékeztet) egész beszédstílusa-lénye, szegény Andika odanemillősége nehezen ment le a torkomon,

és akkor még nem beszéltem Bencéről, aki nagyjából Istenes Bence és Shia LaBeouf szerelemgyereke, és nem csak kinézetre.

Szóval aránylag kínosan indul a történet, aztán beszivárognak az első exek, elsőként jött Berni, Tamás volt barátnője (napersze…), majd Milán, Andika volt pasija, akik hamar átrendezik a bent kialakult törékeny viszonyokat, ráadásul nyakunkon a kiválasztás, úgyhogy pörögnek az események.

Hogy hosszútávon mennyire tudja majd fenntartani az érdeklődésemet, az egy nagyon jó kérdés. Egyelőre simán kitartok, észben tartva, hogy atomfizikai tanulmányaimat nem a műsornak köszönhetően fogom elkezdeni, de nincs is ezzel baj, Szokásos Viasat reality, szokásos Viasat minőséggel. U.i.: kérem vissza Horváth Évát! (tudom, tudom)

[fb_button]