Az ember fiának ilyenkor nagyon nincs egyszerű dolga. Könnyű írni a látottakról, ha az nagyon belopta magát a szívembe, még könnyebb, ha minden porcikám gyűlölte. Akkor se okoz nehézséget a billentyűk koptatása, ha valami igazán különlegeset láttam, vagy ha a rétegfilmek olyan szintjén járok, ami már-már szinte megfoghatatlan filmes eszközökkel.
De mit véssek a digitális papírra, amikor egy vérbeli közepes film után ülök a monitorom elé?
Ha valami olyannal töltöttem el bő másfél órát, ami szinte semmilyen nyomot nem hagyott bennem? Mert a Spinning Man tipikusan ez a fajta mozi. Az egyetlen amiért felkaptam a fejem, az a színészgárda: Pierce Brosnan mellett Guy Pearce és Minnie Driver asszisztál, s noha ezek a nevek így 2018-ban talán nem csengenek annyira jól, számomra azért tetszetős kis gárda ez.
A történet azonban önmagában nem sok bizakodásra ad okot.
Főszereplőnk Evan Birch (Pearce) egy egyetemi tanár, aki számtalan afféron van már túl, a diákok odáig vannak érte (ez mondjuk azt hiszem érthető). Élete aránylag gondtalanul zajlik, míg nem az egyik diáklány (Odeya Rush) eltűnik. Előéletét tekintve Evan viharos gyorsasággal válik első számú gyanúsítottá, pláne, mert a diákot legutoljára épp egy olyan autónál látták, amilyen a férfinak is van.
Ő volt a tettes? Vagy ez csak egy szerencsétlen véletlen? Esetleg valami összeesküvés lehet a háttérben?
A hasonszőrű thrillerek általában egy sémára épülnek, szinte mindig ugyanaz a váz: az Ő volt/nem Ő volt kérdést vetik a néző elé, hogy aztán mi nyugodtan agyalhassunk, a végére pedig majd kiderül, hogy helyesen tippeltünk-e, sikerült-e félrevezetni minket.
Nos a Spinning Man dicséretére váljék, hogy ezt a szokásos vázat megpróbálták kellőképpen megcsavarni, épp eléggé ahhoz, hogy a sablonosságot elkerüljék – már amennyire ez lehetséges.
Sajnos valahogy a koncepció mégsem igazán működött. Talán azért, mert az alapjául szolgáló könyv egyszerűen nem elég egy egész estés filmhez, annyi biztos, hogy a végére maradt bennem egy kis értetlenség; és nem a történettel kapcsolatban, hanem a tekintetben, hogy mi is volt itt a lényeg? Mi volt a célja a filmnek?
Jó, ez így egy kissé suta megfogalmazás, de ha végignézitek a Spinning Man-t, pontosan fogjátok érteni, hogy mit próbáltam ezzel átadni.
Mert összességében mégsem beszélnélek le titeket a megtekintéséről. Ez a Memento utánérzés (és nem csak Pearce miatt) – CSI hibrid van annyira érdekes koncepció, hogy másfél órát rászánjatok az életetekből, ráadásul a Guy Pearce – Brosnan – Minnie Driver trió játéka kifogástalan, az alakításuk nagyon sokat dob az összképen.
Ettől függetlenül tartom amit az elején írtam: a Spinning Man egészében egy valódi közepes alkotás, ami végül nincs valódi hatással a nézőre.
Hogy ez titeket zavar-e, vagy sem, azt majd meglátjátok, nekem valahogy az a véleményem, hogy egy gyakorlottabb rendező kezében ebből valami sokkal jobb is kisülhetett volna.
teljesen egyetértek a leírtakkal! kíváló színészek, és gyenge rendezés, de a sztori sem erős…arra lennék kíváncsi, hogy a három főszereplő miért mondott igen-t erre a filmre?…