Játékok, amik miatt gamer lettem. Mik a tieid?

Húh, ez egy olyan téma, amit már hónapok óta ott motoszkál a fejemben, mert ahogy telnek múlnak az évek és egyre több az ősz hajszálam (de az összlétszámuk egyre csökken), úgy veszem észre magamon, hogy egyre kevesebbet játszom.
Persze még mindig fel tud villanyozni egy-egy trailer, vagy gameplay videó, de odáig már ritkán jutok el, hogy órákat, vagy ne adj Isten napokat rááldozzak egy játékra, pedig régen…. hajjaj. Azok a régi szép idők, amikor éjszakákat játszottam át, szinte még enni is sajnáltam az időt.



 

De most valahogy mégis elkapott a nosztalgia, és egymás után villannak be ezek az átjátszott éjszakák, hetek, hónapok.

És ha alaposan végiggondolom, akkor bizony jó pár szoftver együttesen tehet arról, hogy jó két évtizeden keresztül a játék a mindennapjaim része volt.

Volt. Persze remélem, hogy egyszer majd megint az lesz, de egyedül már nem érzem a lelkesedést. Talán majd a gyerkőccel. Meglátjuk.

Úgyhogy ezúttal nem egy szokványos toplistát hoztam nektek, mert hát igazándiból persze az, de ezek nem a világ legjobb játékai. Ezek azok a játékok, amik rám nagy hatással (nagyon nagy hatással) voltak.

Így ezúttal egy elbeszélés szerű cikkre számítsatok, egy olyan írásra, aminek a végén minden eddiginél jobban várom a ti hozzászólásaitok. Írjátok meg, hogy rátok melyik játékok hatottak így. Mik voltak azok a gémek, amik miatt gémerek lettetek.

Vágjunk is bele, tartsatok velem, és majd osszátok meg a ti “történeteteket” is kommentben. Kíváncsi vagyok, hogy mennyi átfedés lesz majd.

A kezdetek: Commodore 64

Valamikor a kilencvenes évek végén járunk, ekkor bővült a család egy szürke szörnyeteggel, ami aztán évekig velünk is maradt, és gerjesztett számtalan vitát, könyörgést, alkudozást, na meg persze okozott csodálatosabbnál csodálatosabb pillanatot.

Ekkor még kiskölök voltam, így az irányítás abszolút nem az én kezemben volt, akkor játszottam, amikor az arra kijelölt idő volt (meg amikor pluszban ki tudtam könyörögni), de mind a mai napig emlékszem arra az érzésre, ami átjárt akkor, amikor a kazettán végre megtalálta a masina azt a játékot, amit kerestem.

(illetve az az érzés is megvan, ami akkor ütött be, amikor a havernál megláttam a kazetták tucatjait és tudtam hogy több száz új játékkal bővül az arzenálom egy csapásra)

Megszámolhatatlan mennyiségű játékot végigpróbáltam az évek alatt a C64-en, tulajdonképpen megtippelni sem tudnám, hogy nagyságrendileg mennyit. Aki hozzám hasonlóan birtokolt egy ilyen gépszörnyet, annak nem kell magyaráznom, de aki az ezredforduló után kezdett el játszani (vagy gépezni), annak elképzelése sincs arról, hogy hány szoftver készült Commodore-ra, és hogy a programok milyen elhanyagolható aránya volt élvezhető.

Igen, a 95 százaléka a játékoknak a hulladék kategóriába tartozott. Persze ez érthető, hisz azok is készítettek játékokat, akiknek nem kellett volna (ekkoriban még nem röpködtek a dollár tíz és százmilliók egy-egy játéknál), illetve a gép, az architektúra rendkívül egyszerű volt, és ez a minőségen is meglátszott. Jó, persze mai szemmel a ember már könnyen okoskodik.

Voltak viszont olyan játékok, amik hangulatukkal, és C64-hez képest meglepő összetettségükkel mégis maradandó nyomot hagytak bennem. Vagy csak egyszerűen megfogtak valamiért, a fene se tudja már, egy gyerek agya egészen másképp működik, mindenesetre tény ami tény, hogy ekkor csírázott ki bennem a későbbi játékos énem kicsiny hajtása és ezt olyan játékoknak köszönhettem, mint a

Wizard of Wor

Wizard of Wor - gameplay (katt ide és lenyílik a videó)

Ami hát… mai szemmel nem egy nagy cucc. Mégis.. Az egyik nagy kedvencem volt és az a mai napig (bizony, néha néha előveszem és nyomok vele egy kört, a “zenéje” pedig még mindig egy csapásra visszahozza a régi emlékeket.).

Akárcsak a Lode Runner. A mai napig előfordul, hogy feltelepítem és nekiveselkedek egy pár órára, egyszerűen időtlen a cucc, már ekkor is látszott, hogy csak egy remek alapötletre van szükség ahhoz, hogy nagyot alkoss.

Persze volt még pár játék, amit szétnyüstöltem az öreg Commodore-on, a Choplifter-t imádtam (pedig faék egyszerű volt), a Last Ninja 2 is odaszögezett egy-két hétre, na meg a Ghostbusters, ó az de menő volt. Na és persze a Hunchback, emlékszem egyszer egész este (ami alatt minimum 6 órát értsetek) néztem ahogy a nővérem játszik vele. Korszakalkotó gamma volt. Legalábbis számomra.

Volt még egy játék, amivel rengeteget játszottunk, de sehogy sem jut eszembe a neve. Ugyanilyen labirintusos 2D pályák voltak, annyi volt a különlegessége, hogy a pályák szélein a falakat néhol egy-egy résznél el lehetett fordítani, így variálni a bejárható útvonalon. Tudja esetleg valamelyikőtök, hogy melyik játék volt ez? Hálás lennék az infóért.

De aztán teltek az évek és a Commodore korszaknak szép lassan leáldozott. Nekem a Nintendo kimaradt én a PC-vel folytattam, de nem ám akármikor. Ott voltam a hőskorban. Egy 286-ossal indult a pályafutásom, és nem sokat kellett várni az igazi játékos időkre, amikor már a magam ura voltam.

Na de erről a következő oldalon mesélek, tartsatok velem.




Folytassuk a legszebb korszakkal, irány a 2-3-486 és a klasszikus játékok időszaka.

Ez még korántsem a vége, vár a 2. oldal, kattints a következő oldal gombra a folytatáshoz!

 

26
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
22 Comment threads
4 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
24 Comment authors
SubiRowena ShepardTiberiusUnderwoodHUNHerceg Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

csireg
Vendég
csireg

Sziasztok!
Nekem C64-en a Pit Stop 2-vel dőlt el. Osztott képernyőn hatalmasakat csapattunk haverral. Mai napig emlékszem a feszült várakozásra amíg 1-2 perc alatt betöltötte magnóról (bár lehet tovább tartott, de akkor még “máshogy” telt az idő).

Aenarian
Vendég
Aenarian

Először is hagy fogalmazzak meg kritikát.
1. Többoldalas cikk, de nincs lehetőség léptetni köztük. Visszalépés csak a böngésző vissza gombjával.
2. Nem látom a dátumot. Mai a cikk? Tegnapi? Tíz évvel ezelőtti?

Amik nekem meghatározó játékok voltak:
C64:
Pharaoh’s Curse
Builder Dash
Lazy Jones
Pit Stop II

De irigyeltem haver Plus4-ét, mert abban volt beépített(?) zeneszerkesztő.

PC:
Tomb Raider, Tomb Raider, Tomb Raider – lényegében emiatt vettem pc-t
Duke Nukem
Quake
F.E.A.R.
Half Life
Fogjuk rá, hogy még a Settlers II.

Balazs
Vendég
Balazs

Azt nem árt figyelembe venni, hogy manapság méginkább azok készítenek játékokat akiknek nem kéne.
A legtehetségesebb felhozatal egyébként a PC-s korszak első 15 éve (1990-2005) volt. Ott dolgoztak a lagnagyobb arányban azok az emberek, akiknek tényleg ott volt a helyük. Így születhetett meg a Flashback, Another world, Command an Conquer, Earthworm Jim, Abe’s Odessey The Lost Vikings, Reunion, Starcraft, Diablo, Warcraft II és még sorolhatnám. Igazából ha a szigorú kritikát félretesszük, akkor ez 2009-ig tartogatott. Amikor is az állítólagos globális gazdasági vállság helyzet alakult ki.

MemoryLeak
Vendég
MemoryLeak

Üdv, nekem a Lady Tut rémlik, amiben a labirintus bizonyos pontjain el lehetett fordítani a falakat.

Zsé
Vendég
Zsé

Néhány gyerekkori kedvenc:

C64-en:
International Karate
Street Rod
Powerdrift
Commando
Outrun

PC:
Warcraft 2
Duke Nukem 3D Atomic

A többit fölösleges is lenne sorolni, annyira sok van (a többi platformot és a többi játékot is)

Goldelf
Vendég
Goldelf

C64: Usagi Yojimbo
PC: Another World

tibi
Vendég
tibi

Mafia, Warcraft 3, Medal of Honor, Commandos 2, SW Racer

Norbi
Vendég
Norbi

Szia Kedves író! Igen, a Lady Tut játék amire Te gondolsz! Engedj meg egy linket… https://www.youtube.com/watch?v=rQjDhHFpJxc

Feri
Vendég
Feri

C64-en:
Defender of the Crown
Impossible Mission I-II.
sport játékok, pl oldalnézős bmx 🙂 (California Games)
Barbarian (kis mortal combat előd 🙂 gurultak a fejek)

PC:
Warcraft 2
Need for Speed az elsőtől
Descent
Diablo
és többi amit már írtatok 🙂

MrDoboz
Vendég
MrDoboz

Első sorban Rise of the Triad. Nagyon szomorú, hogy halott a remake multiplayere :c
Nameg Pac in Time, Whacky wheels, Settlers II, Stronghold Crusader, MOH: AA, Flatout 2, Burnout Paradise, és még sorolhatnám

Gab
Vendég
Gab

Jazz jackrabbit
dos-os fake Mario
Myst
Lion King
Warcraft 2
Starcraft
Baldur’s Gate
Death Rally (1995)
Nox

Joe
Vendég
Joe

BattleZone (1980-as)
Retaliator F29

Soko-Ban
Tower

Tibi
Vendég
Tibi

Üdv!
C64-en, Street Rod, Wizard of War, Stunt car Racer, Maniac Manson, Pit Stop2….
PC-re váltás oka egyértelműen a Wolf3D miatt következett be.
Utána jöttek sorba C&C, Warcraft2, Duke3D, Fifa97

Atesz
Vendég
Atesz

A best: C64-Impossible Mission !!! A második részét magyarok csinálták, de az nem jó. The Last Ninja- hihetetlen kodolás.

Bitangyo
Vendég
Bitangyo

S.W.I.N.E.
Warcraft III

Gábor
Vendég
Gábor

ide is bedoboom hátha valaki tudja:
C64-en volt egy játék, ami eléggé hasonlított az Impossible MIssion-re. csak sci-fi környezetben volt és a pályák között egy kis “űrhajóba” vagy futurisztikus autóba kellett beszállni.
nem emlékszik véletlen valaki mi volt ez?

évek óta keresem de nem bukkanok rá.

Risy
Vendég
Risy

4-5 évesen láttam a bátyáim Diablo-t játszani. Próbáltam én is elindítani, először sikertelenül. Abban az időben jött ki a 2. része, és én sem akartam kimaradni a szórakozásból, szóval rögtön kilestem, mire kattintanak. Ekkor kezdődtek el a gamer kalandjaim. Az Age of Empires elkezdett tanítani angolul, amire nagy szükségem is volt az UFO:Enemy Unknown-nál. A stratégiai képességeim pedig tovább fejlesztettem a HOMM 3 és az AoM (örök kedvenc) segítségével. Volt egy LAN party időszak, amikor megismerkedtem FPS játékokkal, mint MOHAAB, CoD 1,2 (később 6-ig). Az autóversenyzős játékokkal is megismerkedtem a TOCA jóvoltából, amit követett a NFSU 1,2, Flat Out 2.… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>

HUNHerceg
Vendég
HUNHerceg

Én egy kicsit modernebb generációs vagyok!
De nekem a World of Tanks és a Team Fortress 2 meg a Half Life 2

Underwood
Vendég
Underwood

Glider pro, Prince of Persia 1-2, Wolfenstein 3D (Maces valtozata) voltak azok amik engem berantottak ebbe a vilagba… bar hallgattam volna a szuleimre es olvastam volna konyvet helyette inkabb. 😀 … nah nem, de azert nah.

Tiberius
Vendég
Tiberius

Még a jó kis Windows 98-as gépemen kezdtem el anno. Az első igazi nagy játék számomra a Heroes of Might and Magic III volt. Mai napig nagyon nagy kedvenc!!!

Rowena Shepard
Vendég
Rowena Shepard

Gyerekként játszottam ősrégi Nintendóval (főleg Contrát), később, már gépen, elég sokat a Wolfensteinn 3D-vel, aztán felnőttként az Animamundi: Dark Alchemist-tel (bár az visual novel), de az első játék, ami “igazán” gamerré tett (olyan szinten, hogy modokat is csináltam) a Dragon Age: Origins volt. Utána persze jött a többi Dragon Age, aztán a Mass Effect, a Skyrim, az Oblivion, az Assassin’s Creed, Dishonored, Sekiro (és visstamenőleg a többi Soulsborne), és persze a Witcher.

Subi
Vendég
Subi

C64: prince of persia, és az Elite dangerous (amit Junost tv-n játszottunk)
C+4 Mr. puniverse, pac man, popey és sorolhatnám a jobbnál jobb játékokat a 90-es évekből.