A legjobb időutazós filmek – 3. oldal

Nos hát igen, néha onnan jön a pofon, ahonnan az ember nem is várná: gyanútlanul nekiülünk egy mozinak, ami papíron érdekesnek tűnik, majd a végén kiderül, hogy az egyik legjobban megírt forgatókönyvhöz volt szerencsénk. Már ki is találtátok, hogy melyik film a listám következő eleme igaz?

Predestination (2014)




Vagy ha esetleg a magyar címet keresnétek, akkor az Időhurok.

És akkor itt van igazán bajban az egyszeri cikkíró, mert hogy erről nagyon nehéz spoilermentesen írni. Alapvetően… lehetetlen.

Ha már láttad, akkor persze értelmetlen is lenne belemennem a történetbe, ha pedig még nem, akkor… nos akkor nézd meg.

Tényleg.

Bizonyára nem hibátlan a mozi és szinte szóról-szóra hűen követi Heinlein novelláját, de még a legkötekedőbb énem sem kezdte el a csomókat keresni a forgatókönyv kákáján, pedig tuti, hogy lehetne találni.

Hisz az Időhurok nem bánik kesztyűs kézzel sem a paradoxonokkal, sem az időutazós hibák nyílt felvállalásával, de annyira okosan van összerakva a meglehetősen szövevényes története (ha az ember csak fél füllel-szemmel nézi, akkor bizony esélyes, hogy másodszor is neki kell ugrani, hogy minden a helyére kerüljön), hogy a végén tényleg csak nézünk ki a fejünkből:

ez most tényleg? Hogy nem esett le? Hogy nem vettem észre?

Zseniális alkotás, a hozzám hasonlóan időutazás mániások számára igazi csemege. Aztán persze lehet utána napestig vitázni (direkt nem írom le, hogy pontosan min), de ez a film egyik hatalmas erénye. Meg a látványvilága. Meg Ethan Hawke.

Nézzétek meg. Tényleg.

Hot Tub Time Machine (2010)

Sokáig agyaltam, hogy merjem-e, de aztán rájöttem hogy ez az én listám (majd hozzászólásban megköveztek, vállalom), úgyhogy nem maradhat le.

Tudom, kicsit limonádé, kicsit bugyuta, de… szeretem.

Időről-időre előveszem, megnézem és még mindig remekül szórakozok rajta. Talán a szereplő banda, talán az egészet körül lengő komolytalansága, nem tudom. De szerintem zseniális az ötlet: pár régi baárt, akiket az élet elsodort egymástól egy majdnem tragédia miatt újra elhúznak a hétvégére fel a hegyekbe, a régi tuti helyükre.

Hogy aztán egy átmulatott éjszaka után a nyolcvanas években ébredjenek, a saját fiatal testükben.

Így aztán mindnyájuknak megadatik, hogy helyrehozzák azokat a hibákat, amiket tiniaggyal elkövettek… ha egyáltalán helyre akarják.

Számomra a Vissza a jelenbe (mert hogy ezen a címen fut nálunk) egy nagyon kedves kis komédia, és hát én nagyon bírom John Cusack-et, de talán leginkább azért csípem ennyire a filmet magát, mert én is számtalanszor eljátszottam már a gondolattal, hogy mihez kezdenék, ha újra 18 lehetnék, a mostani tudásommal.

Mit csinálnék másképp? Lehet, hogy sok mindent, de lehet, hogy semmit. Nehéz ügy.




Egy (azaz tulajdonképpen kettő, pontosabban három) megkerülhetetlen klasszikussal folytatom a negyedik oldalon, tartsatok velem.

Tartsatok velem a negyedik oldalon is, katt a következő oldal gombra.

 

2
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
2 Comment threads
0 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
2 Comment authors
Er74Atis85 Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Atis85
Vendég
Atis85

Elolvastam ezt a cikket, a legtöbbet ismertem már és szeretem is, de a Predestinationnal még nem találkoztam… Sajnos megnéztem és mondjuk úgy új értelmet kapott a szar film. Ez volt a valaha volt legrosszabb filmélményem. Spoiler nélkül: ez nagyon undorító, ki a fene talál ilyet ki?
Spoilerrel: [spoiler title=” Mi az hogy valaki beleszeret saját magába, felcsinálja magát, megszüli magát, majd megöli magát???????? “]

Er74
Vendég
Er74

magyarul van minden de a film címe az eredeti. MIÉRT? Nehéz lett volna azt mit mindenki ismer?