7500 (2019) – kritika

Kimondottan lelkesedem az egy helyszínen játszódó – és ezáltal legtöbbször kevés szereplős – filmekért. 

Rajongásom oka rendkívül egyszerű: ezek a filmek általában egy-egy színész játékára és a fokozatosan felépített feszültségre épülnek, kihasználva a statikus helyszín adta apróságokat.

Nem kell messzire menni, az egyik ilyen leghíresebb talán A fülke, amit szinte mindenki ismer, de én a közelmúltban remekül szórakoztam a 4×4-en (rejtett gyöngyszem, ha még esetleg nem hallottál róla, akkor less rá bátran), vagy épp az Ördögön (jó, tudom, nem az egész játszódik a liftben, de azért bőven ide fér).

Szóval a műfajnak vannak jól sikerült alkotásai, és a 7500 sem egy rosszul sikerült darab, ezt most elsősorban azok kedvéért mondom, akik a rövid verzióra voltak kíváncsiak.

Mert a három fő összetevőből kettő bizony a helyén van.

Kell egy jó helyszín, kell egy (vagy hát adott esetben több, de ebben a filmben csak egy) remek színész, meg kell egy okosan és fokozatosan felépített forgatókönyv.

A jó helyszín adott: egy utasszállító pilótafülkéje a film helyszíne, olyannyira, hogy a kezdő képsorokat leszámítva az egész történés itt zajlik. És hát lássuk be, ez egy nagyon jó alap, pláne, ha a gépet terroristák foglalják el és a fülkében rekedt másodpilótának nagyon komoly döntéseket kell meghoznia.

Tobias (Joseph Gordon-Levitt) pedig meg is hozza ezeket a döntéseket. És igen, Gordon-Levitt telitalálat volt a szerepre. Amúgy is imádom a palit, általában minden karaktert kifogástalanul hoz, de itt még saját magán is túltesz, kétség nélkül a hátán viszi a filmet, emelem előtte a kalapom.

Ezzel pedig elértünk a harmadik összetevőhöz. Igen, jól sejtitek, itt kezd el rezegni a léc, a forgatókönyvnél.

Mert bár ígéretesen indul a dolog, a lendület sajnos csak a film feléig (jóindulattal a kétharmadáig) tart ki. Addig is vannak furcsa döntések, klisés megoldások, és bizony a tapasztaltabb nézői szem sok mozzanatot már percekkel előre észrevesz majd, de igazi problémák csak a film végefelé jönnek.

Ezzel együtt azonban kellően kellemes kikapcsolódást nyújt, csupán az élmezőnyről szakad le és csúszik bele a kellemes középszerbe.

Ez viszont nagyban köszönhető Gordon-Levitt alakításának, nélküle sokkal kevesebb lenne ez a film (is).