A Netflix egy újabb saját gyártású filmet dobott a piacra. Ezúttal a sci-fi műfajában próbáltak szerencsét, kevés sikerrel. 2073-ban az emberiség problémáinak gyógyírja a népességszabályozásban rejlik, egy családba kizárólag egy gyermek születhet. A törvény hatályba lépésekor az életben lévő testvéreket elaltatják, hogy aztán a közeli vagy távoli jövőben, egy jobb világban ébredhessenek fel.




A történet hét egypetéjű ikertestvérről szól, akik 30 éven keresztül képesek voltak titokban tartani létezésüket. Nevüket a hét különböző napjairól kapták, így a film címe a cselekményt beindító eseményre utal, a Hétfő nevű lánytestvér eltűnésére.

A film kifejezetten ígéretesen indul, számba véve és ok-okozati sorrendbe állítva a természeti erőforrások kimerítését, a klímaváltozást és a genetikailag módosított élelmiszerek fogyasztásának rövid és hosszú távú következményeit, másrészről pedig megkapargatja az identitás fogalmát egy elnyomó rendszer falai között.

A kétórás játékidő alatt azonban vajmi keveset tudunk meg a történet helyszínéül szolgáló világ eredetéről, felépítéséről és irányításáról, azon kívül, hogy még a legromosabb épületben is minden retinaszkennerrel vagy ujjlenyomatolvasóval működik, amit az alkotók a sokkhatás kedvéért egyáltalán nem félnek kihasználni.

Az egykepolitika bevezetését szorgalmazó szereplő, aki egymagában szimbolizálja az elvetendő rendszert és ennek megfelelően magát a gonoszt, rettentően kétdimenziós. Tettek ugyan kísérleteket a karakter árnyalására, de túl keveset szerepeltették ahhoz, hogy egy hús-vér emberi lényt lássunk viszont a képernyőn, és ez sajnos nem csak rá igaz.

A Tetovált lány trilógiából ismert Noomi Rapace színészi kvalitásai elvitathatatlanok, egyértelműen ő viszi a hátán a filmet, a rendelkezésre álló időben azonban képtelenség hét karaktert mélyrehatóan bemutatni és megismerni, márpedig a Sötét árvák zsenialitása és komplex karakterdrámája után – amelyben Tatiana Maslany eltérő személyiséggel rendelkező klónokat alakít – megfelelően rétegzett tartalom nélkül kevésnek bizonyul a technikai bravúr.

A történet ezen kívül is rengeteg ismerős elemmel dolgozik kezdve a Mátrixtól az Éhezők viadaláig, a disztópikus díszletek mögött kialakuló családi dráma narratívája pedig egyértelműen a Sense8-re hajaz.

A 7 lánynak egy személyt, egyetlen egy identitást kell megformálnia, amihez mindenkinek birtokában kell lennie az összes információnak, a sikert pedig képességeik egyesítésével, csapatmunkával érik el.

A napok váltakozásával mindig más és más testvér lép ki a külvilágba a rejtély megoldására vállalkozva, amit az alkotók egy izgalmas akció-thrillerként szeretnének eladni nekünk. A nagy fordulat azonban már az első fél óra után kikövetkeztethető, az akciójelenetek pedig önmagukban nem annyira izgalmasak, hogy a képernyő elé szegezze a nézőket.



Mindent számba véve, a film leggyengébb része mégis a befejezés. A történet végkifejlete teljesen leegyszerűsített, a finisre fordulva az alkotók sutba vágták a film elején felvezetett témákat és a teljesség igénye nélkül az egyszerű, de hatásos utat választották a lezárásra, amivel a Netflix a sokkal jobban megírt sorozatain edzett közönségét küldte padlóra.

Értékelés:

sav5-01

2
Szólj hozzá! Mert számít a véleményed, ráadásul regisztrálnod sem kell.

avatar
2 Comment threads
0 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
2 Comment authors
SzilviTyrel Recent comment authors

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Tyrel
Vendég
Tyrel

Hahh, aham, egy színész játszik 7 karaktert… ahamm… most ezek komolyan azt hitték, hogy az Orphan Black hullámot meglovagolva bárki is képes lenne Tatiana Maslany nyomdokaiba lépni? Abszolút esélytelen…

Szilvi
Vendég
Szilvi

tegnap láttuk, nekem bejött. aktuális témákat feszeget, jól fenntartja a feszültséget, nekem a vége is tetszett. ha nem lennék szülő, nem érezném át a “mindent a gyerekeimért” feelinget. de az vagyok, szóval átjött. a színésznő szerintem szenzációs.