Terminátor: Sötét végzet (2019) – kritika

User Rating: 6.5

Azon napestig lehetne vitatkozni, hogy kinek melyik Terminator film a kedvence.




Az 1984-es Halálosztó, vagy a hét évvel későbbi Az ítélet napja. Más-más érvek mentén, de mindkét film joggal nevezhető a legjobbnak, ami engem illet, számomra a második az etalon.

Így utólag persze az ember néha picit sajnálja is, hogy James Cameron ennyire érti a szakmát. Mert ezzel a két mozival olyan instant klasszikus párost alkotott, amit egyszerűen képtelenség figyelmen kívül hagyni. Mármint úgy értem, hogy a stúdiók számára.

Mert a Terminatorban pénz van. Nosztalgia. Siker. Egy ilyen címet pedig nem lehet hagyni parlagon heverni.

Csakhogy – ahogy azt tudjuk jól – a cím önmagában semmi. Még az sem elegendő, ha a főszereplő sztárt – vagy sztárokat – rábírják a folytatásra. Ötlet kell. Eredetiség. Az kevés, hogy a régmúlt siker vérét szívják .

Pedig a szériával pontosan ez történt. Jött a Terminátor 3 2003-ban, aztán egy hosszabb szünet után a Megváltás 2009-ben, (a franchise történetében egyedülálló módon Schwarzi nélkül), majd a Genesis négy évvel ezelőtt.

Ha őszintén magunkba nézünk, akkor tudjuk jól, hogy három olyan film ez, amiknek el sem kellett volna készülniük.

Nagyjából erre a konklúzióra jutott James Cameron is, akihez visszaszálltak a jogok, és úgy döntött, hogy a kezébe veszi a franchise sorsát. Sajnos az öreg nagyon el van foglalva a soron következő negyvenhárom Avatar epizód készítésével, így maradt ekszekjutív producer, a rendezést pedig arra a Tim Millerre bízta, aki aprópénzből csodát tett a Deadpoollal.

A végeredmény pedig? Nos hát a végeredmény az pontosan olyan lett, mint amilyenre számítani lehetett a fantáziánk és az előzetesen látott anyagok alapján. Jó.

Az viszont teljesen más kérdés, hogy egy Terminátor film esetében a “jó” az mennyire elfogadható és mennyire szükséges. Ha a nosztalgiafaktort nézem, akkor mindenképpen több létjogosultsága van a Sötét végzetnek, mint az azt megelőző három epizódnak.

Cameronék ugyanis pont azt tették a gyakorlatban, amire mi is sokszor gondoltunk már az elmúlt másfél évtizedben.

Úgy tettek, mintha az Ítélet napja utáni filmek meg sem történtek volna és mi innen vesszük fel a fonalat a Dark Fate-tel. Kezdésnek nem rossz, nem?

Sajna a folytatásban egy abszolút biztonsági játékot látunk, viszont azt nagyon jól becsomagolva. Hogy ezért most dicséret illeti a filmet, vagy épp ellenkezőleg, azt nagyon nehéz eldönteni. Mert tény: a Sötét végzet egy “utolsó tánc”, egy adrenalinnal felturbózott nosztalgialöket. Nem akarja igazán továbbmesélni a történetet, vagy inkább nem meri, helyette a jól bevált alapanyagokból gyúrja össze majdnem ugyanazt a tésztát, amit már egyszer kisütöttek nekünk. (ezért a hasonlatért megveregetem a vállam).

Fogják Schwarcit, Lindát, a Skynetet Legionra cserélik, John Connor-ból Dani Ramos lesz, akit ezúttal nem a T-800, hanem Grace próbál életben tartani. A frissességet Gabriel Luna gonosza akarta jelenteni, de kövezettek meg… nekem a T-1000 ezerszer félelmetesebb volt.

Valahol azonban érthető ez a biztonsági játék: hisz ha egy teljesen más irányban mennek el, akkor épp ezért kapták volna az ívet, hogy itt volt az utolsó lehetőség összehozni a nagy öregeket, aztán nem éltek vele. Ezért mondom, hogy nagyon nehéz eldönteni, hogy ezért dicséret jár, vagy szidalmazás. Minél többet agyalok ezen, annál inkább az utóbbi felé hajlok. Mert szép-szép a nosztalgiázás, de ettől még a Sötét végzetnek sem lesz létjogosultsága.

Azonban ahogy említettem, a csomagolás az rendben van. Tim Miller ért az akcióhoz és ezt újfent bebizonyítja: a filmben jó pár látványos jelenet bele lett sűrítve, nagy kár, hogy a CGI az meglehetősen pocsék, jó kérdés, hogy a közel 200 milliós költségvetésből hogy nem jutott jobb minőségre.

Hogy akkor végül is mi a konklúzió?

Az, hogy jó volt látni Linda Hamiltont, jó volt látni Arnoldot, és tulajdonképpen ebben a bő két órában kellemesen szórakoztam, minek is tagadjam. A Sötét végzet lazán becsúszik a dobogóra és a harmadik legjobb Terminátor filmként marad meg az emlékezetemben. A szépséghiba a dologban mindössze annyi, hogy az első kettő fej-fej mellett 9 ponttal áll, míg a dobogó legalsó fokára elég volt hat és fél.




De én azt mondom, hogy itt lenne az ideje tényleg elengedni ezt. Nem kell reboot. Nem kell folytatás. Legyen elég ennyi a Terminátorból. Egyetlen kivétellel: ha James Cameron valahogy talál időt és visszaül a rendezői székbe, akkor arra a Terminátorra vevő vagyok.

Összegzés
Méltó búcsú a franchise-tól, de most már tényleg engedjük el.
Ezért szerettük
  • nosztalgiafaktor
  • pörgős akció
  • Linda + Schwarzi
Ezért nem
  • Igazi biztonsági játék, kockázatok nélkül
  • CGI
6.5

11
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
7 Comment threads
4 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
11 Comment authors
Tizedes_ÉletfaAdamcsák AlexAshtorLazyJones Recent comment authors

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

waterresist
Vendég
waterresist

Bár már csak Courtney miatt is jár neki a feketepont, a cím helyesen: … Genisys. A harmadikat még mindig szeretem, ott csak Stahl lóg ki a sorból. Értem, hogy Furlong elveszett, de Stahl…???
Az aktuális mozit még nem láttam. Ha tényleg annyira gyenge a CGI, az szuperégő Cameron kezéből. Remélem jobb lesz, mint amit ezután elvárhatok tőle!

dani
Vendég
dani

sjw shit thats it

ViliX
Vendég
ViliX

Egyszer nézhető, látványos film. De pénzt nem adnék érte…

guzu99
Vendég
guzu99

https://konyvantikvar.hu/spd/04398/Mark-F-Wilson-Demon-a-jovobol Nos ha ezt filmesítették volna meg…..Szuper sztori,jó alap lenne,én nagyon reméltem anno a 3.ik előtt,hogy ezt fogják,de nem……

LazyJones
Vendég
LazyJones

Egyszerűen nem tudom megérteni, mit látnak benne mások, ami miatt ennyire jó pontozást ér el ez a film. Egyszerűen borzalmas, botrányosan rossz, magasan alulmúl mindent, amit eddig kiadott a Terminator franchise – még a gépek lázadását is, pedig az nagy szó. A film tele van idiótaságokkal, semminek nincs semmi értelme, oka, kifejlete, nincs felépített storyline, tele van logikai hézagokkal, random, kínosabbnál kínosabb jelenetek egymás utánja. Ha lehetne, visszakérném a pénzt, amit a mozijegyre kiadtam, az elmúlt 10 év legnagyobb filmes csalódása részemről. Nagyjából annyira volt szórakoztató, mint a Shamalayan féle Utolsó léghajlító. Bár AZ legalább hű volt többnyire az eredetihez….

Ashtor
Vendég
Ashtor

Nehéz eldönteni, hogy dicséret jár-e vagy szidalmazás: szidalmazás, nem is kérdés.

Adamcsák Alex
Vendég
Adamcsák Alex

Még hogy Cameron is részt vett a rendezésben; a forgató könyvben lehet, csak hogy éppenséggel ő már leszarja, mert az első két verzióval letett mindent az asztalra a témával kapcsolatban. Erőltetett menet a film… kábé, mint a star wars 7-8 nál. Copy és Paste új köntösben, gyáván nem merve újat alkotni….de ahhoz volt eszük, hogy az elején egy kislányt ripityára lövessenek a fémváz robottal, ami kurva szar animáció lett az eredeti modellrobot kinézetéhez és mozgásához képest..