A rettenthetetlen zseni – Mel Gibson, a rendező

“Ha nem színész lettem volna, akkor séf.” – nyilatkozta nemrég a Halálos fegyver széria sztárja. A két Oscar-díjas színész-rendező megosztó személyiségének és különféle botrányainak köszönhetően az utóbbi években alaposan mellékvágányra került Hollywoodban. Komoly erőfeszítések árán mint színész, és legújabb filmjével mint rendező ismét ünnepelt sztár lett, de nem volt egyszerű ez az út.




Direktori székbe először 1993-ban ült. A Halálos fegyver harmadik része és a Halhatatlan szerelem után jött el az idő, hogy kipróbálja magát a lencsék mögött. Első témaválasztása drámai történet. Az arc nélküli ember egy tanárról szól, aki súlyos balesete után eltorzult arccal,magányosan él. Mindenki furcsa szemmel néz rá, a gyerekek félnek tőle. Egy napon aztán új család költözik a városba, egy épp sokadik házasságára készülő anya és gyermekei. Egy fiú, két lány. Chuck és nővérei között azonban nem kimondottan jó a kapcsolat. A fiúnak elege van családjából és otthonról menekülve barátra lel a remeteként élő, néhai tanár személyében.

Gibson a film levezénylése mellett maga játszotta el a furcsa szerzet, Justin McLeod szerepét. Érzelmekben gazdag drámája kedvező fogadtatásra lelt, debütálása sikeresnek bizonyult. George Miller valamint Richard Donner nyomdokain biztos lábbal lépegetett előre pályáján egy komolyabb feladat reményében.

1995 meghozta számára a várva várt elismerést. A Rettenthetetlen 10 Oscar-jelöléssel és ebből 5 megnyert díjjal – köztük a legjobb rendező díja – az egekbe emelete Gibsont. Az ismét főszerepet játszó, immáron elismert rendező történelmi kalandfilmje hatalmas siker lett világszerte. A háromórás eposz William Wallace történetét meséli el: a 13. századi skót harcos egymaga vívta ki az I. Edward angol király elleni szabadságharcot és lett legendás alak.

Gibson rendezői stílusában sokak szerint visszaköszön nehéz, arrogáns természete. A Rettenthetetlen forgatása alatt mindent elkövetett, hogy filmje a lehető legrealistábban mutassa be a skót harcok kegyetlenségét, a korszak barbárságát.

A látványos produkció létrejötte sokáig mégis ingatag lábakon állt. Gibson cége, az Icon fedezte költségek mellett ugyanis a Warner csak úgy ment bele a projekt finanszírozásába, hogy ő maga újabb Halálos fegyver epizódot vállal. A hathetes forgatás végül meghozta gyümölcsét. A legmagasabb korhatári besorolás alá eső filmje a valaha készült legjobb történelmi eposzok egyike.

Következő munkája majdnem 10 évvel később, 2004-ben debütált, és alaposan megosztotta a nagyérdeműt. A lehető legnagyobb fába vágta ugyanis fejszéjét, mikor a hithű katolikus neveltetésben részesült Gibson filmre vitte Krisztus passióját. Isten fiának utolsó 12 órája sokkolta a közönséget, és óriási port kavart az egyházban is a témaválasztással és az előző rendezéséből már megismert brutálisan realista képi stílusával. Az arámi és héber nyelven forgatott A passió, noha alaposan megosztotta közönségét (sokan rosszul lettek előadás közben, és a média sarlatánnak kiáltotta ki Gibsont antiszemita vádakkal), hatalmas siker lett, amit a pápa által is elismert.

Mel Gibson, a rendező fontosabb lett, mint valaha.

Alig két évvel később, 2006-ban újabb kőkemény mozit dirigált, ugyanabban a műfajban. Az Apocalyptóban az inkák világának a spanyol hódítók előtti utolsó pillanataiba kalauzolta el közönségét. A véres dráma ismét eredeti nyelven forgott, és noha kevésbé pontos ábrázolással készült el, mint A passió – számos kritika érte antropológusok és archeológusok által –, szakmailag és pénzügyileg is sikeres alkotás lett. Gibson, sokak szerint öncélú rendezőként, kizárólag filmje erőszakosságával foglalkozott a gyomorforgató jelenetekkel telezsúfolt történet elmesélésekor. Három Oscar-jelöléséből végül egyet sem váltott szoborra.

2016-ben, 10 év kihagyás, valamint szakmai és magánéleti hanyatlás után leforgatta legújabb filmjét. Háborús drámája (mi más) annak a Desmond Dossnak az igaz története, aki az okinavai offenzíva idején, a II. világháború egyik legkülönlegesebb hőstettét vitte véghez. A vallására hivatkozva fegyvert nem ragadó katona több mint 50 ember életét mentette meg és vált háborús hőssé. A film hatalmas siker lett, és a 2017-es Oscar-gálán két szobrot nyert (legjobb vágás, legjobb hangkeverés). Mel Gibson legújabb munkája egyrészt emberi maradványok tengerén keresztül, másrészt mély drámába oltva evezett a rangos elismerésig.


Gibson időközben lecsillapodott, emberként ismét jó oldalát látjuk. Sokadik gyermekét várja fiatal partnerével. Úgy tűnik,maga mögött hagyta az időt, amikor ittasan előtört belőle a vadállat, Reméljük sok-sok kiváló filmet hoz még tető alá, és egyszer talán Martin Riggsként is viszontlátjuk majd, hiszen annak a mocsok zsarunak a szerepében szeretjük leginkább.
[fb_button]

 

2
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
1 Comment threads
1 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
2 Comment authors
Juhász Péter AndrásDávid Burkus Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Dávid Burkus
Vendég
Dávid Burkus

Szuper cikk, grat. A börtönregényről még írhattál volna, azt is ő írta és főszereplő is; saját büdzséből. Meg egy kicsit a botrányt kifejthetted volna. Az is érdekes. Zsidózás aztán az a sajtónyilatkozat. Én jót nevettem amikor történt 🙂 Amúgy jó munka.