Nyers (2016) – kritika

A horror műfaját azért szeretem, mert kiválóan be lehet mutatni súlyos társadalmi problémákat. A zombifilmek alapvetően a társadalmi egyenlőtlenségekről szólnak, míg az amerikai Kör a mértéktelen tévénézés kritikája. De nemcsak társadalmi problémákról szólhat egy film, hanem sok olyan témáról, ami az embert mélyebben érinti, pl. a gyász, amit remekül mutat be az Oculus.




A most tárgyalt filmünk Franciaországból érkezett, és már nagy sajtóvisszhangja is volt. A Nyers-t a Titanic filmfesztivál jóvoltából láthatta a magyar közönség először.

A film meglepő kreativitással mutatja be a felnőtté válás folyamatát. Történetünk főhőse, Justine (Garance Marillier) a családi hagyományoknak megfelelően az állatorvosi egyetemen folytatja a tanulmányait, ahol a nővére és a szülei is tanultak.

A beavatási ceremónián nyers nyúlvesét kell ennie, aminek következményeként elkezd érdeklődni az emberhús iránt.

A lánynak először allergiás reakciója lesz a nyers hústól, ennek ellenére a nyers máj és nyers csirke után megkóstolja az emberhúst is. A felnőtté válás során az ember gyakran fojtja el vágyait társadalmi nyomásra, ami aztán elemi erővel robbanhat ki később – az emberevés ennek a metaforája, ami az elfojtás miatt keletkező feszültséget hivatott ábrázolni.

A forgatókönyv kiváló, nincs benne semmi felesleges sallang, és logikusan épülnek egymásra az események. Csodálatos metaforikus történetet jelenít meg a rendező (Julia Ducournau) a felnőtté válásról, és arról, hogy mit jelent az ember életében a család.

A filmet naturalista ábrázolása miatt kapta fel a sajtó, pedig sok véres jelenet nincs benne, viszont amit megmutat, azt felkavaró természetességgel teszi. Az egyik ilyen kedvenc jelentem, amikor Justine először eszik húst.

Brutálissá teszi a jelenetet az az élvezet, ami az arcára kiül, hiába nincs vér és szétszakadó emberi test a vásznon.

A színészek kiválóak, főleg Marillier alakítása, akinek valóban nyers vesét és csirkehúst kellett ennie a forgatáson, mindemellett nagyfokú érzékenységgel adja át, ahogy a csendes, visszafogott lányból nővé válik. Szót érdemel még a nővérét alakító Ella Rumpf, mert az a vadság, amit megjelenít, tökéletes ellenpontja Justine-nek. Ez az ellentétesség a minden testvéri kapcsolatban megtalálható testvéri rivalizálást ábrázolja.


A Nyers egy kiváló film, ami a felnőtté válást frissen(!) és meglehetősen szokatlan módon ábrázolja. Nem olyan hentelős horror, mint a hírek alapján elképzeli az ember, de brutalitása miatt nem árt felkészülni az élményre. Arra mindenesetre jó volt a hírverés, hogy a Titanicon teltházas vetítéssel menjen, legközelebb pedig az Artmozik éjszakáján, május 12-én lesz látható.

Értékelés:

[fb_button]

Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .