A lengyel Bloober Team elsősorban az erős atmoszférájú horrorjátékok gyártására specializálódott. A 2016-ban megjelent Layers of Fear mind a játékosok, mind a kritikusok tetszését elnyerte, ők pedig nem tétlenkedtek, és egy évvel később máris egy újabb címmel jelentkeztek, ami ezúttal a közeli jövőbe repíti a borzongani vágyókat.




Bevallom őszintén, régen éreztem olyan lelkesedést, mint akkor, mikor először láttam az Observer trailerét. Egyrészt ugye azért, mert cyberpunk horror nem jön szembe az emberrel minden utcasarkon, másrészt pedig azért, mert a rövid videóból valósággal áradt a nagybetűs hangulat, ami engem megvett kilóra. A Szárnyas Fejvadász és a Ghost in the Shell legjobb pillanatai keveredtek kellemesen szürreális és sötét látomásokkal, így teremtve meg egy kifejezetten egyedi és durva atmoszférát. Nem is haboztam sokat, egyből a megjelenés napján lecsaptam a játékra, azt se vártam meg, amíg az első értékelések kijönnek róla. És hogy mennyire bántam meg? Nos, ez egy remek kérdés, amire magam sem feltétlen tudom a választ. De ne szaladjunk ennyire előre!

A jövő nem a barátod

A történet szerint 2084-ben járunk, Lengyelországban, Krakkó városában. A világ túl van már egy pestisszerű járványon, ami az implantokkal rendelkező lakosokra sújtott le, valamint egy újabb világháborún, és jelenleg is ezeknek az utóhatásait nyögi. Ráadásul, ha mindez nem lenne elég, a háború zűrzavarát kihasználva egy gátlástalan cég, a Chiron, ragadta magához a hatalmat Lengyelországban, kikiáltva az Ötödik Lengyel Köztársaságot, ami lényegében egy rendőrállam.

Ennek a rendőrállamnak része főszereplőnk, Daniel Lazarski is, aki rendőr, méghozzá nem is egy egyszerű járőr, hanem egy úgynevezett Observer.

Speciális implantjai lehetővé teszik, hogy behatoljon mások agyába, gondolataiba, így olyan információkat is meg tud szerezni, amikről egyszerű kollegái álmodni sem mernek. Ahogy a készítők is mondják, ez egy olyan jövő, ahol minden, amire gondolsz vagy amit érzel, felhasználható ellened a bíróságon.
Daniel élete a lehetőségekhez képest egészen nyugalmasan alakul, egészen addig, amíg az egyik éjszaka szolgálat közben fel nem hívja rég eltűnt fia.

A férfi természetesen lenyomozza a hívást, és azonnal elindult a címre, azonban a lakásban már csak egy letépett fejű hullát talál, aki talán a fia, talán nem, a következő pillanatban pedig a kormány víruskitörés miatt lezárja az egész épületet. És az éjszaka ennél már csak rosszabb lesz.

Feltört elmék

Az Observer lényegében egy sétaszimulátor, ahol egyetlen bérházat illetve annak közvetlen környezetét kell bejárnunk, miközben azt próbáljuk kideríteni, hogy tulajdonképpen mi is történt a fiunkkal. Ehhez rendelkezésünkre állnak a hagyományos rendőri módszerek, azaz beszélgethetünk más lakókkal, kutathatunk nyomok után bizonyos helyszíneken, szkennelhetjük a hullákat és a különféle elektronikai berendezéseket stb.

Ez a része a játéknak kifejezetten jóra és élvezetesre sikeredett. Az adott lakásokat ugyanis tényleg padlótól plafonig fel lehet forgatni, ha akarjuk, kihúzhatunk minden egyes fiókot, kinyithatunk minden egyes szekrényt, és erre bizony sokszor szükség is lesz, hiszen nem minden nyom hever majd az orrunk előtt.

Ha pedig a hagyományos módszerekkel már nem jutunk semmire, akár be is hatolhatunk a gyanúsítottak és tanúk agyába, hogy onnan olvassuk ki a minket érdeklő információkat. Ilyenkor a játék átmegy egyfajta szürreális kalandba, aminek a során több logikai fejtörőt kell megoldanunk, hogy végül eljuthassunk a számunkra fontos emlékig vagy gondolatig. Ez a vonal a végére különösen érdekes lesz, hiszen onnantól, hogy Daniel elkezd szétcsúszni, már nem tudhatjuk biztosan, hogy amit épp megtapasztalunk, az a valóság, vagy valakinek az elborult gondolatai.
A játék során a nyomozást néha logikai fejtörők nehezítik, párszor pedig szörnyek elől is bujkálnunk kell, azonban azt nem árt így se leszögezni, hogy az Observer nem egy akciódús cím, a hangsúly itt inkább a hangulaton van.

Hangulatból pedig akad bőven, azt el kell ismerni.

A készítők nagyon jól kapták el a cyberpunk világok lepukkant, high tech low life jövőképét, és ez tetten is érhető mind a lerobbant bérház kialakításában, mind az egyes személyi számítógépeken található levelezésekben, internetes oldalakban stb. Egy csomó e-mail és egyéb szöveges anyag vár ránk, amiket bár nem kötelező elolvasni, sokat dobnak a hangulaton, ha mégis megtesszük.
A játék alatt az Unreal Engine 4 dolgozik, ennek megfelelően az elénk táruló látvány is kifejezetten tetszetős, a grafika remekül kiegészíti a játék atmoszféráját. A ház is  ötletesen lett felépítve, én például legalább fél óráig mást se csináltam, csak a folyosókon csellengtem, és a különféle propagandaszövegeket és reklámokat olvasgattam.

Zavaros emlékek

Az Observer leggyengébb pontja ironikus módon pont a játék egyik legizgalmasabbnak ígérkező része: az, amikor idegenek agyába kell behatolnunk. Ez papíron egy nagyon jó ötlet, ráadásul tökéletes magyarázatként szolgál főszereplőnk szellemi leépülésére is, hiszen ki bírná ki ép ésszel, hogy haldoklók és halottak agyában kell turkálnia, de mégis, én messze ezeket a részeket éreztem a legunalmasabbaknak. Persze egy drogos vagy épp haldokló ember agyát, gondolatait visszaadni nyilván nagyon nehéz, és a fejlesztők bicskája sajnos bele is tört ebbe a feladatba.

Ezeknél a részeknél többször is azt éreztem, hogy túlságosan el vannak húzva, valamint a szürreális hangulatot sem sikerült mindig átadniuk.

Bár tény, hogy itt is akadnak kifejezetten élvezetes részletek (például amikor a tetováló fejében járunk, azt nagyon jól összerakták a készítők), de összességében még bőven lehetett volna csiszolni ezeken a szegmenseken.
A másik dolog, amit érdemes megemlíteni, az az, hogy az Observer azért nem kifejezetten egy vérbeli horror. Igaz ugyan, hogy van egy nagyon nyugtalanító és nyomasztó atmoszférája a világnak, illetve néhány jump scare is ötletesen van elhelyezve, de például Layers of Fear szintű hangulatot vagy Outlastba illő menekülést és bujkálást ne várjon senki.


Kicsatlakozás

Összességben nagyon vegyes érzéseim vannak az Observerrel kapcsolatban. Egyrészt nagyon tetszett a világa és az atmoszférája, valamint a cyberpunk horror alapvetést is jó ötletnek tartom, másrészt viszont úgy éreztem, hogy a játékmenet néha túlságosan monoton lesz. Ezért elsősorban azoknak ajánlanám, akiknek bejönnek a lassabb játékok, amik inkább az atmoszférára helyezik a hangsúlyt az akció helyett, csak azért készüljetek fel, hogy a játékmenet és a történet maga helyenként hajlamos kissé leülni.

Értékelés:

sav5-01

Szólj hozzá! Mert számít a véleményed, ráadásul regisztrálnod sem kell.

Legyél te az első hozzászóló!

avatar
wpDiscuz