Peter Berg egyszer már sikerre vitte Mark Wahlberget a Túlélő című, megtörtént eseményeket feldolgozó és amúgy körülbelül a Passió óta nem látott hitelességű realizmussal prezentált kínszenvedések közepette.
Az amerikai hadsereg egyik osztagának valós kálváriáját szerintem kevesen néztük végig nyugodt gyomorral. Legújabb közös munkájuk a 2010-es olajfúrótorony katasztrófáját hivatott bemutatni, pontról-pontra.
Láttunk már tengeri fúrótórnyon dolgozókról fikciós akciófilmet némi sci-fivel oltva anno az Armageddonban, így akinek ez a terep tetszetős és kicsit is érdeklik a katasztrófafilmek gondolom régóta és erősen vártak a néhai Marky Mark nevével fémjelezett mozira. Azt kell mondanom, ők tették jól! Berg legújabb filmje ugyanis hozza a Túlélőben megismert, cseppet sem finomkodó stílust, és könyörtelenül, kendőzetlenül tárja elénk az igazságot. Nem véletlen kerül lassan bemutatásra itthon is -remélem- harmadik közös munkájuk, a bostoni maratonon, 2013-ban történt szörnyű merényletről.
Az olajfúrótorony apokalipszisét bemutató film legnagyobb erélye, hogy nem akar többet mint ami a valóságban is történt, azt viszont másodperc pontossággal és maximálisan valósághűen.
A gyors felvezetőben megismerjük a főszereplőket, köztük ott van Kurt Russel, a tapasztalt veterán fúró szerepében, valamint a mindig remek John Malkovich, aki BP cég befolyásos embereként gyakorlatilag kételkedésének következtében járul hozzá nagyban a tragédia kialakulásához.
Amint kitör a kút, a film beindul mint egy gyorsvonat. Nincs megállás a kegyetlen végkifejletig, mely filmen átélve is horrorisztikus, viszont ezzel a stáb őszintén bemutatja a munkások hősiességét és méltón tiszteleg a mentés közben odaveszettek emléke felett. Sorra láthatjuk miképp adta meg magát a torony az elképzelhetetlen nyomásnak és, hogyan próbálták meg megállítani a természet szörnyetegét háborgó dühében. Az elemekkel viaskodva bepillantást nyerhetünk egy fúrótorony igaz hőseinek tetteibe, mellyel megpróbálták menteni a menthetetlent.
Peter Berg feszes tempójú, maximálisan realista megközelítésű filmjében lenyűgöző képi világ teszi hitelessé a véres drámát és a színészek játéka emberivé a küzdelmet a lehetetlennel. Egy őszinte és nyers, de ugyanakkor nagyonis mély érzésű mozi a Mélytengeri pokol. Csak ajánlani tudom!
-zoopop-
[fb_button]
Elírás az első keretes szövegrészben:
“film legnagyobb erélye”
utolsó szó helyett “erénye” kellene
Illetve logikai baki:
“megállítani a természet szörnyetegét háborgó dühében”
nehéz azonosulni azzal a felvetéssel, hogy a természet lenne a szörnyeteg, amikor mi vagyunk azok, akik kizsákmányolják Őt