A Gears of War széria atyja, CliffyB, egy új stúdió élén egy új játékkal tér vissza a köztudatba. A LawBreakers stílusát tekintve egy FPS-MOBA hibrid lesz, ami azonban inkább a klasszikus aréna shooterek szerelmeseinek akar a kedvében járni. De vajon lehet-e ilyen koncepcióval érvényesülni a piacon?




Mindenek előtt fontosnak tartom leszögezni, hogy a cikk nem a végleges verzió alapján íródott, hanem a játék nyílt bétája során szerzett tapasztalataimat tartalmazza. Ennek megfelelően könnyen előfordulhat, hogy a játék változik az augusztus nyolcadikai megjelenéséig, és egyes itt megemlített elemek végül módosításra kerülnek. Ezt, kérlek, vegyétek figyelembe.

Az alapok

A LawBreakers egy csapat alapú kompetitív online FPS. Adott két igencsak beszédes nevű oldal, a Law és a Breakers, közülük az egyiket kell majd segítenünk egy-egy összecsapás során, úgy, hogy a csapattársainkat életben tartjuk, az ellenfeleket megöljük, az adott játékmód feladatát pedig teljesítjük. Nem feltétlen ebben a fontossági sorrendben. Minden meccs elején választhatunk magunknak egy hőst, azonban koránt sem kell mellette kitartanunk az összecsapás végéig.

Ha úgy érezzük, hogy nem megy a választásunk a csapatkompozícióba, vagy egyszerűen már nincs kedvünk tovább tankot játszani, a spawn ponton bármikor válthatunk, akárcsak az Overwatchban.
A két játék közti hasonlóságok sora viszont itt véget is ér, hiszen ahogy CliffyB is hangsúlyozta nem egy interjúban, a LawBreakers nem próbál a Blizzard 2016-os címének a babérjaira törni, helyette a saját útját járja, és a régi, klasszikus aréna shooterek szerelmeseit célozza meg.

Ennek megfelelően a játék egy nagyon pörgős, nagyon feszített tempójú alkotás lett, melyben olyan klasszikus elemek is visszaköszönnek, mint például a rocket jump, ahogy azt a trailerben is láthattuk.

A LawBreakersben a hangsúly a mobilitáson és a csökkentett gravitációjú terekben történő összecsapásokon van. A karakterek élete meglehetősen alacsony, a kiosztott sebzés pedig nagy, így gyorsan kell mozognunk és még gyorsabban reagálnunk, ha mi akarunk győztesen kikerülni egy-egy összecsapásból. Ha nem figyelünk oda, vagy esetleg rosszul pozicionáljuk magunkat, akkor egy tankkal is villámgyorsan el tudunk olvadni a kereszttűzben, szóval a folyamatos pörgés mellett sem árt, ha azért ésszel játszunk.

A játék másik jellegzetessége a gyors tempó mellett a csökkentett gravitációs zónák megjelenése. Ezek a területek általában a pályák közepén helyezkednek el, és érdekes összecsapásokat eredményezhetnek. Egy ilyen zónába belépve ugyanis jóval nagyobbakat tudunk ugrani, így olyan helyekre is eljuthatunk, ahova amúgy esélyünk sem lenne, viszont így ki kell tennünk magunkat az ellenséges tűznek is, hiszen lebegve kiváló célpontot nyújtunk gyakorlatilag bárkinek.

A pályák

A játékban jelenleg hat pálya található, ezek felépítése körülbelül azonos. Általában középen van egy nagyobb, nyitott tér csökkentett gravitációval, ezt pedig szűkebb folyosók, esetleg kisebb szobák veszik körbe, míg a pálya két végén a két csapat spawn pontja és bázisa található.

Egyes helyeken elszórva lehet találni életerő csomagokat, esetleg olyan állomásokat, melyek pár másodperc alatt visszatöltik a karakter teljes életét.

Ezek különösen jól tudnak jönni, ha egy-egy harc után nem akarunk sokkal könnyebben a fűbe harapni, így jó ötlet lehet a helyük memorizálása. A pályák mérete kifejezetten kicsi, ami jól megy a pörgős játékmenethez. Így nincs üresjárat, nem kell üres folyosók hadán végigrohannunk, a spawn pontról kilépve szinte máris újra a csatában találjuk magunkat.
Amit viszont én hiányoltam a pályák kapcsán, az a kreativitás.

Szépen néznek ki, az biztos, viszont nincs rajtuk semmi jellegzetes, semmi emlékezetes. Amolyan teljesen átlagos sci-fi díszletet kapunk mindenhol, nincs sehol semmi olyasmi, amire az ember felkapná a fejét, hogy na, ez de jópofa ötlet. Ez kiváltképp azért kár, mert a pályák hivatalos leírása szerint kifejezetten érdekes helyekre látogathatunk amúgy el: küzdhetünk például a Grand Canyonban, vagy épp egy vízen lebegő metróállomáson, ezért is sajnálom, hogy ezeknek a helyszíneknek a sajátos hangulatát valahogy nem sikerült átemelni a játékba.

A karakterek

A LawBreakersben összesen tizennyolc hős található, párosával kilenc osztályba sorolva, hogy mind a Law, mind a Breakers oldalnak meglehessen a saját egyedi hőse minden szerepre. A karakterek közül mindenkinek van egy elsődleges fegyvere, egy mozgási képessége, egy másik, általában sebző képessége és egy ultija. Ezej emellé gyakran kapunk alternatív tüzelési módokat, illetve néhány karakter másodlagos fegyverrel is rendelkezik, szóval változatosságban igazán nem lesz hiány.

Ami a karakterdizájnt illeti, itt is úgy éreztem magam, mint a pályáknál.

Valahogy hiányzott belőlük az egyediség, az az apró kis szikra, ami emlékezetessé, egyedivé tenné őket. Bár a fejlesztők igyekeznek mindenhol hangsúlyozni, hogy ott tértek el a bevett formáktól, ahol csak lehet, a valóság az, hogy a klasszikus archetípusok ugyanúgy megtalálhatóak itt is, mint bárhol máshol. Van lomha, közelharcra berendezkedett tank, mobilis, folyton ugráló és becsúszó orgyilkos, rohampuskával felszerelt katona stb.

Játékmódok

Összesen négy játékmód közül válogathatunk. Az Overcharge és az Uplink módokban a feladat egy akkumulátor feltöltése illetve értékes adatok letöltése. A Turf Warban különféle zónákat kell elfoglalni, míg a Blitzball során tulajdonképpen egy kiélezett focimeccset játszhatunk le. Igazából egyik játékmód se valami nagy újdonság, de a kötelezőt hozzák, élvezhetőek, pörgősek, szóval igazán nem lehet rájuk panasz.

Az én személyes kedvencem a Blitzball volt, amiben maximálisan kihasználhatjuk az alacsony gravitációt és karakterünk mobilitását, sőt, még a csapatmunkára is rákényszerít minket valamilyen szinten, de akkor se voltam szomorú, ha bármi mást kellett játszanom.

A béta során nem lehetett játékmódra szűrve keresni, azt kellett játszani, amit épp dobott a gép, de a szűrési funkció a fejlesztők szerint a végső verzióban már benne lesz, így nem kell majd attól félni, hogy esetleg olyan játékmódban ragadunk, amit nem szeretünk.

Összegzés



Mindent összevetve engem a LawBreakers sajnos nem győzött meg. Az első pár óra még élvezetes volt, hála a gyors, pörgős játékmenetnek és az újdonság varázsának, azonban úgy vettem észre, hogy a játékból egyszerűen hiányoznak a horgok, amik újra és újra visszacsábítanák az embert a gép elé, hogy még egy kört lenyomjon.

sav5-01

Szólj hozzá! Mert számít a véleményed, ráadásul regisztrálnod sem kell.

2 hozzászólás : "LawBreakers (béta) – játékbemutató"

avatar
Gontar
Vendég
Gontar

Aki az ilyen multiplyer-csapatharcos FPS-t szereti adjon egy esélyt a Paladins-nak. 🙂 Igaz, még csak nyílt béta és folyamatosan változik, de nagyon jó. Attól egyedi, hogy van benne egy rakat MOBA elem, egy-egy karatert többféle stílusban is lehet játszani attól függően, hogy milyen kártyákat használsz hozzá + OW-val ellentétben a support class itt nem csak arra jó, hogy helaelsz mint állat. 🙂 Sokszor írják a neten, hogy OW klón… Ez egyrészt -habár vannak minimális hasonlóságok- egyáltalán nem igaz (meg lehet kérdezni bárkit, aki játszik mindkettővel), másrészt a Paladins zárt bétában már rég futott mikor az OW-t még csak elkezdték fejleszteni.

Szöllösi Kristóf
Vendég
Szöllösi Kristóf
A Paladins bennem nem hagyott olyan mély nyomot. Játszottam vele egy olyan 60-80 órát talán zárt bétában (legalábbis azt hiszem, hogy zárt bétában, mert rémlik, hogy kunyerálni kellett kulcsot a Paladins Hungary csoportból), de nekem valahogy az Overwatch jobban bejött. Igazából főleg supportot játszok, mert nyilván azt nem pickeli soha senki, és azért az a poszt nem csak a healelésre jó. Ha megnézed, egyedül Mercy az, aki kifejezetten heal központú, minden más karakterben van sebzés rendesen. Zenyatta a gömbjeivel simán eltünteti a törékenyebb karaktereket, de a tankoknak is fáj, Lucio simán lelökhet bárkit a rámpákról, Anna anti healje sem kifejezetten… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
wpDiscuz