A King Kong filmek története

A héten kezdik vetíteni Magyarországon King Kong új kalandját, a Kong: Koponya-sziget című alkotást, így épp időszerű összegezni kicsit, milyenek voltak az eddigi Kong filmek. A rengeteg különböző mellékszáltól és folytatástól eltekintve, csak az alaptörténet különböző változatait vesszük most sorra.




Az óriásmajom története először 1933-ban került a mozikba. A keletkezés körülményei kapcsán mindenképp említésre méltó a rendező, Merian C. Cooper majmok iránt érzett, gyermekkorából eredő rajongása. A film tulajdonképpen szó szerint az ő álomprojektje, hisz az alapötlet az után fogant meg benne, hogy egy New York-ot terrorizáló óriási gorillával álmodott.

A történet szerint Carl Denham egy híres filmkészítő, aki hajóval indul útra, hogy leforgassa élete legnagyobb projektjét. A titokzatos szigeten azonban King Kong tanyázik, akit a helyi törzs tagjai egyfajta istenként tisztelnek. Az őslakók elrabolják, majd áldozatul kínálják Kongnak a hajón utazó színésznőt, Ann Darrow-t. Nagy áldozatok árán sikerül a nőt megmenteni, a gorillát pedig New Yorkba vinni, ahol ő természetesen elszabadul, és egy utolsó nagy randalírozásba kezd a városban.

Az eredeti film sokkal több rétegű, mint amilyennek elsőre tűnik. Carl Denham, a sikerhajhász filmkészítő alakját a rendező alighanem saját magáról mintázta. Az ő szerves kötődése a műhöz abban a jelenetben is megnyilvánul, amiben Kong egy vonatot tör darabokra. Ez a jelenet állítólag azért került a műbe, mert a rendező egy időben sínekhez közel lakott, és szörnyen idegesítették őt a vonat hangjai. Ennek a személyes kötődésnek köszönhető, hogy a mű tulajdonképpen magának a szórakoztatóiparnak a kritikájaként is felfogható, ha azt látjuk a történetben, hogy az ősi népek istenét a modern ember bazári látványosságként mutogatja, ami végül az isteni lény halálához is vezet.

De a történet híres utolsó mondata („A szépség ölte meg a szörnyeteget”) egy új lehetőséget ad a film értelmezésére. Cooper álmának univerzális erejét mutatja, hogy ilyen sokféle nézőpontból lehet rá tekinteni. Van, aki rasszista felhangokat lát a műben (fajok közti románc), van aki valamiféle szexualitással kapcsolatos töltetet (a majom, mint a férfi az őserő szimbóluma, aki szerelembe esik a védtelen nővel). A készítők azonban tagadtak bármiféle metaforikus értelmezést, állításuk szerint a filmnek nincs rejtett üzenete.

A történethez méltóan korához képest zseniális a film technikai megvalósítása is. Kong az első filmes szereplésekor még stop-motion technika segítségével kelt életre, egy Kong figura, egy fém vázra felépített báb segítségével forgatták le a jeleneteket. Ez egy igen hosszadalmas és bonyolult eljárás volt, például annak a jelenetnek az elkészítése, amiben főhősünk és egy T-Rex küzdenek egymással, 7 hétig tartott. De elmondható, hogy minden fáradság kifizetődött, a film speciális effektusok egyik úttörőjeként van számon tartva azóta is.

king-kong-1976-720x342
Kong történetei közül a középső, 1976-os verzió sikerült a legérdektelenebbre. A történet természetesen nagyon hasonló az elődjéhez, egy-két kisebb változtatással, mint például, hogy a Kong szigetére kerülő expedíció célja ebben a változatban az olajkeresés, vagy hogy a színésznő ebben a változatban hajótöröttként sodródik a legendás szigetet kereső csapathoz. A kisebb változások, hangsúlyeltolódások viszont semmi igazán érdekes újdonságot nem hoztak. Elveszik viszont az előző film igazi értékét adó erős metaforikus jellege a történetnek. Ami pedig igazán gyalázatos, hogy hiába a bő 40 év különbség a két film között, King Kong 1933-as verziója sokkal jobban néz ki, mint az 1976-os.

A Gyűrűk Ura-trilógiát is rendező Peter Jackson 2005-ben jött elő saját Kong-mítoszával. Ebben már szerencsére több olyan elem van, amit érdemes volt hozzátenni a történethez. A mellékszereplők sokkal szerethetőbbek, elsősorban azért, mert jobban ki vannak dolgozva. Jobban megismerjük Kong szigetét, a Koponya-szigetet, és annak lakóit is. A látvány itt újra remek, alighanem a 2005-ös a leghihetőbb, legrealistább Kong. Ez nem csak vizuális téren igaz, noha szakítva az eddigi művek emberi módon mozgó, felegyenesedve járó gorillájával Peter Jackson szörnye pont úgy néz ki és úgy mozog, ahogy egy gorillát az átlagember elképzel.

A majom érzelmei viszont sokkal emberibbek, átélhetőbbek mint az eddigi történetekben, közelebb hozva így a majmot a közönséghez. Az eredeti filmben a nézők még igazán féltek az óriás bestiától, 2005-ben viszont már jóval nehezebb volt a közönséget megijeszteni, vélhetően ezért döntött Jackson eme stílusváltás mellett.

A három film hossza egyre nő, ahogy megyünk előre az időben, ami egybecseng azzal az általános tendenciával, hogy egyre hosszabbak az átlagos közönségfilmek. Talán ez róható fel leginkább Jackson filmjének: akármilyen jó is a megvalósítás (bár van benne néhány rosszabbul sikerült jelenet is), a több mint 3 órás játékidőben nem tudja egyenletesen fenntartani a feszültséget. De Jackson rajongása az eredeti mű iránt érződik, így összességében az 1976-os változattal ellentétben, a 2005-ös méltó újragondolása az eredetinek.


Az eddigiek alapján látható, hogy Kong immár több, mint 80 éves története folyamatosan mozgatta és ma is megmozgatja az emberek fantáziáját. Kíváncsi vagyok, mit tud majd hozzátenni a mitológiához a Kong: Koponya-sziget.
[fb_button]

1
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
1 Comment threads
0 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
1 Comment authors
István Fehér Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

István Fehér
Vendég
István Fehér

A teljesség kedvéért említsük meg az első film folytatását, a Kong fiát (szintén 1933-ból), a 60-as évekbeli két japán Kong-filmet és az 1976-os film folytatását, a King Kong él-t (1986). A fő vonulat természetesen a 33-as klasszikus és a két remake. A téma iránt érdeklődőknek nagyon ajánlom az első film nálunk is megjelent 2-lemezes dvd-kiadásán található részletes “Így készült” dokumentumfilmet, mely Peter Jackson produceri felügyeletével készült (aki egyébként újraforgatta a film legendás elveszett pókverem-jelenetét is).