Jó srácok (2019) – kritika

User Rating: 6.5

Mit is várhatunk egy olyan filmtől, amelynek a reklámkampánya arra épül, hogy a főszereplők ugyan eljátszhatták a karaktereiket, de a filmet már nem nézhetik meg?




Igazi, ízig-vérig amerikai prüdériát. Nem tudom mennyire van meg hogy mire gondolok, de ha végigpörgetjük lelki szemeink előtt azokat a filmeket, ahol a fő csapásvonal a fiatalság és a nemiség felfedezése, akkor nagyjából  képbe kerülünk.

Az óceán másik oldalán ugyanis valahogy természetes, hogy egy tizenpáréves kiskamasz fiú – az internet korában – tátott szájjal rácsodálkozik, hogy a kisbaba igazándiból nem is a lányok popsijából jön ki.

Értem én, hogy vicces akar ez lenni, de… nem az. Legalábbis itt, Európa szívében valahogy felvilágosultabbak a gyerekek.

Az, hogy a legtöbbször mégis ezt kapjuk az arcunkba, már csak azért is bosszantó, mert néha sikerül ezt levetkőzni és valóban ütős vígjátékot kanyarintani a téma köré (nem kezdek el amerikaipitézni, de de.), szóval tudják nagyon jól odaát, hogy hülyének nézik a nézőt, csak ez a legegyszerűbb. Intelligens poénokat kitalálni bizony fárasztó meló, nem véletlen nem született normális komédia Zuckerék óta.

Ez idáig nagyon feketeleves szagú, de most jön a jó rész: a Jó srácok egy amolyan hibrid, amiben benne van ez a bugyuta prűdség, de mellette bizony sikerült (jó pár!) hangosan felröhögős, váratlan poént/geget becsempészni, ezzel pedig végeredményében pozitív irányba billenteni a mérleg nyelvét.

A történetünk egyszerű, talán túlságosan is: három srác (akik amúgy jó srácok, muhaha) a pubertás kapujában hatalmas lehetőségre bukkannak.

Egy bulira. Ahol üvegezés is lesz. Azaz lehet smacizni. Ez persze korántsem ilyen egyszerű, és a misszió rengeteg bonyodalommal jár, belecsöppenünk némi drogügyletbe is, szóval a srácok nagyon nehezen érnek révbe.

Mi pedig kapunk 0 percnyi coming-of-age – kalandfilm / Superbad hibridet, aminek van egy tényleg nagyon jó oldala (a már fent említett poénok és gegek, illetve a három főszereplő, akik abszolút kihozzák a maximumot a karakterekből, tényleg csillagos ötös jár a castingosoknak) és van egy sokkal kevésbé jó oldala, mert a bugyuta, ezerszer látott altesti poénokból is jut a filmbe bőven, de hogy ez még ne legyen elég, emellett számtalanszor önismétlővé is válnak ezek a “poénok”

Összességében azonban messze “felfelé” nyúlik ki a tucatvígjátékok tömegéből, mert tényleg kapunk jó pár olyan meghökkentően kreatív pillanatot, amin őszintén lehet röhögni egy nagyot.




Hogy ennek 2019-ben már örülni kell…az viszont egy kicsit a szakma szégyene azt hiszem.

Összegzés
Jó srácok ezek egy egész jó kis vígjátékban.
Ezért szerettük
  • a három főszereplő srác
  • jó néhány ütős poén
Ezért nem
  • önismétlő altesti poénok
  • képmutató prűdség
6.5

Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..