Natalie Portman életének legnehezebb szerepében nem csak mint JFK özvegye küzd meg neves férje halálával, hanem színésznőként is minden igyekezetével azon van, hogy a nézőket is magával ragadják az érzelmek. Pablo Larraín, Chile egyik legnagyobb jelenkori rendezője vette kézbe az USA történelmének talán legsötétebb óráit bemutató film megvalósulását, majd’ 60 évvel a megrázó események után.
1963 november 22-én John Fitzgerlad Kennedy és neje, Jackie leszálltak a dallasi repülőtéren, hogy körútjuk újabb állomásán köszöntsék a polgárokat. Konvojuk azonban hamarosan szörnyű véget ért, mikor lövések robbantották szét a Kennedy családdal együtt szinte az egész világot.
JFK tragikus halálával a történelem éppúgy pillanatok alatt átíródott, mint Jackie, a fájdalmával egyedül maradt nő, két megszeppent gyermek édesanyja, az – immáron ex- – first lady élete. A merénylet hatását, egy nő lelki kínjait hivatott aprólékosan bemutatni a film. Főképp morális oldalról megközelítve egy vétlen asszony gyászát, annak minden fájdalmas könnycseppjével egy mai napig nem tisztázott, sötét titkokkal behálózott merényletet követően.
Natalie Portman a Fekete hattyú Oscar-díjas alakítása óta eltelt években kissé visszazuhant Hollywood ragyogásából. Sorra megbukó filmjei (Király, Jane Got a Gun) után pont a legjobb pillanatban jött a kiváló lehetőség az Egyesült Államok 35. elnökének felesége szerepében.
A Jackie dokumentarista dráma. Pontos képet fest a merénylet másnapjairól, Jackie sokkjáról és szenvedéséről egy megrendült élet zavarodottságában. Nem könnyű mozi. Kell hozzá nagy adag empátia ahhoz, hogy közelebb kerüljünk–az átlag embernek csak a médiából ismert– legendához. Ennek hitelességéért pedig Portman és a stáb mindent megtett. Nem emlékszem, mikor láttam ilyen mértékű azonosulást legutóbb filmvásznon. A színésznő, külön figyelmet fordítva Jacqueline Kennedy jellegzetes kiejtésére is, ijesztő metamorfózison esett át a szerep kedvéért. A Fekete hattyúval már bizonyító, egykori gyerekszínész (Léon, a profi), azt hiszem, élete legfontosabb szerepében látható ebben a megrázó 100 percben.
A világ a mai napig emlegeti azt a bizonyos lövést, mely Amerika politikai képét vérvörösre festette alig 7 másodperc alatt. Ennek a lövésnek legközelebbi és leginkább érintett tanújának lenni alapból embert próbáló feladat, Jackie ennél sokkal több volt. Asszony, elnöki feleség, anya és egy halálra vált, rettenetes fájdalommal sújtott, kétségbeesett és szíve mélyéig reszkető, félelemmel átjárt, érző ember.
A Jackie őszinte és kegyetlen, de méltó tisztelgés John F. Kennedy, a megosztó, de inkább kedvelt amerikai elnök szomorú sorsú feleségének emléke előtt. A film realista felvételei lassú, de határozott jeleneteivel és szorongató zenéjével valamint nyomasztóan közeli képeivel szinte karon ragad és húz magával, vissza egészen 1963 novemberének borongós fájdalmába, ahol betekintést enged egy sötét és kilátástalan jövőképű nő lelkének könnyes poklába, de ebben rejlik szépsége és fontossága.
[fb_button]
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!