Don’t Knock Twice (2016) – kritika

2017-ben eddig nem sok érdemleges horror látott napvilágot. Reménykedtem benne, hogy majd ez a film javít egy kicsit majd, de nem lehet azt mondani, hogy jó film lenne. Még úgy sem, hogy a tavalyi év legjobb horrorjának, a Boszorkány című filmnek a történetéből próbáltak meg ihletet meríteni.

A történet szerint a város egy elhagyott részén lévő házban boszorkány lakik. Két vállalkozó kedvű tini egyszer bekopog az ajtón, arra azonban nem számítanak, hogy az átok tényleg valódi. Innentől kezdve a boszorkány vadászni kezd rájuk, s nem nyugszik addig, míg be nem teljesíti a bosszút.

Tudom, hogy egy kicsit furcsának tűnik a történet. Én próbáltam a lehető legemészthetőbben fogalmazni, ettől azonban még tény, hogy az egész egy zavaros, elbaltázott dolog, melynek se füle, se farka. Olyan szinten sablonos jelenetekkel halmozták tele a filmet, hogy az gyakorlatilag semmilyen formájában sem tud elég izgalmas vagy éppen ijesztő lenni.

Ez pedig baj, mert egy jó horrornak alapvető az, hogy ijesztő legyen, kell a csontig hatoló félelem, és/vagy a bőrünk alá kúszó feszültség. Ehhez képest a film beéri a mezei ijesztgetéssel, s az olcsó húzásokkal. Ettől az egész nagyon kiszámíthatóvá válik, arról nem is beszélve, hogy a jelenetek nagyon sablonosak.

Olyan, mintha vették volna az ezeréves horror kliséket, s azokkal a filmet jól nyakon öntötték volna.

Ettől azonban a végeredmény még egyáltalán nem lesz jó. Van 1-2 olyan jelenet, amely tényleg működik, de ez csak a film nagyon kis részét teszi ki. A játékidő további részében pedig marad a csontig hatoló unalom és a harc az elalvás ellen.

Nem mondhatom azt, hogy a film teljességgel nézhetetlen, mondhatni inkább hogy a kihagyott ziccerek miatt fogunk majd rá emlékezni. Nem vártam túl sokat, de ez a darab még azt is sikeresen alul tudta múlni. Pedig emlékszem, hogy az elején még egészen jól indultak a dolgok, de utána nagyon hamar unalomba fulladt a dolog.

Az sem tesz jót a mozinak, hogy ehhez még hozzáadnak egy kevés családi drámát, amely szintén teljességgél sablonos és működésképtelen. Elhiszem, hogy valami különleges filmet akartak letenni az asztalra, de most nem lett meg az igyekezet eredménye, ugyanis garantálni lehet, hogy a filmre a megtekintés után két nappal már senki sem fog majd emlékezni.

A Don’t Knock Twice nem érte meg hazánkban a mozis premiert, de nem mondhatnám, hogy túl sokat vesztettünk. Igaz, mostanában már nálunk is sorra bemutatnak Bye Bye Man szerű borzalmakat, de nyugodtan mondhatom, hogy ez a film egész egyszerűen még egy fél mozijegy árát sem igazán éri meg.

Lehetett volna valami lehetőség a filmben, ehelyett maradt az unalom és a sablonhegyek. Van egy vagy két jobban sikerült jelenet, de ez érdemben nem változtat azon, hogy sajnos egy rossz filmről beszélhetünk. Akik a horror terén mindenevők, nézzenek bele, de nem hiszem, hogy túlzottan meg lesznek elégedve. Ha valaki minden áron borzongani akar, inkább hagyja ki. Mert biztos vagyok benne, hogy rövid idő alatt lehet találni egy ijesztőbb és minőségibb horrort is.

[fb_button]