Őszintén szóval nagy bajban vagyok, mert nem volt rám hatással a film. Vártam, készültem rá, reménykedtem, de mint már oly sokszor, ez a vonat is padlógázzal húzott el az elvárásaim mellett. Sajnos azt gondolom, hogy Stephen King regényeiből igazán jó filmet talán nem is lehet készíteni. Persze próbálkozni lehet, hátha… de az Az részemről egy újabb strigula a “mi lett volna ha” kategóriában.




Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a film nem ér egy árva fabatkát sem, de se horror, se misztikus-thriller kategóriában nem tudom értelmezni. Ha esetleg 13-14 évesen néztem volna meg, akkor garantáltan vonalkódos lett volna az alsónadrágom, de így felnőtt fejjel csak egy nagy üres hiányérzet maradt a rettenet-katarzis helyett. Ez pedig baj, már azért is, mert mégis csak 18 éven felüliek számára készült.

Szerintem a moziba kerülő horror filmek fő problémája az Az fő problémájaként is tetten érhető. A technika fejlődésével a rendezők egyre inkább rámennek a látványra és a karakterek hátterének, traumájának, annak pszichológiai vetületének és a mikro és makro közösségükre való kihatásának kidolgozására egyre kevesebb hangsúlyt és időt fektetnek.

A klasszikusoknál (pl. Texasi láncfűrészes mészárlás [Tobe Hooper; 1974], Ördögűző [William Friedkin,1973]) pont az működött, hogy mivel igazán nem volt meg a technikai feltétele a brutálisan naturalisztikus ábrázolásnak a rendezőknek kreatívnak kellett lenniük és a lelki és pszichológia terrorral kompenzálniuk a vizualitást ha igazán be akarták fosatni a nézőt.

Arról nem is beszélve, hogy manapság az élet kíméletlenségét csőstül kapjuk az arcunkba (szinte real timeba érkeznek a médiából az öngyilkos merényletek, a terror és a válogatott módon elkövetett bűncselekmények), így már egy leszakadt kar, még ha gyermeké is, valójában már nem hat meg senkit.

Pedig Andy Muschietti aztán nem finomkodik, és látszik az alázat és a jó szándék is, hogy jó adaptációt csináljon,

de pont a már fentebb említett hiba ejti őt is csapdába: kevés időt és teret enged a karakterek kidolgozására, és inkább a látvánnyal szeretne meghökkenteni és mély nyomot hagyni . Szó se róla, a film látványos sőt tényleg nagyon szép és vizualitásában kidolgozott.

Ahol kell a színek borongósak, ahol kell élénkek, és remek ízléssel vannak kiválasztva a helyszínek, a szerepelők és a jelmezek is. Néha egy-egy jelenet már-már olyan, mint egy szürreális videoklip, de valahogy pont a szereplők kidolgozatlanságán csúszik el az egész, és ez az amiért az ember belemarkol a bársony ülés karfájába és azt kérdezi, mégis miért? Ha valaki ilyen ügyesen képes játszani a vizualitással, miért nem szánt több időt arra, hogy kidolgozza a szereplőit és miért nem tanulmányozta jobban a félelemkeltés hatásmechanizmusának valós természetét.

Pedig a jó írott alapanyag adott volt.

Stephen King az az író, aki penge élesen tudja ábrázolni a kisvárosi élet sötét oldalát, a devianciákat, a “vidéki” típus karaktereket, akikkel nem annyira direkten, de mi is összefutottunk anno az óvodában, iskolában vagy a játszótereken.

Tökéletesen látja a tinédzserkori frusztrációk anatómiáját és félelmetes mód tudja láttatni azt, hogy mi is zajlik a pubertás lelkekben és fejekben ebben a nehéz korszakban. Vérprofi abban is, hogy a misztikumot és a valós tragédiákat összemossa és ezáltal egy különleges elegyet létrehozva a valóság és a képzelet mezsgyéjén tartsa olvasóit.

Talán pont ez az a megugorhatatlan léc, amit a könyveiből készült film adaptációk sorra levernek évtizedek óta.

Most az következne, hogy “de, hogy jót is mondjak, kiemelném Bill Skarsgard játékát, mint Pennywise”, de sajnos ezzel sem vagyok maradéktalanul elégedett. Ügyes a srác, de a 90-es években készült verzióban Tim Curry arcjátékát meg sem közelíti, nem hogy felérne hozzá.

Ugyan azt tudom mondani, mint fentebb: a smink király, a vizuális effektek tényleg jók, de a mimika , az arcjáték elmarad az elődéétől és nem is tudnám ezt Skarsgardra fogni, újra és újra csak a koncepciót hibáztatom. Pedig láttunk már túlszárnyalni nagyokat fontos karakterekben, lsd.: Heath Ledger Jokere Jack Nicholsonéhoz képest, tehát a feladat nem teljesíthetetlen, de valahogy mégis szökőévben ha egyszer sikeresen abszolvált.

Ha már belekezdtem a szereplőkbe, néhány szó a főszereplő srácokról. Sajnos egyikkel sem tudtam igazán azonosulni, pedig próbáltam lemenni alfába és újra én is gyerekké válni. A színészek fiatal koruk ellenére profik voltak, kevés helyen éreztem azt, hogy bénáznak, de összességében csak egy jó iparosmunkát tettek le az asztalra. Egyikért se ejtenék egy könnycseppet sem, ha esetleg többé nem láthatnám a vásznon.

Hiába volt személyes sorsukban valami tragédia, egyikbe se láttunk bele kellőképpen ahhoz, hogy együtt érezzünk a fájdalmával és beléjük sajduljon a szívünk.

Keményen el lett húzva a néző előtt a mézesmadzag, aztán állva lett hagyva mint a lőtt medve. Pedig nagyot üthettek volna, ha jobban belemászhatunk abba, miből is származik az a fajta félelem, ami Pennywise számára megédesíti a gyermekhúst.

Végül egy utolsó észrevétel, ami szintén már elég régóta “pain in my a**” kategória nálam. Nem tudom, hol kezdődött el a tendencia, de már nagyon frusztrál, hogy a komolyabb horrorokba is igyekeznek belecsempészni humort az írók/rendezők. Vicces beszólások, helyzetkomikumok stb…

Néha ez persze működhet amikor olyan szintű terrorban érzi magát az ember, hogy muszáj kicsit ereszteni a nyomáson, mielőtt még felrobban a szelep, de szerintem ilyen kaliberű filmeknél, mint az Az, ez csak kizökkent és öncélú jófejeskedés. Többször is éreztem, hogy amikor már valamennyire elkaptam volna a feelinget és a sodrást, pont az ilyen bugyuta, humorosnak szánt snittekkel zökkentettek ki, de úgy Istenesen.



Összefoglalva, néha bizony a kevesebb több és érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a látványosan összerakott ijesztgetés mit sem ér, ha nincs meg mögötte a kellő lelki-paráztatás. Soraimat egy igazi Coelho szerű már-már közhelybe hajló bölcsességgel zárnám:

Az igazi horror az sose a látványos tortúrából, mint inkább a lélek gyötrelméből és a bennünk lakó gyermeki félelem megidézéséből fakad!

Értékelés:

sav5-01

Szólj hozzá! Mert számít a véleményed, ráadásul regisztrálnod sem kell.

67 hozzászólás : "Az (2017) – kritika"

avatar
Before
Vendég
Before

Hát, bizony készültek nagyon jó King-feldolgozások is, de nagyon ritkák és mind Frank Darabont nevéhez kötődik.

kippkopp
Vendég
kippkopp

Nekem a tortura is tetszett

HZGY
Vendég
HZGY
Megnéztem én is az új feldolgozást és éppen most nézem a régi klasszikust a paramounton.:) Nekem nagyon tetszett mert visszarepített a 80-as évekbe és elérték azt amit akartak.Elég félelmetes voltAz való igaz egyet értek azzal hogy nagyobb hangsúlyt fektethettek volna a szereplők kidolgozására,de arra nem volt idő,ennyi fért bele és vontatott lett volna a film ha hosszabb.Tegyük hozzá azt is hogy ez még csak az első fejezet volt,a második fejezettel lesz teljes a történet.Engem nem zökkentett ki a humor,szerintem elfért a filmben.Én csak azt tudom leírni amit tapasztaltam a moziteremben.Amikor humor volt mindenki röhögött,amikor pedig félelmetes rész akkor pedig kapaszkodtak… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Dávid
Vendég
Dávid

Attól függetlenül, hogy szerintem ez mestermunka volt, és kevés jobb filmet láttam még, pedig nem ma kezdtem, a katarzis nekem is hiányzott. De nem véletlen az utalás a filmben a Rémálom az elm utcában-ra. Nagyon sok elemet használ abból a film. Nagyon tetszett.

a-a
Vendég
a-a

azért az, hogy a leszakadt karja a gyereknek nem hat meg senkit…picit erős…

Láthatatlan
Vendég
Láthatatlan
Ez egy tipikusan olyan film ami szerintem nem való mindenkinek. Eleve ott kezdődik a dolog, hogy maga a rendező King rajongó. Azért azt tudni kell, ahogy előttem is írták, hogy ez a feldolgozás nagyon is épít különböző 80-as évek beli filmre. Ahogy az manapság divatos, és ahogy pl a Stranger Things lovagolta meg a korszakot, úgy teszik ezt most az ezüstvásznon is. Pl Pókember Hazatérés a Meglógtam a Ferrarival hangulatát, egyes jeleneteit ötvözi a szuperhős zsánerrel, míg az AZ a Kincsvadászok és a Rémálom az Elm utcában filmekét elegyíti. Igazán csak akkor érted és élvezed ha annak idején láttad ezeket.… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Czakó József
Vendég
Czakó József
Igen szép és logikus, jól összeszedett / összefogott gondolatsor. Ezt csak dicsérni és kiegészíteni lehet… Egy alapvető kérdést nem vettél figyelembe. Miért szereti az ember a félelmet (horror, stb.)? Olyan jó, amikor megszűnik… Ez nem ún. trancsír- és vérhegyek horror, mint a “Hullajó / Braindead” aminek szintén volt eposzi méretű morbid humora (pl.: csecsemős jelenet; vérben mászik, stb.). Ebben a filmben (mint egy klipben) meg kell fogni a vezérfonalat. Sajnos nem csak nézni, hanem gondolkodni is kell (mi és miért történik). Mai Transformers-es világunkba nem fér bele a 2 órás gondolkodás. Ha a film nem érint meg valakit – nem… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Gyula
Vendég
Gyula

Elég Aladár lehet jellemző, bár ezt a filmet nem láttam. Nem lehet jó filmet csinálni. Nézzél megy olyan filmeket mint! Ragyogás! REMÉNY RABJAI! Halálsoron! Ki ez a kritikus?

Hápé
Admin
A hozzászólásod első felét nem értem, de a második felére muszáj reagálnom. Én ugyan ezt az ‘Az’-t nem láttam, viszont: a Ragyogás, a Remény rabjai és a Halálsoron valóban kiváló filmek. Két gondom van ezzel az érveléssel. 1. Az általad említett filmek (de a három közül kettő semmiképpen) nem horror filmek. A Remény rabjai egy pár oldalas novella, a Halálsoron egy szívmelengető történet némi kis misztikummal. King-re nem kifejezetten ezek a művek jellemzőek. Pont azokból készült jó feldolgozás, amik egy picit King-idegen írások. 2. és ez a nagyobb gond: teljes mértékben igazad van, ez a három egyszerűen remek. Csak mellette… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Papika
Vendég
Papika

Bocs, de ha a filmes feldolgozások száma hasraütés alapján lett írva, akkor azt is tegyük hozzá, hogy A remény rabjai bizony igen messze van a “pár oldalas novellá”-tól. Főleg, hogy az angol “novella” szó nem egyenlő a magyar novellával. Most nincs nálam a kötet, de van az 100 oldal is.
A Ragyogás elég jó film, de csapnivaló adaptáció, hiszen Nicholson hiába király, az első pillanattól őrültnek látszik, és köze nincsen ahhoz az önmaga gyengeségével küszködő apához, a bekattanásához meg a kisfiához való viszonyához, amiről King regénye szól.

Hápé
Admin
nem hasra ütés alapján lett írva (oda is véstem, hogy ez nem csak egy random szám, hanem ennyi King adaptáció készült eddig filmre). Bocsásd meg a tévedésem, legalább 15 éve olvastam már a Remény rabjait (most megnéztem, 87 oldal), nem is a hossza a lényeges, lehetne akár 400 oldalas is, sokkal inkább az, hogy a Remény rabjai egy King-idegen mű. Annyi benne a horror és a misztikum, mint a Barátok Közt-ben. És ez sem túlzás, mindkettőben pontosan nulla ez az érték 😀 A Halálsoron dettó. Ott van egy minimális misztikum, de tényleg csak nagyon-nagyon-nagyon minimális. Két kőkemény dráma. Két baromi… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Ricsi74
Vendég
Ricsi74

Azért, nem mindegyik rossz a többi közül sem,nekem példáil nagyon tetszett a Langolierek, a Végítélet,a Rémület a sivatagban, és főleg a Rémkoppantók, és a Sorvadj el!. De szerintem több is van még, ami jól sikerült, csak nem ugrik be az összes.

Hápé
Admin

ezek inkább ilyen guilty pleasure filmek, legalábbis számomra. Tetszeni nekem is tetszettek, mint a gyermek/fiatalkorom sokszor látott B-kategóriás tévéfilmjei. Ennyi és nem több.

Gabi
Vendég
Gabi

Helyesbítés: a Remény rabjai kisregény, nem novella és ugyan én gyors olvasó vagyok, de a 100-on felüli oldalszámot nem mondom pár oldalasnak!

Hápé
Admin

87 oldalas, de ezen nem veszünk össze. Mint írtam is, nagyon régen olvastam, és nekem 87 oldal (főleg a King kaliberű regények esetében) kb 2-2.5 óra. De összességében nincs jelentősége, nem a hossza az érdekes a Remény rabjainak, hanem a stílusa.

Láthatatlan
Vendég
Láthatatlan
Aki olvasta valaha a könyveket, az tudja, hogy valójában az AZ sem egy szimpla horror. Ez egy comming of age történet horror és fantasy elemekkel. A film 2óra 15 perc és igenis bőven foglalkozik a karakterekkel az egymáshoz való összekovácsolódással. Georgie-ról a könyvekben sem tudunk meg többet, hisz az ő halálával kezdődik a történet (annyi különbséggel, hogy a holtteste nem tűnik el). Bill-ről a regényben sem derül ki dadogása oka, csak utalást tesznek egy gyerekkori balesetre, hogy talán amiatt. A film bemutatja (ahogy a könyv is), hogy testvére iránti szeretete határtalan és még akkor is képes küzdeni érte, amikor az… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Scarecrow
Vendég
Scarecrow

Szerintem ez nagyon jól sikerült adaptáció lett, hozzáteszem nekem a 90-es tv változattal se volt gondom. Ez az új viszont jóval durvább, viccesebb. A színészek előtt is le a kalappal, minden gyerek egy külön egyéniség. Sok helyen írták, hogy ez nem is félelmetes, meg hogy dögunalom az egész. Számomra ezek a kijelentések badarságnak hatnak, de elhiszem hogy a mai generáció a pörgésre van hangolódva.
+ pont a káromkodások miatt, rég hallottam gyerekek szájából ennyit, de jól állt nekik, viszont Az néha úgy dumált, mint egy tövig beszívott rockzenész 🙂

bruh
Vendég
bruh

hát nem tudom milyen mai filmeket néz ez a “kritikus” de egy mai filmben messze nincs annyi háttér egy-egy szereplőnek mint ebben. nagyon el vagy tévedve haver. ez a film “all time top ten’ lett sztori, karakterek, jelentek,poénok,és minden megvolt benne ami egy jó filmbe kell. amikor néztem ugy jatszott velem a film ahogy akart egyik pillanatba osszefostam magam a következobe nevettem. És olyan témákat érintett a gyerekek hátterével kapcsolatba ami tényleg csak egy jo filmben jön elő. REAL film nagyon. respect az egesz stábnak. Gyűrűk Ura óta nem láttam ilyen jó filmet.

AdAm
Vendég
AdAm

Nemrég olvastam Fukunaga eredeti verzióját…..én beleraktam volna holott nagyon kemény lett volna meg ezt a verziót és úgy egybe..sztem nagyon jó lett, ha több bohóc rész lett volna benne még jobb lehetett volna

Papika
Vendég
Papika
Az “It” elég jóra sikeredett adaptáció szintjén, főleg mivel okosan szétválasztották a behemót történet gyerek- és felnőtt részét. Nem értem, hol volt ebben sok jump scare, de a Richie karaktere a könyvben is így nyomja a poénokat, és ahogy valaki itt már megjegyezte, ez nem csupán egy King-horror sztori, hanem a gyerekek felnövésével, a természetfelettivel való szembenézésével is foglalkozó történet. Az pedig, hogy a film nem egészen 3 és fél nap alatt majdnem 190 millió (!) dollárt hozott világszerte (és 35 millió + marketingbe került), nemcsak a jó adaptációnak, hanem annak is jócskán betudható, hogy a tévé-változattal nagyon-nagyon sokan (interneten… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Papika
Vendég
Papika
Annak, aki arrafelé él: A BFI Southbank moziban King-hónap van (most tölti a hetvenet az író), és az adaptációk sorában nemcsak a legismertebb/népszerűbb filmeket (Ragyogás, A remény rabjai, Halálsoron, Tortúra, ) adják, hanem olyan eddig ritkán látott alkotásokat és/vagy förmedvényeket is, mint a Salem’s Lot tévéváltozata Tobe Hoopertől vagy a Creepshow, Maximum overdrive meg a Children of the korn (ez tényleg egy kb. 25 oldalas novellából készült). https://whatson.bfi.org.uk/Online/default.asp?BOparam::WScontent::loadArticle::permalink=stephenkingonscreen&BOparam::WScontent::loadArticle::context_id= Még a King-adaptációkhoz: a legtöbbször ezt a “legjobb filmek a Ragyogás/Remény/Halálsoron”-mantrát hallom (imdb-nemzedék?), és csodálkozom, hogy a Carrie meg az Állj mellém valahogy hiányzik ebből a felsorolásból. Még az It-hez: nekem azért… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
masaryk
Vendég
masaryk

2 jó King regény alapján készült film a The Green Mile és a Shawshank Redemption.

Inana
Vendég
Inana

” A film nem ér egy árva fabatkát sem.” Így van, egy nagy 0-la

Petman
Vendég
Petman
Érdekes volt végigolvasni a hozzászólásokat, pro és kontrákat. Én általánosságban szólnék hozzá… 1. Tény, hogy nagyban függ, hogy mit vár az ember a filmtől… Azt ígérték, hogy kőkemény, az évszázad horrora lesz… De egy újszülöttnek minden vicc új… Van akinek ez az lesz… De aki 30 éve nézi a filmtörténelem különböző gyöngy és gagyi műanyag szemeit az már mindent látott, nem lehet neki újat (max. egy bizonyost ,l,,) mutatni… 2. Az ingerküszöb… Manapság amikor az emberek már vacsora közben nézik, hogy a rothadó zombi hogy falja a szereplők belsőségeit szerintem már nincs miről beszélni. Nem igazán lehet olyat (a beteges… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Big D.
Vendég
Big D.

Szerintem nagyon jó lett ez a film! Nem vagyok filmszakértő, viszont abban biztos vagyok. Kritizálni könnyü! 🙂

Ötelem
Vendég
Ötelem
Az a gond,hogy túl sok ilyen filmet láttál már! Én is de azért a leharapott kezű kisfiú szarul esett (ja nekem van 2 kisfiam). Meddig kell 1 filmben bemutatni a karaktereket?? Ha dráma akkor végig 🙂 de ez egy horror film könyörgöm, fél órán keresztül mutatta be őket pont elég volt és igen, ma már látvány elemek is vannak fogadd el, erre is kell szánni időt.Két óra volt a film több nem fért bele a hiba épp a könyvben van, mi a toszért kell 7 kölyök a sztoriba(jó nyilván könyvbe elfér)persze hogy nem volt idő mindet kibontani (és igen a… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
DURAN2
Vendég
DURAN2

Hatalmas csalódás, talán az új Alien filmnél éreztem ezt….

Gergő
Vendég
Gergő
Láttam a filmet és nagyon tetszett! DE!!! Ezt a filmet csak akkor lehet igazán élvezni ha az ember olvasta a könyvet is! A könyv ugyanis szerintem nem horror! A filmeben a hátterek, utcanevek, egy-egy fél pillanatra megemlített dolgok AZ múltjából mind-mind olyan pillanatok amik a könyvben egész fejezeteket tesznek ki! Aki olvasta a könyvet érti miről beszélek, én személy szerint nagyon élveztem, hogy láthatom azt ami eddig csak a képzeletemben élt! (a 90-es verziót nem láttam). Viszont aki nem olvasta talán meg sem érti ezen pillanatok jelentőségét! Felesleges arról beszélni, hogy a nem horror, nem félelmetes, mert a könyv sem… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Eve
Vendég
Eve

” így már egy leszakadt kar, még ha gyermeké is, valójában már nem hat meg senkit. ” <– Ez nem igaz. Ez egy nagyon meglepő húzása volt a rendezőnek és pont ezért nagyon jó is. Sokkolta a nézőt, mert egy gyerek instant amputálása premier plánban kit ne sokkolna? Ezzel szakított az eddigi hagyományokkal, hogy " ahh, egy kisgyereket úgy sem fognak bántani" Óh dehogynem 😀
A többi résszel egyetértek 🙂

wasp
Vendég
wasp

NEKEM NAGYON TETSZETT !!! amit vártam megkaptam !! a bohóc fényévekkel jobb volt mint az első filmben a második részt nagyon várom !! mert ugye az eredeti film ami anno készűlt második fejezet néven enyhén szólva is baromi gagyi lett értem ezt a filmre ,nem a történetre !!!

S.E.
Vendég
S.E.

Tökéletesen egyetértek.
A korábbi feldolgozás ehhez képest remek. Igaz, az nagyobb történetdarabot dolgoz fel és hosszabb is, de itt én sem éreztem semmit. Se félelem, se katarzis…üres volt az egész. Bár kétségtelenül látványos.
A poénkodások meg tényleg nem kellettek volna. Főleg nem ilyen szarok, amikor a 10-12 éves srác azzal henceg, mekkora a farka…szánalmas volt inkább, nem vicces.

vivcsi
Vendég
vivcsi

Szerintem és az emberiség 99% szerint kur….. nagy fos volt nézhetetlenül szar,ez vannnn

Gabi
Vendég
Gabi

Mikor készült erről ilyen releváns felérés?

Gabi
Vendég
Gabi

Nam tudok egyet érteni, de ezért szép a Világ! Szerintem Krajcáros mimikája zseniális volt, nem csoda, hogy rengeteg gif is van róla. Az eredeti könyv 1200 oldal! Soha nem lehet egyetlen filmben, még ha két részes is mindent ábrázolni. Ráadásul pont azért szeretek olvasni, mert ott rengeteg olyan dolgot mondjuk csak sejtet az író, amit aztán rád bíz, hogy találd ki, így ez nem jöhet át egy filmben. A vicces beszólások szerintem jók voltak, nem beszélve arról, hogy a könyv is hemzseg tőlük, hiszen pont ez az amiért Richi folyton bajba kerül. Szóval fura lett voln, ha ez kimarad!

Patay Pati
Vendég
Patay Pati

Elkezdtem olvasni ezt a csodálatos kiritkát de kb a második bekezdésnél feladtam. Újfent a magyarnak minden szar, húzzunk le mindent és mindenkit és panaszkodjuk ki magunkat jelenet játszódott le. Már 5 éve itt lakom. Igazán megszokhattam volna, hogy nektek soha nem lesz semmi sem jó. Én minden esetre nagyon örülök, hogy megnéztem és mint mozis diákmunkás amikor csak tehettem bementem nézni. Remélem sok ember, köztük és is, nem hagyja magát befolyásolni. Önjelölt kritikus. Grat

Tamás
Vendég
Tamás

megnéztem és nekem tetszett, nem a legjobb King feldolgozás valóban, de szerintem igyekeztek, az meg kifejezetten jó, hogy néha a feszült hangulatot egy nevetés oldotta. A könyvet meg egyszerűen lehetetlen megfilmesíteni, úgy hogy az átadjon mindent mint a könyv……

Czakó József
Vendég
Czakó József
Utalok a film szlogenjére: “- Mi az amitől félsz?” Emberileg eltérő egyedek vagyunk. Válaszom: legbelső félelmeinktől rettegünk, mert azokat nem tudjuk kidobni lelkünkből. Elolvastam könyvben még gyermekkoromban. Akkor még nem értettem meg. Filmen a képi látvány imitt-amott adott okot gerincborzongásra. Nem védem a filmet, csak gondolkodom róla. Azt se mondom, hogy hasonlítsuk össze a könyvvel. Az a filmvászon, ami a könyv olvasásakor pergett az merőben más jellegű. Valójában nem értjük meg a filmet, hiszen annak mondanivalója néhol többszörös dekódoláson esik át. Mondok egy példát: amikor a papírhajó menthetetlenül elsüllyed a csatornában – az a gyermeki ‘Ne!’ Aki vesztett már el… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Zsolti
Vendég
Zsolti

…pedig a humor a könyvben is ott van,csak a film nem könyv.Sajna azt a King érzést egy film sem adhatja vissza a komplexitása miatt.

wpDiscuz