Átmenő forgalom – villámkritika

User Rating: 6.5

Mindig mondom: kellenek az ilyen filmek. Nem mindenkinek és nem minden alkalomra megfelelő választás ez, ám ha elkapjuk a hangulatot, akkor nagyon jól fogunk szórakozni.




Bridget Savage Cole és Danielle Krudy író-rendező páros a maga módján nagyon kitett magáért.

A helyszín Easter Cove fikcionális kis falucskája valahol Maine-ben, a tengerparton. Mintha csak egy Stephen King regény leírását kezdeném, igaz?

Pedig inkább egy Fargo ez, a maga borús, sós víz marta, lassú, nyugodt, ám baljós hangulatával. Amikor a cikk végi összegzésben azt írom, hogy egy remekül eltalált miliő az, ami leginkább magába szippantja a nézőt, akkor higgyétek el nekem kedves olvasóim: nem túlzok.

Szinte érezni a halászfalu “szagát”, a karakterek egytől-egyig természetesnek hatnak, a néha-néha felcsendülő matróz nóták hallatán pedig az ember azon kapja magát, hogy szívesen töltene 1-2 hetet  a tengeren rákhalászva, és persze bagót rágva.

Szóval – amennyiben vevők vagyunk rá – akkor szinte azonnal beszippant minket ez a kis közösség, a maga rendkívül fura tagjaival együtt, de hát legyünk őszinték: melyik alföldi zsákfaluban ne találkoznánk érdekes karakterekkel?

Na ugye.

Azonban a sztori itt persze nem áll meg: egy temetés zajlik éppen: Mary Margaret Connolly-t siratja két lánya és az egész közösség, kivéve jó barátnőjét, Enid Devlin-t, akit emiatt (emiatt? ugyan dehogy…) a falu “vezetői” is betámadnak. Az elhunyt asszony azonban csak adósságot (na meg egy kisboltot) hagyott lányaira, akiknek az élete egy csapásra megváltozik, amikor este a bárban megismerkednek egy idegen férfival.

Mindeközben pedig a háborgó tenger nem csak hullát most a partra, de a falucska rég elfeledett titkait is, olyan titkokat, amiket lehet, hogy jobb lett volna nem bolygatni.

Oké, aláírom: ez így egy kicsit szedett-vedett leírás. Azonban nem akarok egy poént sem lelőni.

Pláne, mert igazán nagy, szájtátós fordulatok nem is igazán várnak a nézőre. Apró felfedezések, hajszálnyi mozzanatok, és zseniálisan megírt karakterek mozgatják a film rugóját, méghozzá egész jól. Sokkal inkább egy többszereplős karakterdráma ez (jó adag fekete humorral), mintsem egy Agatha Christie regény, ne számítsatok hatalmas “ki volt a tettes” nyomozásra, egész más irányt vesznek a történések.

De a felfedezést meghagyom nektek, higgyétek el, megéri.




Főképp akkor, ha szeretitek ezt a szürke plexin átszűrődő hangulatot. Engem ezzel meg tudnak venni kilóra, de azért a pontozásba beleszámítottam azt is, hogy van akinél ez nem feltétlen jelent semmiféle pluszt.

Összegzés
Egyedi ízzel és miliővel (amolyan Fargo stílusban), ám véletlenül sem kapkodós sztorival. Ha elkap a hangulata, akkor nagyon bejöhet, ám ha nem érzel rá, akkor valószínűleg nem fogod kedvelni.
6.5

2
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
1 Comment threads
1 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
2 Comment authors
Gyuriphastos Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

phastos
Vendég
phastos

Kibaszottul unalmas feminista vircsaft – azt, hogy a fargo-hoz hasonló kb a “rendezőnők” találták ki.
A Fargo egy király film. Ez meg egy fos.