Arrow – véget ért az 5. évad – kritika

Az ötödik évad nem minden sorozat életében bír akkora jelentőséggel, mint az Arrowban. Tíz év cselekménypályája ér körbe az évad befejeztével és a készítők ennek tudatában igyekeztek megszőni a történések szálait. Oliver elmúlt tíz évének számos jelentős eleme bukkan fel burkolt vagy közvetlen módon, így összegezve és lezárva az eddigieket. De vajon milyen lett a végeredmény? Írásunk spoilermentes.




A Zöld íjász ezen évadának számos erőssége és gyengesége akad, azonban jó volt tapasztalni, hogy van kiút abból a gödörből, amibe a sorozat az előző két évad során taszította magát.

Jól látható a nézettségi adatokból, hogy valami nagyon elcsúszott az utóbbi két felvonásban – az ötödik évad kezdete 35%-ot(!) esett az előző premierhez képest – és én is épp szakítani akartam az akkor még négy éve tartó csütörtök esti programommal, azonban motoszkált még bennem egy halvány remény a minőség javulására.

Nagy meglepetésként ért az a megállapításom, hogy ez az évad több kategóriát ráver az utóbbi kettőre, sőt szerintem a széria egyik, ha nem a legjobb évada lett.
Oliver csapatépítése üde színt hozott a sorozat életébe, számos egész szimpatikus és megérthető karakterrel bővült az Arrow-verse. Ennek ellenére a készítők mindenkinek körülbelül annyi játékidőt adtak, amennyi optimális volt. Külön említendő, hogy az érzelgősködés is takaréklángra lett fogva, ezzel több helyet engedve a relevánsabb történeti elemek kibontakoztatására. Felicity karakterfejlődése (~romlása) kifejezetten jó irányba haladt, leszámítva, hogy két mondatban rendezték le az évad végéhez közelítve.

Diggle évad eleji kötelező szenvedése – egy egész izgalmas részen kívül – sok szórakozás-faktort nem szolgáltatott, sőt.

A politikai szál is jó körítése volt az eseményeknek, például a legális fegyverviselés kérdését egész szépen beemelték a cselekmények közé, bár elég felszínes volt, de mindenképpen dicsérendő, hogy próbálkoztak egy kis intellektuális mélyítéssel.
Egy szuperhősös sorozat minden pozitívumát háttérbe szoríthatja a megfelelő főellenség hiánya. Ezen a téren nagy részben dicsérni tudom Prométheusz figuráját, a Zöld íjász méltó ellenfeleként köröket vert múltbeli sorstársaira. Neki nem a harci tudása vagy egyéb képességei voltak előtérben, hanem a kiváló emberismerő, tervező és intellektuális készségei, amikkel Oliver pszichéjére és lelkére is hatalmas erővel tudott lesújtani.

A múltbeli történetszál lezárt minden homályos részletet, Oliver összes sérülésén kívül megmagyarázásra került a Bratvához fűződő kapcsolata, a Zöld íjász alakjának megelevenedése és az első évados énjének viselkedése is. Kovar mint múltbéli “utolsó” ellenfél viszont elég gyengécskére sikerült, a szerepét sokszor értelmetlennek éreztem.

A sok szép szó ellenére azért a szezon ezúttal sem tökéletes. Számos olyan logikai hiba van benne, ami általában jellemzi a CW e témában fémjelzett sorozatait. Elhiszem én, hogy a két műszakos meló fárasztó Olivernek, de hogy első alkalommal soha nem képes üldözni a nagyjából 30 méter előnyben lévő ellenfeleit, az bizony szúrja a szemem.

A füstfelhőben való eltűnésre a mező közepén már csak legyintek, a gyakran nevetséges harci jelenetek, a szétkapkodott vágás továbbra is szerves részét képezi az “Arrow-élménynek”.

De talán a legnagyobb abban van, hogy az álarcos antagonista személye annyira triviális, hogy a nagy rejtély és fordulat élménye csak egy szánakozó vállvonás keretében jut kifejeződésre. Ezen a főellenség-formátumon remélem, hogy változtatnak a jövőben, mert már kezd nagyon unalmas és fárasztó lenni.

Az évad végi cliffhanger szerintem nagyon gyengére sikeredett, nekem drámát és katarzist nem tudott szolgáltatni, a sorozat formátum önmagában megkérdőjelezi a lezárás tétjét, bár kétségtelen, hogy Prométheusz karakterhűen cselekedett.
Összességében nem tartom kidobott időnek az évad megtekintését. Körbeért a cselekmény, tisztázódott az elmúlt évtized a történetben, minden lezáratlan elem így vagy úgy révbe ért. Az elmúlt öt év egyik legjobb Arrow-felvonása sokat javított elődjeinek színvonalán, azonban koránt sem nevezhető tökéletesnek, de élvezhetőnek mindenképpen.



A pontszám iránti jóindulatom leginkább az előző évadok gyér színvonalához viszonyításának a gyümölcse.

Értékelés:

[fb_button]

4
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
3 Comment threads
1 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
4 Comment authors
Viktor Nagy8 mustang88JaniRichárd Szabó Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Richárd Szabó
Vendég
Richárd Szabó

Hát nem tudom… Nekem az első három az jobban tetszett, mint az utóbbi kettő. Igazából ezt az évadot se értettem teljesen. Prometheus egy pazar karakter volt, a színész is nagy kedvencem lett, elég karakteres figura. De az egész évad kb 8 részben összefoglalható lett volna, annyi volt közötte a semmit érő rész… Ha a hatodik évadra nem találnak ki valamit akkor szerintem a sorozatnak lassan vége… Ami talán nem is baj, mert van még bőven DC hős aki kaphatna valami remek sorozatot 🙂

Jani
Vendég
Jani

Harmadik évad felénél dobtam. Nem bántam meg.

Viktor Nagy
Vendég
Viktor Nagy

hol volt látható az 5. évad?