Jelenkorunk filmgyártásában vitán felül állóan virágkorát éri az adaptáció, mint művészeti magatartás. A mozikban leginkább olyan filmekkel találkozunk, amelyek vagy egy filmes univerzum részei( részben adaptációk), vagy pedig olyan alkotások, amelyek valamely másik művön alapulnak.




Ennek okairól komoly terjedelmű műveket lehetne publikálni, azonban van egy kézen fogható dolog, amely erre készteti a filmek mögött álló alkotókat.

Ez pedig az, hogy egy komoly rajongói bázissal rendelkező művet filmvászonra vinni, komoly garanciát jelent a bevételre, ez pedig alapjában határoz meg nagyon sok mindent a mai világban.

Azonban azt mindenképp fontos kiemelni, hogy ennek egészen fantasztikus műveket köszönhetünk, ezáltal ha nem is kell piedesztálra emelni az adaptációt, hiszen nagyon sok emberi fogyasztásra alkalmatlan celluloidot kaptunk már, azért nagyon fontos kiemelni, hogy nem szabad messziről bűzlőnek titulálni ezt a műfajt.

Azonban nem is ez ezen írás megszületésének oka, hanem az, hogy napról-napra meglepően szíven üt a könyvolvasók és a filmfogyasztók szembenállása.

Elképesztően sokszor lehet olvasni ugyanis a közösségi oldalakon és szakmai fórumokon a két tábor torzsalkodását, akik szerint mindenképp értékítéletet  kell hoznunk melyik a jobb, a könyv vagy a film, holott véleményem szerint igazából össze sem kell feltétlenül hasonlítani a két médiumot, hiszen esztétikai követelményei is teljesen mások.

Gondoljunk csak például bele, hogy még a könyv szerzője teljesen szabadon mozgathatja karaktereit térben és időben, addig a filmkészítőknek figyelembe kell venni a forgatási helyszínek távolságát, a színészek időbeosztását, vagy a költségvetést.

Ha pedig a színészek perspektíváját vizsgáljuk, a művész minden alkalommal koherensen beépíti alakításába saját személyiségét, ezáltal sokszor két külön karaktert kapunk.

Vegyük például egy eklatáns példát: Én a sorozaton keresztül ismertem meg a Trónok Harcát, és ezután kezdtem hozzá a könyvek elolvasásához,és számomra Cersei karaktere a könyvek alapján sokkal kevésbe volt szimpatikus, mint Lena Headey alakításában, ugyanis a színésznő szerintem eszméletlen jól fogta meg a karakter emberi oldalát, a gyerekei iránt érzett szeretetén keresztül.

Gyakran hangoztatott érv a könyvek mellett, hogy ott az ember a saját képzelete szerint alkot meg mindent, de ahogy fentebb, ezúttal is a trónok Harcából hoznék példát. Nem gondolnám, hogy bárki tökéletesebb Margeryt képzelt volna el, mint amilyet Natalie Dormer szállított nekünk.

Azt gondolom, sokan félreértésben élnek azzal kapcsolatban, hogy az adaptáció mit is jelent valójában.

Ugyanis ez a fogalma nem szolgai másolást jelent, hanem sokkal inkább azt, hogy egy alkotó más műfajból érkező kollégája művét interpretálja, saját gondolataival egészíti ki, tehát nem szabd azt elvárni, hogy egy film mindenképp kövesse a könyv kronológiai sorrendjét.

Az adaptációs folyamat általában úgy néz ki, hogy egy regény majdnem novellává redukálnak majd ezt dramatizálják( kivéve a sorozatoknál, ahol magát a regényt dramatizálják)



Végezetül azzal zárnám ezt az írást, hogy legtöbbször a teljes élményt mindkét mű megismerése jelenti, úgyhogy én azt ajánlom, elhamarkodott ítélet helyett, mindenki megtekintés és/vagy elolvasás után tegye le a voksát valami mellett, és hogy nem feltétlen szabad összehasonlítani filmet és könyvet.

sav5-01

Szólj hozzá! Mert számít a véleményed, ráadásul regisztrálnod sem kell.

1 Hozzászólás : "Adaptációk: Miért tartják sokan ördögtől valónak?"

avatar
waterresist
Vendég
waterresist

A probléma pont a rajongói bázisra építésnél van. Sok esetben ha kimarad egy részlet az a rajongókat és az eredetit nem ismerőket is zavarhatja. A rajongó szemében bűn akár egyetlen betűt is elhagyni, megváltoztatni. Az eredetit nem ismerő számára viszont zavarossá, logikátlanná válhat az adaptáció, ha az alkotók a “vágásnál” feltételezik az eredeti mű ismeretét.
A gyűrűk ura megfilmesítése jó példa lehetne, a Hobbitról nem is beszélve. A két könyv között csak körülbelül 2000 oldalnyi terjedelembeli eltérés van, mégis a film trilógiák(!) egyforma hosszúak lettek.

wpDiscuz