4. Hooch – a fél mázsás hű bajtárs
Néha pedig arra sincsen szükség, hogy a kedvenc karakterünk (legyen az élő, rajzolt, vagy épp animált) egyáltalán kétlábú legyen. Erre rögtön mutatunk is nektek több példát, de kezdjük gyerekkorom egyik legigazságtalanabbnak érzett filmes elhalálozásával, Hooch-csal.
Noha az 1989-es Egyik kopó, másik eb alapjaiban nem lóg ki a kor családi filmjei közül (hiányoznak is ezek az alkotások a mostani repertoárból, de piszkosul), és Tom Hanks alakításának köszönhetően az egyik legjobb ember-kutya páros filmnek tartom a mai napig, örökre kitörölhetetlen sebet ejtett rajtam kisiskolásként, amikor először láttam.
Mert hogy kutyával nyomozni nagyon is jól lehet, azt már a Kutyám Jerry Lee is bebizonyította (ugyanebben az évben ráadásul)
De az, hogy végül Roger Spottiswoode rendező rábólintott arra, hogy Hooch meghaljon… nos még mindig jól emlékszem rá, hogy milyen vigasztalhatatlanul bömböltem, amikor realizálódott bennem, hogy a hűséges négylábúnak tényleg annyi. Ezen pedig a kiskutya sereglet sem segített egy cseppet sem a végén. Egy fikarcnyit sem. Innen üzenném.
Azonban nem ez volt az utolsó alkalom, amikor hű négy lábú társaink miatt itattuk az egereket. Több-kevesebb sikerrel ezt a receptet azóta is bevetették, ha csak felületesen kutakodok az emlékeim közt, akkor a Marley meg én biztos, hogy összeszorítja a torkom, a Hachiko pedig rendesen meggyalázza a lelkem – kutyásoknak pláne betalálnak ezek a filmek.
5. Hold the door!
A mozivászonról ezúttal kalandozzunk át a tévé képernyőre. Ha a Trónok harcáról van szó, akkor meghökkentő karakterkiírásoknak épp nem vagyunk híján. Szép sorban vettünk búcsút a Starkoktól, és a negyedik-ötödik évad környékére teljességgel immúnissá váltunk bármilyen elhalálozással szemben.
Gondoltuk mi naivan.
Hodor, a békés, buta óriás a kezdetektől fogva végigkísérte a szériát. Ő az, aki szakadatlan kitartással cipelte, védte, óvta a Háromszemű Hollót, s aki a saját nevén kívül nem tudott mást kiejteni a száján. Valahogy nem kíváncsiskodtunk a karakter mögé, mégis, idővel lehullott a lepel Hodor tragikus sztorijáról.
Hogy van-e néző, akinek nem szorult össze a torka, amikor Hodor sorsa végül beteljesült?
Nem tudom. De őszintén kétlem, hisz nála ártatlanabb jóság nem csak a Trónok Harcában, de a televíziózás történetében is csak elvétve bukkan fel.
Szomorú karakterbúcsúink itt még nem érnek véget, vegyünk egy nagy levegőt és haladjunk is tovább szívbemarkoló listánkkal.
A listánk még korántsem ért véget, kattints a következő oldal gombra a folytatáshoz!
[fb_button]
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!