The Walking Dead: Michonne teszt




A Telltale Games csapatát azt hiszem senkinek sem kell bemutatnom. Lassan 11 éve ontják magukból a különféle kalandjátékokat, ám most nem egy új sorozattal ismerkedhetünk meg általuk, hanem a nagy sikernek örvendő és már két teljes évadot megért The Walking Dead széria spin-offja kerül górcső alá.

Nem tudom ki, hogy van vele, de a manapság egyre divatosabbá váló epizodikus megjelenést személy szerint nem tartom a legjobb ötletnek. Nem elég, hogy az egyes részek sokszor túl rövidek, ebből egyenesen következik, hogy sokszor a tartalom is hullámzó. Sajnos le kell lőnöm a poént már az elején: a The Walking Dead: Michonne pont ebbe a hibába esett az első résszel.

A történet a képregény 126. és 139. füzete között játszódik, így a csak a sorozattal tisztában levő közönség nem találkozhatott még vele, hiszen az körülbelül a 100-101. füzet környékén jár. E szerint Michonne egy időre magára hagyja a nagy csapatot, hogy szembeszálljon végre múltja démonaival és választ találjon néhány megválaszolatlan kérdésre. A játék három részre bontva adja meg a választ, hogy valójában mi is történik vele ebben az időszakban.

A sztorit részletesen nem elemezném, mindenki élvezze ki amennyire csak tudja, ám azt meg kell jegyeznem, hogy sajnos önmagában túl rövid, hogy értékelhető legyen, a karakterek egydimenziósak, a döntések látszólag súlytalanok.

A játékmenet ugyanazokat a sablonokat követi, mint a cég utóbbi címei, ami önmagában nem is lenne probléma, de mivel itt maga a körítés képtelen fenntartani az érdeklődést még arra a kőkemény 1,5 órára sem ameddig tart, így teljes érdektelenségbe fullad az egész. Pedig a TWD egyik legjobb karaktere, ennél sokkal többet érdemelne. Sajnos az is elmondható, hogy az egész QTE-formula kezd marha unalmas lenni, bevezethetnének valami tárgykombinálós, eszközhasználós metódust mellé, mert ez az interaktív-filmes dolog már elcsépelt, lévén az összes Telltale Games cím ezt használja, legyen az Game of Thrones, The Walking Dead vagy a Tales from the Borderlands.

Külcsínt tekintve a már megismert és a cégtől ezerszer látott képregény-hatású grafikával van dolgunk, ez teljességgel ízléstől függ kinek mennyire jön be, nekem speciel kimondottan tetszik, teljesen átadja a képregények hangulatát, mind a vonalvastagság, mind a formázás azt az érzést kelti bennünk, hogy egy nyomtatott lapjait figyeljük.

the-walking-dead-michonne-will-be-released-february-2016A The Walking Dead: Michonne – In Too Deep tartogat izgalmakat, kellemetlen szituációkat, de az első felvonás nem volt igazán meggyőző. A játékidő ezúttal is alulról nyaldossa a két órát és nincsenek olyan mértékű elágazások, ami miatt érdemes lenne újra nekifutni. Remélhetőleg a hamarosan érkező Give No Shelter, és az azt követő és a történetet záró What We Deserve, több mindennel tud szolgálni, mert különben Michonne katanája kétélű fegyverré válik és az alkotók saját magukat fogják megvágni vele.



Összességében hozza az elvárhatót, remélhetőleg az említett hibákat kijavítják a második részre, hogy aztán a harmadik, egyben befejező epizódot már teljes mértékben kiélvezhessük.
-Scarfox-
[fb_button]

Leave a Reply

Your email address will not be published.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .