Mátrix 20: Mit adott nekünk a világ egyik leghíresebb alkotása?

1999-ben a sci-fi thriller műfaja azonnal ikonikus jelenséggé vált, az azóta eltelt években pedig a közönségre és az iparágra gyakorolt hatása jottányit sem változott.




A Mátrix megváltoztatott mindent, amit addig a moziról gondoltunk, és talán nem túlzás kijelenteni, hogy azóta sem került hozzá hasonló alkotás a mozivászonra.

A Mátrix 20 évvel ezelőtti debütálásakor az internet még gyermekcipőben járt: betárcsázós modem, a Netscape böngésző egyeduralma, és a homokóra végeláthatatlan forgása, míg egy-egy oldal betöltődött.

És a nagy választás: telefon vagy internet?

Ha ugyanis valaki szörfölni kívánt a korai világhálón, akkor fel kellett áldoznia a telefonvonalát, lemondva így a kimenő és a bejövő hívásokról is.

A rettegett disztópikus jövő

Noha a Mátrixban kulcsfontosságú szerepe van a mindent átszövő hálózatoknak, a disztópikus távoli jövőben játszódó alkotás mégsem az internetről szól. Neo, Trinity és Morpheus – és végső soron az egész emberiség – története egy forradalom a gépek uralta világban, ahol nem az a kérdés, hogy a gépek győzedelmeskednek-e (hiszen már győzedelmeskedtek).

Akarhatjuk-e vissza a szabadságunkat, ha annak sem vagyunk tudatában, hogy rabok vagyunk?

Érdekes megoldása az alkotásnak, hogy habár a gonosz és a heroikus szereplők élesen elkülöníthetők, minden karakter érvelése, döntése, magatartása igazolható és elfogadható. A film messze túlmutat önmagán, és nem nehéz felfedezni benne a hétköznapi életre vetíthető szimbólumokat, utalásokat és jelrendszereket.

Lényegében kétféleképpen tekinthetünk a film egészére:

  • Előbb-utóbb rájövünk, hogy a világ, amiben élünk hazugság.
  • A világ ugyan hazugság, de a mi választásunk, hogy megváltoztatjuk-e.

Kétségtelen, hogy az első út mérhetetlenül pesszimista, ám a felismerés elengedhetetlen része, ami nélkül nem születhet meg a cselekvés. A forradalom ugyanis mindig a felismeréssel kezdődik, ha úgy tetszik, egy eszme megszületésével, ami elvezet a láncok leveréséhez.

További egyedülálló megoldása az alkotásnak, hogy a forradalom nem a főhős öntudatra ébredésével kezdődik, noha annak vitathatatlan élharcosává válik. Neo az események közepébe csöppen, mintegy alkatrészévé válva egy ki tudja mióta működő gépezetnek.

Személyes sorsa úgy válik elválaszthatatlanul a globális problémamegoldás részévé, hogy a néző lassan ráeszmél, ha ő elbukik, szükségszerűen minden elbukik. A film legmélyebb üzenete talán éppen ehhez a feleszméléshez kapcsolódik: nincs egyetemes változás, ugyanis minden változás az egyénben kezdődik, ami elvezet a végzethez, ami önmaga is egy változás.

A film bemutatása óta eltelt 20 év azonban mindinkább közelebb sodort minket a megjósolt disztópikus jövő felé. Mintha a felkínált pirulák közül a kéket választottuk volna, ami úgy vitt vissza minket a Mátrixba, hogy reggelre kellve semmire sem emlékeztünk, és az életünk ment volna tovább a „normális” kerékvágásban.




Tudj meg még többet érdekes tényt a Mátrix 20-ik évfordulója alkalmából a fess.hu online férfi magazinból!

Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..