Tudom, nem várhatom el, hogy napestig engem olvassatok, így úgy döntöttem, hogy leállok és az utolsó oldalba besűrítek minden mást, mert bizony maradt még egy adag a tarsolyomban (és gyanítom van pár mozi, ami egyszerűen nem ugrik be). A végén majd ne felejtsétek el megírni a ti legnagyobb kedvenceiteket is. Essünk is neki.
És az összes többi nagy kedvenc (meg amit muszáj idevennem)
A ‘muszáj idevennem’ talán elsőre furcsának hangzik, de két filmmel(sorozattal) is így vagyok, ezeken most gyorsan túl is esek: az egyik az Airplane!, a másik pedig (úgy egy az egyben) a Monthy Python.
Közös jellemzője e kettőnek, hogy mindegyiknél látom a zsenialitást, a korszakalkotást, és az egyediséget, tudom, hogy az emberek túlnyomó többsége imádja mindegyiket, és ha nevetésről van szó, akkor valamelyikhez nyúl… mégis… nekem ez a kettő sosem talált be igazán.
Nem tudom megmagyarázni, egyszerűen nem kerültem egy hullámhosszra velük, pedig nem egyszer próbálkoztam. Fiatalon, idősebben, jókedvűen, komor napjaimon… teljesen mindegy volt.
Ugyanakkor úgy éreztem, hogy ennek a kettőnek itt helye van, mert attól, hogy nekem személy szerint nem találtak be, még zseniálisak.
Vannak azonban még olyan alkotások, amelyek a szívem csücskei, és amiket már évek-évtizedek óta rongyosra nézek, hogy bele is vágjak a lecsóba, rögtön hozok egy Ace Ventura 1-2-őt, amit sokan bugyuta grimaszolásnak tartanak, nálam pedig az egyik legtehetségesebb komikus és az ország egyik legjobb szinkronhangjának a találkozása, megtippelni sem tudom, hogy hányszor láttam (főképp a Hív a természetet), de mind a mai napig nem tudtam megunni.
Szintén ilyen a Vakáció sorozat (na jó, a Las Vegas és a remake az nem): Chevy Chase és Józsa Imre összeforrtak, a csetlő-botló, de jószándékkal kikövezett úton járó családapa kalandjai pedig olyan balfácános bájt tudnak, ami szintén kihalt már azóta.
Egy sorban muszáj vagyok megemlíteni a Mafia!-t, ami az utolsó igazi paródia számomra, ahogy mondani szoktam Lloyd Bridges-szel meghalt a komédia is.
Ha már a gyerekkorommal kezdtünk, akkor a végére is visszanyúlok oda: kiscsikó koromban nagy kedvencem volt a Rózsaszín párduc (szigorúan a Peter Sellers féle verzió persze).
Na és akkor mi a helyzet az ezredforduló – azóta eltelt 20 év időszakával? Hát ez egy külön cikket érdemelne és nem a régenmindenjobbvót a válasz, de a vígjátékok nagyon lent vannak régóta.
Persze néha befut pár, ami értékelhető (de kérlek benneteket ne kezdjünk el Üvegtigrisezni), de azt a fajta intelligens humort, ami a nyolcvanas-kilencvenes évek idején jellemző volt, azt azt hiszem végérvényesen el kell felejtenünk és hozzá kell szokni ahhoz, hogy igenis örülni kell egy Másnaposoknak, egy Üvegtigrisnek (na tessék), vagy egy Nagyfater elszabadulnak.
De én… őszintén ezeknek nem tudok örülni. Mert én másfajta komédiákon nevelkedtem.
És most ti jöttök: írjátok meg hozzászólásban, hogy nektek melyik vígjátékok az örök kedvenceitek. Köszönöm, hogy velem tartottatok, várlak benneteket a jövő héten is!
Brian élete, Gyalog galopp, Oscar, újak közül talán az Asterix és Obelix első 3 része ( A Kleopátra küldetés a legjobban, a rímes, szójátékos szöveg miatt.)
Amiket én a listára tettem volna, pld. az E. Murphy filmek vagy a Halálos fegyverek helyett: Kémek, mint mi; Kicsoda Harry Crumb; A ravasz , az agy és két füstölgő puskacső
Csodálatos lista. És valóban…
20 éve nem született olyan ízléses vígjáték amin annyit nevettem volna, hogy az oldalamat fogjam a nevetéstől az egész film alatt. Szállóigés vígjáték pedig még annál is kevesebb.
Nekem az egyik nagy kedvencem, ami lemaradt a listáról az Agymenők (nem, nem a sorozat). A 1992-es változat (eredeti címe Brain Donors) a fiatal John Turturro-val a főszerepben.
Teljesen egyetértek 🙂 Ma már ritka a jó vígjáték… Sajnos.. Újabban miből áll egy vígjáték: Lúzer srác próbál csajozni és töketlenkedik, illetve legyen benne minél több pia és szilikonmell 🙂 Tényleges humor sajnos nincs benne.. Kicsit régebbről például a Louis de Funes filmeket említeném még meg, zseniális alakítás, grimaszok és hozzá Balázs Péter szinkronja. De még a Rendőrakadémia valamennyi részét is ide lehetne sorolni 🙂
Az Oscar felbukkanásáról: …tudtam, csak nem sejtettem!
Ami számomra nagyon hiányzik itt, a “Picasso kalandjai” (amelyről tudható, hogy a svédeknél nagyobb volt a nézettsége mint a vele lényegében egyidőben megjelenő Csillagok háborújának). Valamint a “Tűz van babám” c. Forman filmnek.
2000-res évek után vígjáték? Számomra ez volt a legjobb eddig: a 100 éves ember aki kimászott az ablakon és eltűnt De sokat nevettem a Galaxis őrzői első részén, szeretem az Apádra ütök szériát, a Horrorra akadva 1-2-3. részét, a Haláli temetést (az afro amerikai verziót), a Pancser police-t, Az új és a londoni csapást, a Nemzet biztonság Bt-t, a Paddingtont, az új Jumanji második részét, és most ennyi jutott az eszembe. 🙂 Az tény, hogy a választék jóval kisebb. Én nagyon hiányoltam a listáról világ egyik legjobb színészét, Tom Hankst. Kedvenc vígjátékom az “Ami sok az sokk” (egy szinten van… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
A riviéra vadorzói egy 1963-as film remakeje egyébként. Marlon Brando és David Niven főszereplésével: Dajkamesék hölgyeknek. Szintén fergeteges. A vígjátékokkal kapcsolatban sajnos igazad van. A youtube-on láttam néhány hónapja egy elemzést, aminek a végkövetkeztetése az volt, hogy a vígjátékok elmentek abba az irányba, hogy két ember áll egymással szemben és vicceseket (vagy viccesnek gondolt dolgokat) mond. Az általad felsorolt filmek nagy része is inkább a helyzetkomikum kihasználásával lesz vicces. Csetlés-botlás, a háttérben történő eszement dolgok (ld: Nagy durranás például), a helyzetekre, körülményekre adott nem várt reakció. Sokkal, de sokkal viccesebb és meglepőbb. Igaz, sokkal több előkészületet és tervezést igényel, na… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Bombasiker (eredeti cím: Silent Movie) 1976
Riszpekt, hogy bevállaltad az Oscart. Szerintem is zseniális és megunhatatlan, de sokan fanyalognak tőle.
A legtöbb filmet én is imádtam a listán, bár a Csupasz pisztoly sorozatot leszálló ágnak láttam (és az Ace Venturát is utáltam), de a korreláció így is jelentős.
Amit én még hozzátennék az a Fészkes fenevadak (az Oscarhoz hasonlóan korlátlanul újranézhető, zseniális magyar szinkronnal még magasabb szintre emelt darab), esetleg ugyanettől a társaságtól A hal neve Wanda.
Illetve ide kívánkozik Bill Murray két halhatatlan vígjátéka az Idétlen időkig és Az ember, aki túl keveset tudott.
kimaradt steve martin-tól a bilko főtörzs (különösen a naív és buta parancsnok dan aykroyd) és nekem a rózsaszín párduc remake-jei is tetszettek (zseb-zsötem 😀 ) tényleg, az eredeti szellemirtók is ennyire rossz lett volna? kihagytam volna az airplane-t, a top secret-et, helyettük inkább a maszk és – bár ben stiller-t kifejezetten nem szeretem – a kertvárosi kommandó és a trópusi vihar is. utóbbi már a szállóigének számító “sose nyomd fullba a kretént!” miatt is…
A Gyalog galopp-nak valóban a lista elején kéne lennie, írom ezt úgy hogy valószínűleg fiatalabb vagyok a cikkírónál.
A régi vígjátékok sokszor azért tűnhetnek viccesebbek mert széles célközönségnek készültek és TV-ben adták.
Mai intelligensebb darabokat már jóval kevesebben értik és ismerik, az átlagembernek meg csak a fingós/böfögős tetszik de azok között is akad 1-2 jó. Ezen kívül a vígjátékok már csak sorozat formában léteznek.
De az alábbiakat is érdemes lett volna felsorolás szinten megemlíteni:
Office Space – pedig ez már klasszikus
Galaxis útikalauz stopposoknak
Lego movie (csak az 1.rész)
We’re the Millers (Családi üzelmek)
Hantahíradó (onion news)
Starship troopers széria
Sok hűhó semmiért.
A jó vígjáték sorozatokból meg Dunát lehet rekeszteni.
Én a régebbiek közül szerettem a Gérard Depardieu – Pierre Richard páros filmjeit is, bár tudom, Pierre Richard “botladozásai” sokaknak talán néha már sok, de én mindig jókat nevettem rajta. 🙂
Újabbak közül tényleg nem sok van, amin sírva nevettem volna, de azért a Halálos temetés (szigorúan a brit verzió, az amerikai mindenképpkellnégerafilmbeésazadjaapoént remake sehol nincs hozzá képest) és a Hogyan rohanj a vesztedbe abszolút ez a kategória, és bármikor meg tudom őket nézni. 😀
Nyilván úgysem tud azonnal eszembe jutni minden film, amit láttam, vagy ami tetszett, úgyhogy tuti van még olyan, ami nem került szóba.
Szellemirtók 1, 2 eredeti szinkronnal
A diktátor
A buszon 1, 2, 3
Jég veled
Paul
Csendőr filmek (Funes) elsősorban a szinkron miatt
Rendőrakadémia 1-4 eredeti szinkronnal
Ninja akadémia
Jöttünk, láttunk, visszamennénk első két része?
És talán a legújabb a listához képest, Pofa be.
Sok kedvencem említésre került. 🙂 Az Aranyeső Yuccában-nak külön örülök, hogy felkerült a listára.
Ami viszont kimaradt, azokat megemlítem én, hátha valaki kedvet kap az újranézésre:
Az istenek a fejükre estek
Rendőrakadémia
Jenki Zulu
Plusz néhány film, 2000 utáni ínségesebb időkből:
Csonthülye
Pofa be! (Gérard Depardieu – Jean Reno)
Halálos temetés (angol verzió)
Gérard Depardieu és Christian Clavier: Zűrangyalok
Jean Reno és Christian Clavier:
Marhakonzerv Akció
Jöttünk, láttunk visszamennénk sorozat
Illetve egy elfeledett cseh remek: Örökség, avagy gutentág faszikáim
Én igazi vígjáték “buzi” vagyok. Jöhet minden, ami vicces. Bud és Terence filmjeiben még ma is el-elkapok olyan jeleneteket, ami eddig fel sem tűnt, mert épp az előző poénon röhögtem. Gyermekkorom kiemelkedő műve magyar viszonylatban az Indul a bakterház volt, de azt be kell látni, hogy a hazai felhozatal azért hagy maga után kívánnivalót. Az utóbbi időben elkezdték a vígjáték vonalat bevinni más stílusba, ami szerintem az akció jellegű filmeknél hoz sokat az élvezhetőségen. Jean Reno főszereplésével is akad pár ilyen cím: Wasabi, Pofa be!, Nagy zűr Korzikán, Jaguár és persze a felejthetetlen Marhakonzerv akció. A Jöttünk, láttunk… sorozat és… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
A Jim Carrey filmeket kihagyni orbitális hiba volt
Zűrhajó (2004)
Robin Hood A Fuszeklik fejedelme
Gérard Depardieu – Jean Reno: Pofa be!
Igazi intelligens vígjáték.
Tűz a víz alá
Ford Fairlane
Kb az Amerikai pite első része óta (’99) hanyatlik a szükséges intelligencia hányados a vígjátékok feldolgozásához. A “debasszal” fordult a világ 😀
Ford Fairlane kalandjai.
Torrente, a törvény két balkeze
Érdekes, hogy ezek egy két országban számítanak csak kult státuszúnak a zseniális szinkron (Nagy Feró, Csuja Imre) miatt, máshol szinte teljesen ismeretlenek.
És az AIRPLANE filmek, természetesen EREDETI nyelven! 🙂
Én személy szerin nem vagyok nagy vígjátékos, de van pár amit én is nagyon szerettem, nagyon durván szórva a stíluson belül. Ilyenek például a cikkben is említett Nagy durranás, Amerikába jöttem, Űrgolyhók illetve a kommentek között olvasott Besson-féle Taxi trilógia (a harmadik már kicsit necces, a negyedikről meg nem vagyok hajlandó tudomást venni), a Reszkessetek betörők 1-2, az Asterix és Obelix – Kleopátra küldetés. Az első Lego Movie kifejezetten zseniális, ha már animáció akkor muszáj megemlíteni a Shrek első két részét, nagy kedvenc volt a maga idejében az Eurotúra, bűnös élvezet a Jay és Néma Bob visszavág (esetleg a Dogma),… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
dE a nAgYfIúK iS nAoN VIcCes
Ahogy már többen is említették a franciákat, Én is hiányolom Őket. Bár szerintem a Jöttünk láttunk visszamennénk egy baromi idegesítő alkotás. Ebből is látszik, hogy a filmművészet is erősen szemantikus. Én a Dilisek vacsoráját említeném, és Belmondo Kellemes Húsvéti Ünnepeket filmjét. Mindkettő klasszikus szerintem, és Belmondo azért is kiemelkedő, mert Ő még az a régi-vágású színész volt, aki rengeteg veszélyt is bevállalt a filmjeiben. Funès is rengeteg klasszikus alkotást adott az európai filmkultúrának. Többen említették az Amerikai Pite vízválasztását, ennek sajnos igazat kell adnom, hogy ott megváltozott valami, de ugyanakkor meg meg is védeném a Pitéket! Szerintem nekik még sikerült… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Denisz a komisz
Ford Fairlane (“…eszem faszom megáll…”) és A pénznyelő Tom Hanks-szel (“…2 hét…”) ?
Jó a lista meg a hozzászólásokban is sok igazság van, csak néhány remekmű lemaradt ami még eszembe jutott:
ha már intelligens vígjáték:
Felforgatókönyv (Stranger Than Fiction) – pedig nem bírom Will Ferrell-t, de itt nagyot alakít
Hivatali patkányok (Office Space) – szuper alapötlet
Száll a kakukk fészkére (ne Flew Over the Cuckoo’s Nest) – egy dráma is lehet vígjáték, főleg ennyi sztárszereplővel a bolondokházában
Lesz ez még így se! (As Good As It Gets) – romantikus vígjáték, meg kedvencem Jack Nicholson
most hirtelen ennyi, de kár lenne kihagyni
Amit én hiányoltam, de nagyon: – Nekem 8, azaz a Nothing to Lose (1997) – lazán dobogós nálam – Fenegyerekek, azaz a Gunmen (1993) – simán szintén dobogós – Pusztító, azaz a Demolition Man (1993) – oké, ez a film is dobogós, mai napig tudok rajta vinnyogni, pedig hivatalosan nincs raja a vígjáték jelző, de olyan szállóigéket hagyott maga mögött, mint a “benne leszel a tévében”, “Szájmon mondja…”, “nem tudja hogy kell használni a kagylót…”, nem mellékesen a “vagykülönben!?!?!…”, “csipszar” és a “patkányburger” és még sorolhatnám, hogy mi mindent köszönhetünk ennek a filmnek… Mindegyiket lehet használni egy rakás különböző szituációban.… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Estély habfürdővel
Ellopták Jupiter fenekét
Languszta reggelire
Nekem gyerek-kori nagy kedvenc volt Az istenek a fejükre estek 1.része. Ezred forduló környékéről pedig a Förtelmes főnökök. Micsoda szereposztás! 🙂
Az egyik legjobb, klasszikusnak számító magyar vígjáték lemaradt: A tizedes meg a többiek. Zseniális film, zseniális színészekkel.
Néhány kedvenc a ’90-es évekből:
Dilisek vacsorája
Austin Powers
Shop-stop
Fergeteges forgatás
Nekem is eszembe jutott két nagyszerű vígjáték, amit már régen láttam, és most újra fogok nézni (már alig várom).
Az egyik a “Hóbortos hétvége”, a másik pedig az “Isten nem ver Bobbal”. Szerintem aki ezeket nem látta, az pótolja be gyorsan 🙂
Amin még jókat tudtam nevetni, azok a régi Jackie Chan filmek. Ja és ha az Űrgolyhók szóba került a listán, én megemlítenék egy másik Mel Brooks filmet is, amit most nemrég néztem újra, és szerintem megunhatatlan! A címe: “Az ifjú Frankenstein”.
Szinte tökéletesen egyetértek. Amit hozzátennék:
– Hóbortos hétvége
– Beverly Hills-i zsaru
– Reszkessetek Betörők (mára már nagyon unom, de akkor ott gyerekfejjel…)
– Vissza a jövőbe.
Persze a 80-as évek vígjáték minősége már sosem jön vissza. Az egy másik korszak volt, más minőségi elvárásokkal.
A cikkben is zseniális filmek voltak, de a komment szekcióval az igazi 😀
Köszi mindenkinek 🙂
Nekem a Kaktusz Jack a favorit! Ez az a film, amit minden nap meg tudnék nézni, és a poénok minden alkalommal az újdonság erejével hatnak rám! 😀 Rettentő bugyuta, imádni való film! Ha eszembe jut Arnold Schwarzenegger, mint a szerencsétlen szépfiú, és Kirk Douglas, mint vadnyugati bandita és “komolyabbnál komolyabb” fortélyai és csapdái…máris röhögnöm kell! Mindig a gyalogkakukk meg a prérifarkas jut erről a filmről eszembe! 😀
Nem mai játékos, de nagyon jó a Vaklárma, vagy a magyar Csapd le csacsi! A maiak közül sokat nevettem a Másnaposok részein.
Osztály vigyázz!
Tűz a víz alá.
Hülyék paradicsoma
ÉS kicsit nem ideillő: Démonírtók sorozat.
DRÁGÁM, ADD AZ ÉLETED! (Nem, nem a vetélkedő hanem a Spy Hard). Örök kedvenc az Űrgolyhók mellett!
Sok jó ötletet adtatok filmeket újranézni 🙂 Ami lemaradt (vagy nem vettem észre): Hivatali patkányok. Mindig eszembe jut, amikor kölcsönkérem a kolléganőmtől a tűzőgépét.
Kincs, ami Nincs 😉
Lehet, kicsit régebbi de a Fantozzi gyerekkorom kedvence, volt. Valamint egy film amit nem sikerül újra előkeríteni: Forróvérű kísértet. És az olasz vígjátékok a dolce vita korszakból :A tengerpart szerelmesei. Éretlenek, Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit, hogy a francia vígjátékok is helyt kapjanak. Sajnálom hogy a magyar klasszikusok meg sem lettek említve: Csinibaba, Legényanya, Tanú (na az inkább szatíra). Forró rágógumi több része, ami a pite filmek elődjének tekinthetők. Igen látszik, hogy nem a Másnaposok, Torrente féle vonalon nevelkedtem, de azok pár év alatt eltűntek a süllyesztőben (amúgy szerintem nézhetetlen mint vígjáték). A film szubjektív műfaj, a cikkben felsoroltak… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
Hóbortos hétvége 1-2
a cikk elején kíváncsi voltam, közte lesz-e a riviéra vadorzói. yes. annyi titka azért van, hogy úgy kell nézni, mintha először látnád, úgy nagyobbat ütnek a a poénok. nem volt róla szó, de ez is egy remake, az eredeti a “dajkamesék hölgyeknek” (1964) volt steve martin helyett marlon brando, michael caine helyett pedig david niven. a szereposztás itt sem utolsó, de a riviéra nem csak modernebb, hanem jóval jobb volt. érdekességként említeném a nem amerikai filmeket is. most már nem annyira, de akkor vicces volt “az olaszok hihetetlen kalandjai leningrádban” (1973) c. szovjet!-olasz film. valamivel időtállóbb a francia “éretlenek” (1980),… Tovább is van (hozzászólás lenyitása) >>>
lemaradt, ez már 2001, de ezt még igazi vígjátékok közé sorolom. üldözési mánia (ratrace) rowan atkinson, john cleese, seth green, whoopi goldberg, jon lovitz, breckin meyer, cuba gooding jr.,amy smart
Ne szórakozz Zohannal