Így neveld a sárkányodat 3. (2019) – kritika

Hibbant-sziget. Mit is érdemes tudni erről a helyről? Röviden talán elég annyi, hogy vikingek lakják, akik sárkányok társaságában töltik napjaik minden egyes percét…

Igaz, kezdetben a két fél nem volt túl jó viszonyban egymással, de egy nap, amikor a legbénább harcos felül tudott kerekedni a legritkább és legtitokzatosabb sárkányon, minden megváltozott. Így indult útjára Hablaty és Fogatlan története, avagy az Így neveld a sárkányodat, amire immáron egy trilógiaként tekinthetünk.

2010-ben nem kellett sokat várnia a Dreamworks stúdiójának ahhoz, hogy filmjük kasszasiker legyen, hisz a széria legelső epizódja óriási népszerűségnek örvendhetett. Rengeteg gyermek és felnőtt zárta szívébe hőseink meséjét. Ezen érzést a film sorozat installációja pedig csak tovább növelte az emberekben.

Ezek után eltelt 4 év és ideje volt folytatni a sztorit, mivel érezhette mindenki, hogy ebben a világban még vannak titkok, befejezetlen szálak, amikre még érdemes várni a megoldást, a befejezést. Így a második fejezetünk tökéletes gyógyír volt a hű rajongók, fanatikusok számára. Lehetősége nyílt a nézőknek megtalálni Hablaty édesanyját, jobban megismerni a sárkánynevelés fortélyait és az igazi vezetők avatása sem maradhatott el.

Újabb esztendők merültek a feledés homályába, de a készítők még mindig láttak valamit ebben a műben, amit véghez lehetett vinni.

„Az eredményről pedig egyértelműen állítható, hogy méltó folytatása lett elődjeinek.”

Jelen részünkben ismételten csatlakozhatunk a Hablaty által vezetett csapathoz, akik hivatalosan is sárkányok mentésével foglalatoskodnak. A banda tagjai egy cseppet sem változtak, maximum annyi, hogy egy kissé „érettebbnek” látszanak, és már páncélban lovagolják hátasaikat. Astrid, Hablaty gyönyörű barátnője, még mindig a csapat esze és harcosa. Takonypóc szokásához híven nem tudja magát elégszer dicsérni, ráadásul most valamiért rá van mozdulva Hablaty édesanyjára, Valkára. Halvér még mindig nagyon jól forgatja a kártyákat, bajuszt is növesztett, sőt, még szerzett maga mellé egy bajtársat is, akit úgy hord magával mindenfelé, mint kenguru anyuka a kicsinyét az erszényében. Kőfej és Fafej sem vesztették el szerencsére idegesítő személyiségüket, még mindig ugyanannyit veszekednek mint régen. Ezen egyéniségek formációja folyamatos sikerek révén menti meg az állatokat és szállítják haza őket Hibbant-szigetére.

Mindössze 1 esztendő telt el a legutóbbi események óta, de azért a változás óriási mértékben észlelhető a sziget és környéke körül. Az egész hely teljesen modernizálódott, mondhatni sárkánybaráttá varázsolódott. Teljes harmóniában élnek az emberek és a vezető is jól végzi dolgát. Azonban az idilli képek nem érnének semmit egy filmben, ha nem lennének a zavaró tényezők, amik kacifántosabbá teszik a dolgokat. Több probléma is útját állja vikingeink nyugodt létének, mivel a környező népek nem értik a hibbantiakat a sárkányok ügyét illetően. Na, vegyük is sorra, hogy milyen gondok nyomják szereplőink lelkét:

Elsősorban a sziget sajnos korlátozott, mind a terület, mind pedig a lakosság szempontjából. A helyzet az, hogy a sok sikeres mentőakció során rengeteg sárkány került a szigetre, amiket már lassan a sziget képtelen lesz a hátán hordani, a vikingek nem tudják őket ellátni.

Másrészről egyre több emberben merül fel a kérdés, hogy vajon a nagybetűs VEZETŐ még miért nem vette el élete párját… Hát, erre a választ még maga Hablaty sem tudja megadni, de majd idővel ezt is tisztázniuk kell Astriddal.

Ami pedig már megszokott az az, hogy nincsen mese főgonosz nélkül. Most egy sárkányvadász tölti be ezt a szerepet, akinek neve, Mogor. Hivatása, az Éjfúriák életének kioltása. Innentől már világos, hogy Fogatlan élete hatalmas veszélyben forog, amikor is a mentőcsapat egyik akciója után vadászunk elhatározza, hogy megtartja „jó szokását” és megöli az utolsó élő Éjfúriát is.

Tehát, nem egyszerű a helyzet, de úgy tűnik, hogy egy régi legenda talán megoldás lehet főhőseink számára. Pléhpofa, az örök vezér és édesapa, számtalanszor mesélte el fiának azt a legendát, ami egy titkos világhoz köthető.

„Messze, messze, valahol a világ peremén túl létezik egy világ, ahonnét a sárkányok származnak és békében élnek egymás között.”

Ezt a helyet szeretné felkutatni Hablaty, hogy elzárkózva a gondoktól, békében tudhassa népét a sárkányokkal, ahol nem fenyegeti őket semmilyen veszély sem. Így tehát szedik is minden sátorfájukat és elindulnak a vak ismeretlenbe, hogy új hazát alapíthassanak. Útközben viszont muszáj pihenni, így a csapat tesz egy nagyobb pihenőt egy szimpatikus szikláson, ami hamar elnyeri a nép szimpátiáját.

Viszont, még mielőtt minden gond meg lenne oldva, akad itt egy bökkenő. Ugyanis hőspárosunk másik tagját is eltalálja Cupido nyila, amelynek kómájából nem igazán lehet felkelteni őt.

„Fogatlan szerelmes lesz, méghozzá nem egy akármilyen sárkányba, egy Fényfúriába.”

Ez a nőstény még tökéletes párja is lehetne Fogatlannak, ha nem ő lenne Mogor, a mi drága fejvadászunk, csalija. Természetesen a lány nem önszántából végzi feladatát. Pozitívum viszont mindenképp, hogy az érzelmek viszonzottak, csupán az ismerkedés folyamata az, ami még viccessé teszi a helyzetet. Fogatlan úgy viselkedik, mint egy értetlen tinédzser, akit Hablaty fog a szárnyai alá venni, mintha csak az édesapja lenne. Megkezdődik az udvarlás, a randevúk és az „Éjfélre haza kell érned!” típusú felszólítások időszaka.

Történetünk tehát eléggé cifrára sikeredett, de szerintem ez illik hozzá, mivel maga az Így neveld a sárkányodat világa is ilyen. Hangulatban tökéletesen hozza az előző két rész színvonalát, személyes véleményem szerint még túl is szárnyalja. A készítők remek munkát végeztek, minden korosztály számára élvezhető anyagot hoztak össze. Maga az animációs film jelleg a kicsik figyelmét ragadja meg, de az erkölcsi mondanivaló és a szereplők személyisége mögötti egyedi tartalom többet mond bármelyik vicces jelenetnél. (Habár tényleg bővelkedik a film mulatságos jelenetekben, példának okáért említhetném Fogatlan elképesztő táncmozdulatait. 🙂 )

„A szeretet gyakran együtt jár az értékvesztéssel. De a szeretet ereje erősebb bárminél és képes akármit maga mögé utasítani. Csak ez számít.”

Amit én még külön kiemelnék az a magyar szinkron. Számomra felejthetetlen a Hablaty karakterét megszemélyesítő Hamvas Dániel hangja, amit mindegyik részben imádtam. Továbbá mindenképp ajánlom, hogy aki úgy dönt, hogy megnézi az alkotást, az mindenképp a mozivásznat válassza, sőt, ha van lehetőség, a 3D csak tovább fogja emelni a moziélményt. A család minden tagja nagyot fog derülni, azt garantálhatom.

Na, de hogy mi lesz Hablaty, Fogatlan és Hibbant-sziget sorsa, azt már a nézőknek kell kideríteniük. Annyiban biztosak lehetnek, hogy szem nem marad szárazon. Azonban, hogy itt most a nevetésre vagy a sírásra gondolok, az már legyen a jövő meglepetése. Elvégre semmi sem állandó, csupán az igaz barátság! 🙂