Előzetes érkezett az amerikai Életrevalókhoz

Kissé giccsesen hangzik ugyan, de időről-időre bebizonyosodik, hogy a legszebb történeteket legtöbbször tényleg maga az élet írja.

Abdel Yamine Sellou, a büntetett előéletű algériai 1994 őszén kötelezően megjelent egy szokványosnak koránt sem nevezhető állásinterjún. A faragatlan, szabad szellemű ifjú ezúttal nem egy pizzériában, vagy épp egy irodaházban várakozott az interjúztatóra, hanem egy nyaktól lefelé teljesen béna arisztokrata tette fel neki a kérdést: Érdekli az állás, amiben segítenie kellene, hogy Ön legyen a kezem-lábam?

A kerekesszékben ülő férfi az akkor 43 éves Philippe Pozzo di Borgo volt. Kettejük kapcsolata pedig évtizedeken átívelt és sokakat megihletett, többek közt az Olivier Nakache-Éric Toledano rendezőpárost is, akik 2011-ben elkészített a páros életéről szóló nagy sikerű játékfilmüket, az Életrevalókat.

Tekintve, hogy talán az új évezred legismertebb francia alkotásáról van, azt hiszem nem sok olvasónak cseng ismeretlenül a cím, amelyről tényleg csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Nem csupán a történet magával ragadó, hanem a főszereplőpáros (François Cluzet, Omar Sy) közötti kémia is kiemelkedő, arról nem is beszélve, hogy az aláfestő dallamokért felelős Ludovico Einaudi munkája is valami eszméletlen volt (hozzáteszem: mint mindig).

Az Életrevalók pedig hatalmas siker lett, Franciaországban és a világon egyaránt.

Nem csoda: még a legszőrösszívűbbek sem igen találhatnak rajta fogást, félve írom le, de talán nem túlzás a tökéletes jelzővel illetni a filmet.

Aztán ahogy az általában lenni szokott a kiemelkedő európai mozikkal, pár év késleltetéssel bejelentkezett Hollywood, hogy ebből feltétlen szükséges egy amerikai remake. A film szép csendben elkészült, tekintve azonban, hogy az azóta nem kicsit bedőlt Weinstein Company égisze alatt (azóta már felkarolta az STXfilms a produkciót), a bemutató egy kicsit elnapolódott. Most már azt is tudjuk, hogy jövő január elejéig, sőt, egy előzetessel is gazdagabbak lettünk (a szokásos módon a cikk végén megtaláljátok a lenyíló részben).

Nem köntörfalazok: az előzetes sokkal jobb képet fest, mint amire számítottam.

Mert hogy Bryan Cranston kisujjból kirázza Phillip karakterét, afelől nem igazán volt kétségem. Hogy melyik elvakult castingos gondolta azt, hogy Kevin Hart a megfelelő választás Dell szerepére, azt elképzelni sem tudom.

A beérkezett anyagot látva ugyan erőteljesen visszafogta magát, de a legoptimistább énem is azt mondja, hogy így sem eléggé. Ő annyira elmerült már az idegesítő kis s**gdugasz szerepében, hogy abból egy csapásra nem tud kipattanni, bármennyire is szeretné.

Összességében viszont még mindig az a legnagyobb bajom az egésszel, hogy teljességgel érthetetlen már maga a film elkészülte is. Szükségtelen feldolgozni valamit, ami közel tökéletes, ráadásul alig pár évvel ezelőtt készült.

Ettől függetlenül -ha már elkészült- remélem, hogy a témához méltó minőséget képvisel majd a végeredmény, de azt kétlem, hogy valaha is azt mondanám valakinek, hogy inkább a The Upside-ot nézd meg, ne az Életrevalókat.
Lessétek meg a trailert, a szokásos módon, a lenyíló részre kattintva.