Emlékszem jó pár évvel ezelőtt mennyire örültem, amikor kezdett kirajzolódni Jason Statham karrierje. Azokról az évekről beszélek, amikor nem volt valódi utánpótlás az akciófilmek terén: a nagy öregek már kifelé tartottak a műfajból, a fiatalok pedig nem álltak sorban, hogy átvegyék a stafétát.
Ezt az űrt töltötte be Statham, aki 2005-2006-tól kezdve évente hozta ezeket a filmeket, hol több, hol kevesebb sikerrel. Nem kezdem el sorolni a filmjeit, főképp azért nem, mert nem feltétlenül azok a kedvenceim, amik esetleg nektek, de az kétségtelen, hogy tett le egy-két élvezhető mozit az asztalra, no és az is vitathatatlan, hogy volt közte pár, amit nagyon könnyen elfelejtettem.
A 2011-es The Mechanic egy érdekes hibrid ilyen szempontból. Nem volt rossz, sőt egy rendkívül korrekt iparosmunkának mondanám, ugyanakkor nem tudott emlékezetes maradni (ellentétben a Charles Bronson-os eredetivel), rendesen kutakodnom kellett az emlékeim közt mire fel tudtam idézni, hogy miről is szólt Arthur Bishop első kalandja. Hogy milyen megfontolásból döntöttek úgy, hogy épp ezt a karaktert viszik tovább és kap folytatást, azt őszintén szólva nem tudom megindokolni, de talán nem is fontos. A lényeg, hogy Arthur visszatér és keményebb, mint valaha.
Sajnos a második etap már inkább emlékezetes lesz, no sajnos nem a jó értelemben. Szokásaimmal ellentétben ezúttal a pozitívumokkal kezdem, mert legnagyobb bánatomra abból van jóval kevesebb. Egyfelől Jessica Alba látványát emelném ki, másfelől Statham-et, aki a körülményektől függetlenül, 49 évesen megtestesíti a tökéletes akciósztárt, könyörtelen, kőkemény, és simán eladja magát, akárhányszor, így most is.
A probléma ott kezdődik, hogy nem pakoltak alá filmet, és ezt most a lehető legkevésbé értem metaforikusan.
A történetről süt, hogy vérrel-verítékkel íródott: Arthur épp csak megismert barátnőjét elrabolják, ezzel őt megzsarolják, a feladat, hogy eltegyen három fegyverneppert láb alól, úgy, hogy az balesetnek tűnjön. Hogy miért? Mert csak. Azért, mert ez van a forgatókönyvben, na.
A rohanás pedig megkezdődik, Jason átgázol a rosszfiúk tömegén, épp úgy, ahogy azt tőle várjuk, de valahogy a logikai bakikon és szörnyű effektusokon keresztül sem tűnik úgy, hogy ez az ámokfutás összeállna valami filmszerűvé. Bugyuta alapfelállás, nevetséges indítékok, B-filmekre jellemző megoldások váltják egymást, és ezen maximum a Statham – Alba – Tommy Lee Jones trió tud javítani valamelyest, de összességében sajnos nem sokat.
Ez tehát Jason egyik olyan filmje, amit jobb minél gyorsabban elfelejteni, alapvetően el sem kellett volna készülnie, de most már mindegy. Jobban jársz, ha kipörgeted a Crank 1-2-őt ez helyett, de ha megszállott rajongó vagy, akkor adj neki egy esélyt. (5/10)
[fb_button]
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!