Showder Klub – kezdett az új évad

A 17. szezonjához érkezett hazánk legnépszerűbb stand-up comedy műsora a Showder Klub, s mivel én (ez egy lényeges információ a továbbiak megértéséhez) már egy ideje kiszálltam a műsor követéséből, most érkezett el az a pillanat, hogy egy jó nagy kihagyás után ismét hagyjam magam megnevettetni. Nem árulok el nagy titkot: engem nem nehéz felvidítani, az egyetlen kérésem, sőt, mi több, követelésem egy ilyen műsorral szemben, az az, hogy okos humort lássak, halljak. Felőlem aztán lehet alpári is, sőt, egy jól eleresztett b*zmeg sokat képes dobni az összképen, nincs ellenemre a dolog, csupán annyit kérek, hogy elmés gegekkel, tényleg jól összeszedett tízpercesekkel szembesüljek.

Hisz nekik ez a munkájuk. Nem egy könnyű kenyér és egyáltalán nem való mindenkinek. Egyszerűnek tűnik felállni a színpadra, mindössze pár perc, súgógép előtted, százezrek a zsebben. Nem, ez nem így megy. Mármint igen, csak pár perc, a súgógép ott van, de ahhoz, hogy téged a nézők imádjanak, ennél több kell. Ehhez szikra kell. Ehhez tehetség kell. Ehhez ész kell. Rengeteg ész, olvasottság, tájékozottság a politikában, az irodalomban, a falusi, a városi életmódban, sorolhatnám napestig. Ehhez az a fajta humor-intelligencia kell, ami Kőhalmi Zoltánban, Kiss Ádámban, vagy ha a csúcsot célozzuk meg, akkor Bödőcs Tiborban ott van. (a lista természetesen korántsem teljes, Aranyosi Péter, Kovács András Péter is remek példa).

Az azonban a műfaj sajátságosságai miatt nem tartható, hogy 5-6 előadó szórakoztasson minket hétről-hétről, egész egyszerűen ennyi jó (azaz tényleg: jó) szöveget képtelenség megírni – így vagy hígítanak az előadáson, vagy hígítanak az előadókon, ez a két lehetőség állt a Showder készítői előtt. Ők az utóbbit választották.

Remek példa erre a szezonnyitó adás, amelyben Lorán Barnabás, Orosz György, valamint Al-Gharati Magyed voltak a fellépők, miközben a házigazdai teendőket Szobácsi Gergő látta el.

Nos amikor egy adás úgy kezdődik, hogy a műsort vezető standupos megtapsoltatja magát, mert elmúlt 33 éves, ott, abban a pillanatban kezdünk el kényelmetlenül fészkelődni a déditől örökölt plüssfotelban, ez a kínos érzés pedig egyre csak erősödik bennünk. Én teljes mértékben megértem, hogy az újaknak meg kell adni a lehetőséget, de régebben ez valahogy úgy ment, hogy a profik mellé beállhatott adásonként egy valaki, akinek volt lehetősége bizonyítani. Most azon kaptam magam, hogy Szobácsi felkonferálása után negyed órán keresztül azon agyaltam, hogy George Michael vajon miért vállalt el egy ilyen kis közönség előtti fellépést. Mert az hagyján, hogy a házigazda poénjai nem kimondottan jöttek át, de Orosz György közepes vérmérsékletű előadása legnagyobb sajnálatomra az est fénypontjává avanzsált – csak ezt akkor, amikor őt hallgattam, még nem tudtam.

Hiszen a sodró lendület vitt magával, jött Trabarna, aki ugyan rettentően szimpatikus (mint az évfolyamtárs középiskolából, akit az egész osztálya szivatott. Szerethető karakter, csak hát…), de erőteljesen szakmát tévesztett: neki nem a színpadon kellene állnia, hanem a közönségben ülnie. A poénok szórása ugyan még mindig nem az erőssége, de aki a saját gegjein ilyen jókat tud nevetni, az egyfelől remek hallgatóság, másfelől (és ennyi év után) megmásíthatatlanul amatőr.

A legnagyobb gond azonban a végére maradt. Magyed, aki megnyerte a Humortechnikumot, így került a Showder Klub csapatába. Szimpatikus fiatalember, akivel az egyetlen problémám az, hogy ha mindent jól értek, akkor elméletileg ő volt a legviccesebb fiatal tehetsége az országnak. Nos ha ez így van, akkor a következő éveket tekintve nagyon nagy bajban vagyunk – az előadásával ugyan nincs probléma (bár a rengeteg hibát már csak nagyon nagy jóindulattal lehet az izgalom számlájára írni, pláne hogy az egész szám alig több, mint tíz perc), viszont a minőségére semmi pozitívumot nem tudnék mondani és nem, már egyáltalán nem vicces a neve, sőt, soha nem is volt az.

Egy szó, mint száz: van baj a stand up comedy hazai pályáján, pontosabban a Showder Klub színpadán. A tehetségek sorra otthagyták a műsort (nem véletlenül, a szerződés nem sok mindent enged meg, ez pedig egy idő után nagyon beszűkíti a lehetőségeket), ami ugródeszkának kitűnő, életpályának már sokkal kevésbé. Viszont itt most nem nagyon láttam, hogy akármelyik résztvevő számára ugródeszka lehetne a Showder, hisz ahhoz valódi tehetségek kellenének, minőségi műsorral.

Aki pedig most azt mondja, hogy csináljak jobbat, vagy miről beszélek, hisz ő végigröhögte – persze, a humor szubjektív műfaj, de azért mégse teljesen. Tessék összehasonlítani egy KAP, Bödőcs, Kiss műsort 5-6 évvel ezelőttről ezzel a mai szezonnyitóval. Azt hiszem, hogy az többet érne minden szónál.
[fb_button]