2015-ös adatok alapján Magyarországon majdnem minden második házaspár a válás mellett döntött. Ennek fényében igencsak aktuálissá válik Joachim Lafosse filmje, amely a házasság azon időszakát kívánja bemutatni, ami valójában rég nem a szerelemről szól, sokkal inkább az osztozkodásról, és a végeérhetetlennek tűnő játszmákról.
A film egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy bemutassa nekünk, mi is vezetett a váláshoz, ’in medias res’ a folyamat közepébe dob be minket. A párbeszédekből és a házaspár viselkedéséből ugyan lehet arra következtetni, hogy mi vezethetett idáig, de a történet középpontjában nem a kapcsolat korábbi szakaszainak boncolgatása áll, hanem az, hogyan tesznek pontot a történet végére. Mindez persze nem is olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik.
Marie és Boris ugyan úgy döntenek, hogy külön utakon folytatják tovább, mégis kénytelenek egy fedél alatt élni, miközben figyelniük kell két 8 éves kislányukra is. A történet java része a családi házban zajlik, ami papíron Marie tulajdonában áll, Boris azonban számos belső munkálatot végzett rajta, ezzel jelentősen növelve az ingatlan piaci értékét.
A legfőbb vitaforrást az képezi, hogy Marie nem hajlandó elismerni ezt a munkát. Boris viszont addig nem hajlandó -illetve nem is tud- kiköltözni, ameddig Marie ki nem fizeti az általa jogosnak vélt összeget. A két egymástól teljesen eltérő, ugyanakkor a saját szemszögükből nézve teljesen igazolható látásmód által mind a ketten patthelyzetbe kerülnek.
Marie egy viszonylag jómódú családból származik, a szülők aktívan támogatták egész élete során, Borisnak azonban ez nem adatott meg. Ezt többször a felesége szemére is veti, azt azonban már nem ismeri el, hogy a házra felvett hitel nagy részét Marie törleszti a saját fizetéséből.
Boris nem az anyagi javak, hanem az érzelmi stabilitás biztosításával töltötte be a férfi szerepet a kapcsolatban.
A legtöbb esetben mondhatni hevesen és erőszakosan követeli a jogos részét, de ezzel mindössze Marie elismerését szeretné kivívni és megmutatni azt, hogy igenis kivette a saját részét a házasságból. Igaz, hogy erről nem született semmilyen papír, és nem számolható pénzben, számára mégis ugyanannyit nyom a latba. Ez a mondhatni értékválság a gyermekekkel folytatott párbeszédben is megjelenik, amikor megtudjuk, hogy az egyik kislány szerint a gazdagságot a sok pénz jelenti. Boris hiába hoz fel olyan alternatívákat, mint az érzelmi gazdagság, barátok, vagy a gondolatok, nem ér célt vele. Ugyanakkor a kislánya szempontja is érthető, amikor felteszi azt az egyszerű kérdést az apjának, hogy mi lesz vele pénz nélkül a válás után.
Marie is inkább ebből a gyakorlati megközelítésből szemléli az eseményeket, és így is cselekszik. Egyértelműen ő az, akinek állandó bevételi forrása van, aki a gyermekek életét irányítja, aki a határokat szabja mind a gyermekek, mind Boris életében. Az ő szempontjából Boris olyan, mint egy nagy gyerek, aki nem hogy segít, inkább ront a helyzeten: nincs állandó munkája, de nem is keres állást, a gyermekekkel nem apaként, hanem egy jófej haverként viselkedik, nem tartja be a megállapodásokat. Első ránézésre sokszor ridegnek, keménynek tűnik, de az a zseniális ebben a filmben, hogy a játékidő során mind a két fél fejébe beleláthatunk. Egyikük sem jó vagy rossz, mind a ketten szenvednek ebben a kényszerű helyzetben.
Mindenképpen meg kell említeni Marie anyját, aki nem szerepel sokat a vásznon, de semleges félként ő az, aki próbál valamiféle békét teremteni a két háborgó fél között, illetve ott van Marie apjának egy barátja is, aki egy régi ígéretet betartva hajlandó anyagi támogatást nyújtani. Ők ketten testesítik meg azt, ahogyan az idősebb generáció látja a fiatalokat: ha valami elromlik, akkor nem foglalkoznak a javítással, inkább vesznek egy újat.
A másfél órás játékidő alatt sokkal többet látunk, mint egy házaspár szétválásának történetét. Olyan kérdésekkel találkozunk, amelyek a mindennapjainkra reflektálnak: valóban csak az számít értéknek, ami pénzben mérhető, vagy amit egy hivatalos dokumentum magába foglal?
Hogyan viselkedhet egy férfi férfiként, egy nő pedig nőként egy házasságban, miközben a hagyományos szerepek gyökeresen átalakulóban vannak? Meddig és hogyan van értelme küzdeni egymásért, és mikor kell valóban feladni? Mit jelent a szerelem egy házasságban?
Egyáltalán nem egyszerű kérdések ezek és a film nem is könnyíti meg a dolgunkat, mert mindent nyersen és szépítésmentesen vág az arcunkba. Az, hogy mit kezdünk vele már csak rajtunk múlik.
[fb_button]
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!