2003-ban a Mátrix filmtrilógia után a Wachowski testvérek készítettek egy negyedik filmet is. Ez a film nem egy történetet mutat be, ehelyett kilenc különböző melléktörténetet láthatunk a Mátrix Univerzum egy-egy pontjáról, amik minimálisan kapcsolódnak a filmekhez. A kilenc kisfilmet egy antológia csomagban adták ki a filmek kiegészítéseként. Az érdekesség benne, hogy minden filmet más rendező készített, így a kilenc film kilenc különböző stílust is rejt magában. Mivel kisfilmekről van szó, így elég nehéz spoilermentesen írni róluk, de igyekszem.
Az Ozirisz utolsó útja (Final Flight of the Osiris)
Az Ozirisz legénysége épp az általános körútját végzi, amikor egy vészjelzés menekülésre nem kényszeríti őket. Őrszemek üldözik őket és az Ozirisznak ki kell mennie a felszínre, hogy elszabaduljanak. De ami ott vár rájuk, arra nem készültek fel: látják, ahogy a gépek elkezdtek Zion felé ásni. A küldetés, hogy értesítsék a veszélyről Ziont, mielőtt lerohanják a hajót.
A filmekkel való kapcsolat ebben elég nyilvánvaló, ha visszaemlékszünk az Újratöltve elejére, Niobé pont az Ozirisz jelentéséről mesélt Morpheuséknak. Kifejezetten tetszett, hogy betekintést nyertünk ebbe a kis apróságba.
A filmet Andy Jones rendezte, akinek ez volt az első rendezett filmje, ám a vizuális effektek terén volt már tapasztalata. Többek között ő dolgozott a Titanicon, a ’98-as Godzillán, valamint az Én, a roboton. Ez a film egy teljesen 3D-s animációt alkalmaz, ami ugyan látványos, de mostanra már kissé elavultnak hat.
Második Reneszánsz I-II. rész (The Second Renaissance I-II)
Ez az egyetlen film, ami két részletben meséli el a történetét. Zion archívumából látunk feljegyzéseket az emberiség múltjáról. A gépek létrehozásának következményeit mutatják be, ami során az emberek önzők és uralkodóak lettek, és a gépeket a szolgáikká tették. A B1-66ER-es az első robot, amelyik megölve a gazdáját, fellázadt az emberek ellen. A törvények szerint egy ember szabadon elpusztíthatja a tulajdonát, de B1-66ER elmondása szerint nem akart meghalni, így csak önvédelemből tette, amit tett. Érdekesség, hogy B1-66ER tárgyalásáról képregény is készült.
A gépek fellázadása után az emberek elkeseredettségükben egyetlen megoldást találtak a gépek kiiktatásában: eltakarják a Napot, a gépek elsődleges energiaforrását.
Emlékeztek még, amikor Morpheus az mondta, “mi perzseltük föl az eget”? Ebben a kisfilmben pontosan ezt láthatjuk, valamint az emberek és gépek közötti első háborút.
Ezt a kisfilmet találtam az összes közül a legérdekesebbnek. Nem csoda, hogy két filmben mutatják be, van bőven történés. Sötét és brutális események sorozatát látjuk, ahogy a gépek leigázták az emberiséget. Az animációk nagyon részletesek, a színek fakók és élettelenek. Félelmetes, ahogy a háborút bemutatja a film, többször a hideg kirázott. Mellesleg kiválóan illik bele az Overseer Supermoves című száma, amit legtöbben a Blöffből és a Need For Speed Undergroundból ismerhetnek.
Lényegesek ebben a kisfilmben a jelképek használata: a gépek vonulása a náci hadsereget juttatja eszünkbe, a gépek szolgaként való dolgoztatása az ókori Egyiptom piramisainak építésére hajaz, és sok vallási szimbolizmus is megjelenik.
Mahiro Maeda rendezte a filmet, és Atsushi Morikawa volt a vizuális felelős, akikegyütt dolgoztak a Neon Genesis Evangelionon, Morikawa keze pedig a Cowboy Bebopban is benne volt.
Kölyök története (Kid’s Story)
Emlékszünk még a srácra, aki az Újratöltvében mindig Neo nyakára járt? Mindig azt mondta, hogy Neo megmentette őt, amire a válasz csak annyi volt: “Te mentetted meg magadat.” Erről szól ez a történet. Túl sokat nem lehet elmesélni az eseményekről, a film rövid és nem igazán különleges,viszont a vizuális megvalósítás annál érdekesebb. A dinamikusan változó, satírozott árnyékrajzok és kontúrvonalból kiugró, vibráló élek nagyon álomszerűvé és valótlanná teszik az élményt.
A filmet Shinichiro Watanabe rendezte, akinek a Cowboy Bebopot köszönhetjük.
A program (Program)
Ez a kisfilm egy párról szól, akik a Mátrix egy küzdőprogramjában gyakorolnak. Amikor egyikük elzárja az operátor felé a kommunikációt,rá akarja venni a másikat, hogy menjenek együtt vissza a Mátrixba Zion pusztulása előtt, és emlékeiket a valóságról elveszítve ismét nyugalomban éljenek. Pont úgy, ahogy Cypher akarta tenni az első filmben.
A grafika egy nagyon szép anime stílust képvisel, az animációk pedig gyorsak és részletesek. Yoshiaki Kawajiri ült a rendezői székbe, akinek a nevéhez a Vampire D és a Ninja Scroll fűződik.
Világrekord (World Record)
Ez a film meglehetősen ambivalensen ért. A történet egy távfutóról szól, aki sorra dönti a világrekordokat, de egyszer doppigoláson kapják. A következő versenyén a bizonyítási kényszer feléled benne, és meg akarja dönteni minden korábbi rekordját. Ami érdekes ebben, hogy ő az elhivatottságával és kitartásával, a fizikai és mentális határait feszegetve futás közben kitör a Mátrixból.
Ami nem tetszett a filmben, az a vizuális világ.
A rajzstílus nagyon egyedi, de az animációk egy kissé össze-vissza hatást keltettek.
Egyszer lassú és részletes, majd eldeformált és gyors mozdulatok veszik át a szerepet. Engem az Afro Samuraira emlékeztettek, de mint kiderült, nincs semmi köze egymáshoz a kettőnek.
Hiba a rendszerben (Beyond)
Egy lány az eltűnt macskája után kutat, és útja egy elhagyott épülethez vezeti, amit a helyi gyerekek csak Kísértetházként említenek. Azért hívják így, mert abban a házban mindenféle megmagyarázhatatlan jelenséggel találkozhat az ember: eltünedező falak, lebegő tárgyak, test nélküli árnyékok és árnyék nélküli testek. Ám a rendszer felvigyázói észreveszik, hogy az valójában egy hiba a Mátrixban, és az instabilitás miatt újrakonfigurálják.
Ez kifejezetten érdekes és látványos kisfilm volt, és érdekes belegondolni, hogy minden megmagyarázhatatlan esemény (pl. UFO-k, szellemek)valójában csak egy hiba a Mátrixban. A filmet Koji Morimoto rendezte, aki főanimátorként dolgozott az Akira filmen és a City Hunteren.
Detektív történet (A Detective Story)
Egy detektívet felkérnek, hogy nyomozzon egy veszélyes hacker után. A hacker nem más, mint Trinity és a megbízók az ügynökök, akik eszközként használják a nyomozót.
Ez talán a legstílusosabb kisfilm mind közül. Egy fekete-fehér filmszemcsés, noir rajztónust használ, ami által egy egyszerre élettel teli, mégis mozdulatlan és komor világkép tárul elénk. Csak úgy, mint a Kölyök történetét, ezt is Watanabe rendezte.
Az emberi Mátrix (Matriculated)
Egy elkülönült emberi bázist támadnak meg a gépek, de az emberek ellenállnak és foglyul is ejtenek egy robotot. Egy saját maguk által kialakított mini-Mátrixra rákötik a gépet, aki ezután teljesen megváltozik.
Érdekes volt maga a történet, ami során felmerül az emberben a kérdés: Mit gondolhat egy gép, és ha gondolkodik, akkor mit érezhet?
A történések mellett a vizuális megközelítés is összezavarhatja az embert. Összemosták a 3D-s és 2D-s animációkat, illetve a színpompás, fényes miliő már-már pszichedelikus hatást kelt.
Az Animátrix nagyon jól kiegészíti a Mátrix univerzumát: többet megtudunk a gépekről és az egész történet hátteréről, illetve pár mellékes sztori belekapcsolódik a filmekbe is. Bár nem mindegyik skeccs lenyűgözően érdekes vagy akár lényeges, a kilenc különböző stílus egyedivé teszi a kisfilmeket.
[fb_button]
Emlékszem engem akkoriban az Ozirisz utolsó útja fogott meg. Leesett az állam az élethű grafikától. Egyedül e miatt a történet miatt néztem meg az Animátrixot és először kicsit csalódásnak tűnt a többi, mert ugyanezt a valósághű látványt vártam. Aztán szép lassan ráéreztem az ízére és megtetszett, hogy mindegyik film más-más képi világú. Némelyik egészen komoly mondanivalóval. Aki szereti a trilógiát (és nem csak a pergő akciók miatt) annak élmény ez az egyveleg is.