Az azért nem mindennapos, még Hollywoodban sem, hogy valaki 37 éves korában világhírű és elismert rendező legyen. Hát még az, ha ez már egy régóta fennálló állapot, hiszen Neill Blomkamp még 2009-ben robbant be a köztudatba, az pedig nem most volt.
Bizony, már 8 év eltelt azóta, hogy az alig 31 éves rendező nevetségesnek tűnő összegből (és némi technikai hátszéllel) elkészítette az utóbbi évtized egyik, ha nem a legjobb sci-fi filmjét, a District 9-t. Neill-t akkor a szakma (és szinte az egész világ) egy személyként kiáltotta ki zseniális tehetségnek és ő meg is tett mindent annak érdekében, hogy ne okozzon csalódást.
Valahogy ez mégsem jött össze neki. Persze szó sincs róla, hogy az ezt követő filmjei rosszak lennének, mind az Elysium, mind a Chappie simán fogyasztható alkotások, de egyikben sincs meg az a plusz, az a wow-faktor, ami a District 9-t oly naggyá tette. Mindkettőben egyértelműen ott van Neill keze nyoma, le sem tagadhatná egyiket sem, de -és távol álljon tőlem, hogy gonoszkodni akarnék- mindegyik felejthető alkotás lett.
Hogy ez miért alakult így, azt nem tudnám megmondani. Eleinte persze arra gondoltam, hogy Neill hibája.
Ellőtte a puskaport, ennyi volt benne, vége a történetnek. Kézenfekvő magyarázat, csak az vele a baj, hogy nem igaz. Most már tudom, hogy így van, elég csak végignézni az Oats-os rövidfilmjeit, mindegyik többet ér, mint a fent említett két film. Egyedül csak azt nehéz megértenem, hogy ezt ő nem látta, amikor a kezébe vette a forgatókönyveket?
Most pedig, hogy az Alien projektjét elmeszelték (pedig ha valaki, akkor ő rendbe tudta volna szedni a franchise-t), az Oats-os shortokból pedig ki tudja mikor lehet egész estés cucc, új munka után nézett és nagyon úgy fest, hogy egy “régi” tervet vált valóra.
Méghozzá a The Gone World-ből készít filmet.
Nem ismerős? Nem véletlenül. Ez ugyanis Thomas Sweterlitsch regénye – ami majd csak jövőre jelenik meg. A sztori egy igazi Blomkamp-nak való sci-fi, némi időutazással, űrhajókkal, nyomozással, mindez megfűszerezve egy kis kilencvenes évekkel, no és persze magával a jövővel, ahol valami olyasmire bukkan a főhős(nő), ami nem csak az aktuális ügyét változtatja meg, de az egész emberiségre hatással lesz.
A regényt már most sztárolják, és ha Blomkamp kellően szabad kezet kap, akkor ebből valami nagyon ígéretes is kisülhet. Én drukkolok, bár egy kicsit fáj a szívem, mert bár tudom, hogy nincs és nem is volt rá túl sok esély, azért megnézném a District 9 folytatását.
[fb_button]
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!