A harmadik évaddal befejeződött a magyar HBO saját gyártású sorozata, a Terápia. A mögöttünk hagyott harmincöt rész sem okozott csalódást, méltán állítható az első két szezon mellé. Írásunkban spoileresen tárgyaljuk ki a záró évad eseményeit.
A harmadik évad felvezető kampányában a leggyakrabban hangoztatott elem az volt, hogy ez lesz a legsötétebb évad. Az epizódok megtekintése után belátható, hogy ezzel egy fikarcnyit sem túloztak, ugyanis minden egyes történetszálban központi szerepet kapott a halál, az elmúlás, és az ehhez kapcsolódó gyász, András pedig egyre inkább üresnek érzi a hivatását.
Hétfő
A hétfői napon Zsolt (Vilmányi Benett) történetével ismerkedtünk meg. A fiút édesapja rendszeresen bántalmazta, később a férfit ő maga ölte meg, jelenleg pedig barátnőjének meggyilkolásával vádolják, azonban a néző számára már az elején egyértelműnek tűnhet, hogy utóbbi bűnesetet nem ő követte el. Az elején Zsolt teljesen elzárkózott a pszichológussal való beszélgetéstől, az ő karakterével érzésem szerint a nézők egy részének szkepticizmusát is próbálták belevonni a készítők. Külön pozitívum, hogy képesek voltak olyan párbeszédeket írni Zsolt számára, melyekről tényleg el tudja képzelni az ember, hogy egy ilyen- borzasztóan rossz körülmények között felnövő gyerek szájából a való életben is elhangozhatnak. Vilmányi Benett természetesen alakítja a lelkileg megnyomorított fiút, a jeleneteit nézve egyszerűen hihetetlennek tűnt, hogy a színész még csak egyetemi hallgató.
Kedd
A keddi nap Krisztináé (Schell Judit) volt, aki huszonöt éve él egy elnyomó párkapcsolatban, már önmagát is kizárólag feleségként képes definiálni. A terápiája szépen is halad, elhagyja férjét, de a férfi ekkor figyelemfelhívás céljából begyógyszerezi magát, Krisztina visszatér hozzá és ápolgatni kezdi, majd pedig véglegesen visszatér a házasságába. Az utolsó ülés, melyre a férje is elkíséri a nő, borzasztóan nyomasztó a néző számára is, András arcán pedig az látszik, hogy bizony tényleg csak azon lehet segíteni, aki azt engedi. Egyébként ez volt az a történetszál, ahol a legügyesebben játszottak a fényekkel és színekkel. Krisztina sminkje, ruhája valamint a belső tér fényessége mindig utalt a nő pillanatnyi lelki állapotára.
Szerda
Sándor (Czintos József) látogat el Andráshoz szerdánként. Az Erdélyből származó férfi nemrég vesztette el a feleségét, ennek következtében fia és menye magához vette őt, azonban Budapesten nem érzi magát jól, haza szeretne menni. Az ő története legalább akkora arculcsapás, mint a Krisztináé. Hat epizódon keresztül – Andrással együtt – ismerjük meg Sándor különböző rétegeit, azonban a hetedik rész lerombolja minden jóérzésünket. Kiderül ugyanis, hogy Sándor végig átverte a pszichológusát, eszközként használta fel célja elérése érdekében. Az általa elmondott, erőszakosságra utaló mondatoknak semmiféle valóságtartalma nem volt, mindösszesen haza akart jutni. Czintos József színész és Székely Csaba forgatókönyvíró csodálatosan szőtték bele az erdélyi kultúrkört Sándor történetébe, ezek az elemek organikus részét képezték Sándor történetszálának.
Csütörtök
Edit (Udvaros Dorottya) járt Dargayhoz, akinek a húga halálos betegségben szenved, emellett karrierje is romokban hever. Színpadon elfelejti évtizedek óta játszott szerepeinek szövegét, forgatni pedig régóta nem hívják, mindösszesen egy jégtánc show-ra kap felkérést. Ebben az évadban egyértelműen neki segített a legtöbbet a terápia. Kezelése végére rendezi a kapcsolatát a húgával, és az utolsó epizód, melyben Edit szerepelt, szerintem a Terápia egyik legjobb része lett. Az utolsó jelenet Mácsai egyetlen arcrezdülésével zseniális.
Péntek
András Ágnes távozása után egy fiatal pszichiáterhez, Bárdos Adélhoz (Balsai Móni) jár. Az új terapeuta rettentően szigorúan ragaszkodik az előírásokhoz, ez az elején zavarja Andrást, egy idő után azonban elkezd vonzódni a fiatal nőhöz, aki azonban éppen gyermeket vár. Balsai Móni több helyen lenyilatkozta, hogy borzasztó nehéz volt számára a karakter, hiszen nagyon minimális eszköztárral kellett játszania, de szerintem kifogástalanul oldja meg a feladatát. András gyakorlatilag saját magának diagnosztizálja a Parkinson kórt, és fiával való kapcsolata sem áll a helyzet magaslatán. Adél nagyon sokat tud segíteni neki ezen helyzetek kezelésében, ám végül András hozza meg a mindkettejük számára előnyös döntést. A fiatal pszichiáter felelőssége felvethető Sándor esetében, ugyanis András érezte, hogy a férfi nem tudná bántani menyét, azonban Adél unszolására értesíti a családot, ezzel elindítva a végkifejletet.
Mindent összevetve méltó lett a lezárás a nagy elődökhöz, András történetének lezárása ugyanolyan keserédes, mint maga a sorozat. Nagyon hiányozni fog az egyik legjobb magyar sorozat.
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!