Arthur király: A kard legendája (2017) – kritika

Az Excalibur és Arthur király legendáját már rengetegszer feldolgozták. Voltak szörnyűek, és voltak.. tűrhető adaptációk. Vagy egy remek filmet láttunk, jó stábbal és lehetőségekkel teli – de a 70-es évek technikájával, szájhúzások közepette –, vagy épp egy modernebb feldolgozást, minősíthetetlenül béna CGI és színészi játék kíséretében.




Az biztos, hogy a Merlin sorozat ha mást nem is ért el, de megosztotta a közönséget. Így jutottunk el a katolikus Isten 2017. évébe – és úgy látszik ezen a nyáron láthatjuk, talán az első igazán jó Arthur-legenda feldolgozást.

A film ugyan még ki sem jött, de már megosztotta az internetet. A mindössze 100 millió dolláros büdzséjű film rendezésével a stúdió Guy Ritchie-t bízta meg, aki olyan klasszikusokat tett le eddig az asztalra mint, a Blöff, az U.N.C.L.E. vagy a Sherlock Holmes két része. Rendezései mindig pörgősek, a karakterei szerethető balfácánok és úgy egyáltalán: nagyon el tudja kapni a néző figyelmét.

A hangulatteremtés mestere, annyi biztos. Én személy szerint imádtam az eddigi filmjeit, de van aki hamar ráunt a receptre és átpártolt a Halálos Iramban családbarát szériájára.

Pedig ha könnyen fogyasztható közönségfilmet akarunk, mégis igényes és egyedi megvalósítást, akkor Guy a mi emberünk.

Persze azért egy-két sztár is belefért a költségvetésbe: Arthur szerepében Charlie Hunnam (Tűzgyűrű, Bíborhegy), a fő gonosz Vortigern szerepében Jude Law (Sherlock Holmes, Spy). Továbbá olyan állandó mellékszereplők mint Aidan Gillen (Trónok harca), vagy Djimon Hounsou (Gladiátor, Galaxis Őrzői).

Már a trailer alapján is egy igazi, pörgős, „sherlockos” filmet ígértek nekünk. A hollywoodi mércével alacsony büdzsé azonban már itt is meglátszik. A mitikus világ rengeteg CGI-t követel magának – a jó CGI technikusok viszont rengeteg pénzt. Ha pedig nincs pénz, búcsúzhatunk a részletgazdag látványtól. Kamerarángatások, sötét várfalak és animált tömegek. Ezen bármelyik CGI film elcsúszik, ha nincs meg az a többlet ami feledteti a bakikat. Itt viszont úgy tűnik megvan. Steady-cames rohanások, testre szerelt akciókamerás felvételek, lassított kardpárbajok.

Guy Ritchie még mindig a filmes világ fenegyereke.

Dacára, hogy lerakott már 1-2 nagy alkotást és mehetne biztosra, követhetné a bevált ütemet – újra és újra kísérletezik. Ha valamit, ezt értékelni kell ebben a kiüresedni látszó hollywoodi szférában. Lássuk mit alkotott most.

A film első pár percében van egy kis zavar – nem igazán tudják eldönteni az alkotók, hogy most akkor mikor is vágják rá a nevüket a képsorokra. Viszont az expozíció (és itt nagy taps Eric Bana karakterének) zseniálisan elkap. Arthur első 20 évét igazából 2 perc alatt az arcunkba kapjuk. Nem hagynak időt, de nem is kell – már a történet közepében vagyunk. A karakterek, mint ahogy azt várhattuk, törékeny, de vérlaza arcok. Kapunk egy kis Tarantino-montázst és tervmegbeszélést és elvétve néhány Zack Snyderes lassított, CGI csatát.

Jude Law főgonosza zseniális. Olyan tenyérbemászó, hogy már szinte nehéz utálni őt.

A zenék dögösek. Erre nincs jobb szó.

Tökéletes tempót adnak a jeleneteknek. Igazából a zenék, a vágás és a karakterek viszik a hátukon az egész filmet. Kapunk egy bosszúálló fiút, egy gonosz hataloméhes királyt, néhány varázslényt és egy kis forradalmat (ennél soha nem is volt több az Arthur-mondakör). Ez a film inkább egy technikai remekmű. Operatőri munkák, betonbiztos montázsok és egy kis flegmaság.

Szóval összességében: a történettől ne várjatok sokat, viszont ha ki akartok kapcsolódni egy másfél órára, tökéletes választás. Remek rendezés, szerethető figurák, jó poénok és igényes látványvilág: ezzel fogtok találkozni. A film néha elkapkodja saját magát és nem tud belassulni ott ahol kéne, ezért átszalad rajtunk a dolog és otthon ülve, kell néhány óra amíg felfogjuk mi is történt; de ezt leszámítva egy igazán ütős kis mozi. Jobban értékeltem volna, ha elhagyja a CGI maszlagot; de hát ez a 21. század. Nincs mit tenni.


Guy Ritchie egyébként már 2011 óta dolgozik a Sherlock Holmes 3. részén (a fél világ figyel, Guy!) és jelenleg is dolgozik az Aladdin sztori megfilmesítésén. Továbbá nagyon úgy nézett ki az Arthur befejezése is, hogy jön a folytatás. Kapunk egy kis középkori Avengerst; de ez még csak pletyka szinten hódít. Meglátjuk mi lesz.

Értékelés:

[fb_button]

1
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
1 Comment threads
0 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
1 Comment authors
Encsi Kabai Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Encsi Kabai
Vendég
Encsi Kabai

Még nem láttam a filmet, csak azt muszáj megjegyeznem, hogy Charlie Hunnam nem az általad említett filmekben igazán érdekes, hanem mint a Sons of Anarchy szép lassan zseniálissá váló főszereplője. Azóta szerintem nem találja a helyét, amit nagyon sajnálok; ott az alkotó- és a színészgárda shakespeare-i magasságba tudta húzni egymást. Azóta sem láttam soha olyan tökéletes sorozatot, nagyon irigylek mindenkit, aki most kezdi… 🙂