7 Days To Die – játékteszt

Ha valaki nem hallott volna még eleget tőlem a 7 Days To Die játékról, akkor nekik elárulom, hogy a The Fun Pimps Games az, aki gondolt egyet, és Minecraft módra kezünkbe adott egy MacGyver kézügyességgel rendelkező karaktert egy nukleáris csapás utáni világban. Itt a radioaktív sugárzásnak köszönhetően élőhalottak, mutánsok és mindenféle két vagy akár több lábon garázdálkodó szomszédaink mellett szabadon renoválhatjuk, elfoglalhatjuk vagy akár a kezdetektől felépíthetjük a saját kis túlélő bázisunkat!

7 Nap a Halálig




Tökéletes címválasztásnak mondhatnánk, de nem mondjuk, ugyanis itt nem kell annyi hozzá. A hozzám hasonló casual gamerek villámgyorsan belefuthatnak már az első nap akár többször is a halálba. Míg az elején a játék még ellát minket 1-2 tippel, de nem sokáig fogja a kezünket. Adott egy térkép, amire kilökve egy adag víz, egy fáklya és némi élelem a hátizsákunkban, aztán “eriggyhaladj”!

Ruhától, élelemtől, fegyverektől kezdve mindenért meg kell küzdenünk. Bár a lootolás és a craftolás végigkísér minket addig, amíg csak játszunk, az elején különösen fontos szerepe van. A játék lényege és erőssége az, hogy egy szabad, akár random, generált világban, azt csinálsz, amit csak akarsz és ahogyan csak szeretnéd.

Egy cél van: éld túl a hetedik napot és a vele érkező hordát.

Azt, hogy mindezt hogyan teszed, rád van bízva. Lehetőséged van meghúzni magad a vadonban, de akár településeket, városokat is felfedezhetsz, elfoglalhatsz. Nincs a térképen olyan négyzet- méter, amit nem szedhetsz fel, nem zúzhatsz össze. Ebben rejlik a játék erőssége is, hogy itt nincsenek zárt ajtók, nincs olyan, amin nem tudsz keresztüljutni, csak épp türelem, kitartás és persze megfelelő szerszámok kellenek. Ha neked úgy tetszik, akkor elfoglalsz egy épületet és körberakod csapdákkal, felfejleszted a falait, de akár az alapoktól kezdve építhetsz is egyet. Minden csak rajtad múlik.

Minden egyes eszköznek örülni fogsz, amit megszerzel, vagy idővel tapasztalatból legyártod magadnak. Minden adag cuccért meg kell majd küzdeni, de lesz majd olyan pillanat, amikor végre biztonságban érzed magad, felkészülten várod a hordát és aztán csalódsz. Soha nem lesz tökéletes semmi. Hol a lőszerből fogysz ki, hol a fegyvered megy tönkre, vagy lesz olyan, amikor épp egy kevésbé védett területen törnek majd rád a zombik. Viszont a saját kárunkból tanulva mindig egy fokkal jobbak leszünk, mindig egy kicsit fejlettebbek és mindig lesz valami, amit még szeretnénk elérni.

A játék másik erőssége a multiplayer rész, ahol többedmagaddal közös bázist is tudsz építeni, vagy épp más játékosok ellen harcolni. Viszont ha úgy tartja kedve az embernek, akkor single player játékos módjára meghúzhatja magát, hisz a térkép hatalmas, így nem feltétlen muszáj belefolyni más játékosok történetébe. Személy szerint izgalmasnak tartom,

amikor egy addig felfedezetlen területen életre utaló nyomokat találok, és adrenalintól felfűtve már nem csak a zombik és egyéb teremtmények, de más játékosok támadásait, zajait is figyelnem kell.

Mindennek ára van

Ez a játék még mindig Early Acces, aminek az ára bár nem túl borsos, ennyi pénzért már kapunk befejezett játékot is. Ez viszont bizony közel sincs befejezve, rengeteg apró, de annál bosszantóbb buggal lehet találkozni. A nehezen összerakott motorod (mert ilyet is lehet a nagy távolságok leküzdése érdekében) egyszer csak eltűnik, fennakad.

Jobb esetben egy ki-belépéssel, újraindítással megoldódik a probléma, rosszabb esetben örökre odavész.

Engem a legjobban a meghalásunk után az övünk tartalmának elvesztése bosszant, ami miatt már párszor sikerült is elvennie a játéknak a kedvem. Alap esetben egy kis ikon mutatja, hol haltunk meg és hol tudjuk megtalálni a féltve őrzött fegyvereink, eszközeink, de találkoztam már olyannal, hogy ez az ikon egyszerűen csak eltűnt és sajnos, ha nem emlékszel pontosan a helyére, már soha nem is találod meg.

Meg kell még említenem, hogy bár (számomra) nem csúnya a játék, szépnek sem szép és az optimalizációval sincs minden rendben. Szóval aki szereti kényeztetni a szemét, az ne ezt a játékot válassza, mert sajnos nem mondható el róla, hogy milyen jól néz ki, Unity motor ide vagy oda.

Végszó

Nagyon nehéz elfogulatlanul beszélnem a játékról, mert hatalmas Zombirajongó és világvége imádó ember vagyok, és ebben megvan mindkettő. Szeretem a szabadságot, a kötetlenséget, és ebben az is megvan. Valamilyen szinten építkezni, a saját ízlésemnek megfelelővé alakítani is szeretem a dolgokat, és a játék abban is bővelkedik. Van benne hiba, olcsónak sem olcsó, mégis nekem minden perce megérte volna az árát, ha nem ajándékba kapom, akkor is.



A szinte 20 éves pályafutásom kb. 1%-át tette ki a multi vagy online játék, hisz mindig singleplayer játékos voltam, viszont ezt egyszerűen imádom. És ami a legfontosabb, hogy a single vagy multi nem zárja ki a másikat, így egyedül is tökéletesen szórakoztatónak tartom, ha pedig társaságra vágyom, akkor megkeresem, meglátogatom a szerveren összehaverkodott túlélőtársaim.

Platformok

  • Linux
  • Microsoft Windows
  • OS X
  • PlayStation 4
  • Xbox One

Tesztkonfig

PC
Asus P8H61-MX R2.0
QuadCore Intel Core i5-2400, 3400 MHz
Kingmax FLFF65F-D8KQ9 (8Gb)
Asus HD7970 (GDDR5, 3Gb/384-bit)
OCZ-AGILITY3

Értékelés:

[fb_button]

Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .