Nyakunkon a Blöff sorozat – befutott a trailer is




Nem tudom, hogy van-e ember a világon, aki nálam többször látta már a Blöfföt, mindenesetre biztos, hogy az élmezőnybe tartozom. Guy Ritchie 2000-es klasszikusa (bizony, már 17 éves a film, repül az idő) azért lett tökéletes, mert minden apró részlet pontosan a helyén volt. Az ugyanis csak félsikerre lett volna elegendő, hogy Ritchie egy szövevényes és elmés forgatókönyvet tett le az asztalra, a casting (és ezt csak halkan mondom, de a szinkronszínészek) legalább ennyire fontos eleme volt a végeredménynek.

A legutolsó mellékkarakter is úgy lett kiválasztva, hogy azon senki se találhasson fogást, a Brad Pitt – Benicio Del Toro – Dennis Farina – Vinnie Jones – Alan Ford főszereplőgárda mellett pedig nagyjából itt robbant be a köztudatba Jason Statham. Lássuk be, ilyen stábbal és ilyen scripttel “könnyű” volt zseniálisat alkotni.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az a világ, ami megelevenedik Guy Ritchie filmjében (és nem csak ebben, hanem a két évvel korábbi A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső-ben is), az szinte kimeríthetetlen. A sajátságos sötét humorral megfűszerezett angliai alvilág simliskedéseit ki ne nézné el napestig, most őszintén?

Erre a következtetésre jutott a Crackle is (nálunk tulajdonképpen ismeretlen streaming szolgáltató, amely a Sony tulajdonában van), hogy miért pont most, ennyi idő után, az egy érdekes kérdés, de a lényeg, hogy léptek és tető alá hozták a szériát. Méghozzá nem is akármilyen szedett-vedett bandával, mert bár fiatalokból válogatták össze a csapatot, első blikkre úgy tűnik, hogy a castingra rendesen odatették magukat.

Rubert Grint a legnagyobb húzónév, ez kétség kívül így van, mellette azonban olyan arcok tűnnek fel, mint például Luke Pasqualino (legtöbbünk számára azt hiszem a Skins Freddie-jeként lett ismert), vagy az idősebbek közül Juliet Aubrey vagy épp Dougray Scott. No de lássuk azt a trailert, utána folytatom.

Itt tudod lenyitni a Blöff sorozat trailerét

Nagyon nagy következtetéseket persze nem érdemes két percből levonni és nem is fogok bábáskodni se a sorozat mellett, se ellene, őszintén szólva se a kedvemet nem hozta meg túlságosan, se el nem vette attól, hogy adjak neki egy esélyt. Az biztos, hogy első blikkre egy kicsit furcsa, de ezzel együtt valahogy sikerült nekik megragadni a Guy Ritchie féle Anglia egyedi hangulatát, mindössze az elmúlt 17 év nyoma az, amitől az egész egy kicsit idegennek tűnik. De ez nem feltétlen baj.

Azért nem, mert ha tetszik, ha nem, ezek az évek elszálltak. Nem csak nekünk, hanem nekik is: nem lehet ugyanazt behozni újra, haladni kell a korral. Ez már nem az ezredforduló simliskedése, ez 2016/2017, ahol ezúttal (első ránézésre) a fiatalok próbálják learatni a babérokat (aztán gondolom ezzel jól felbosszantanak majd egy-két komolyabb játékost).

Én azt mondom, hogy ebből még bármi lehet, akár nagyon jól is elsülhet. Az egyetlen szívfájdalmam, hogy egy igazán jófajta, ízes szinkronra éhezem, de erről nagy valószínűséggel le kell mondanom és eredeti hangon élveznem a “fók”-olást.



A Snatch (Blöff) sorozat már tényleg a nyakunkon van, hiszen az első rész bemutatója március 16-án esedékes, az első évad pedig tíz epizódból fog állni. Várjuk? Várjuk.
[fb_button]

1
Szólj hozzá! Számít a véleményed és regisztrálnod sem kell!

avatar
1 Comment threads
0 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
1 Comment authors
El Presidente Recent comment authors

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

El Presidente
Vendég
El Presidente

Való igaz, a film is kiváló, de a magyar szinkronnal is igazán élvezhető, pedig ez ritka.