Az elmúlt másfél évtizedben a Young Adult tiniknek szánt regények eszméletlen sikereket értek el, így a filmstúdiók sem voltak restek, gyorsan kapcsoltak, hogy miből lehet bekaszálni a zsíros zsebbélelő zsetont, hát elkezdték futószalagon gyártani az adaptációkat, hol több, hol még több sikerrel. Na persze ez a siker, amiről most én beszélek, ez a stúdiók sikere, hiszen ők lapátolják be a dollár százmilliókat, az elkészült filmek minősége minimum egy gyomorforgató hullámvasút pályájával írhatóak le, vannak rosszak és vannak még rosszabbak. No meg van pár jó is, nem leszek a kelleténél is szemetebb.
Az éhezők viadala sorozat mintegy ösvénycsapkodó bennszülött a dzsungelben vágta az utat a feltörekvő fiataloknak – nem csoda, hisz a sztori nem volt gáz, a szereplők klappoltak, a pénzt nem spórolták ki, a CGI igényes volt és nagyjából minden néző megkapta azt a szériától, amit várhatott a könyv alapján. Hibái ellenére egy minőségi adaptáció volt. Aztán jött az útvesztő, a kiválasztott és még tengernyi más, amik azért már több sebből véreznek, de a pénztáraknál ez nem igazán látszik, így hát nincs megállás. Érthető, nem?
Az 5. hullám egy olyan mintapéldánya ennek a folyamatnak, amiért mindenkit simán lehet utálni, amiért részt vettek az elkészítésében, de elsősorban Rick Yancey forgatókönyvírót, aki jegyzi a regényt. Őt is leginkább azért, mert az elmúlt évtizedek sci-fi műveinek összeollózása címszóval kiadott műve mindenfajta eredetiséget nélkülöz, és olyan szinten biztonsági játék (a bevételért), hogy az már az arcátlanság határait súrolja.
Cassie (Chloe Grace Moretz) emlékeiből derül fény a történetre: a bolygót megtámadták az idegenek, akik (naná) le akarják igázni azt. Mindezt módszeresen teszik, négy hullámban támadva: elsőként sötétségbe borítják a Földet egy kis elektromágneses mókával, aztán jöhet az özönvíz, majd a járvány, végül pedig ők maguk támadnak – ráadásul emberi alakot öltve. Négy hullám, ami négy klasszikus moziból lett összelopkodva – gratulálunk, roppant eredeti.
Na de kanyarodjunk vissza: az emberiség megmaradt része sem tétlenkedik: táborokat állítanak fel, ahol a katonaság a gyerekeket, fiatalokat képzi ki az ellentámadásra. Cassie öccse azonban eltűnik, így hát a lány és ismeretlen, sármos új barátja együtt próbálják megtalálni a fiút, miközben az idegenek a mindent eldöntő, ötödik hullámra készülődnek, hogy végképp leigázzanak minket.
Bár a film eleje még aránylag ígéretesnek tűnik, a reménykedésünk, hogy egy igényes mozival van dolgunk, hamar szertefoszlik majd. A világ, amiben szereplőink léteznek ugyanis végtelenül egyszerű és bugyuta, olyannyira, hogy szép lassan minden eleme darabjaira hullik, ráadásképp a két szálon futó események még inkább tetézik a bajt, hisz egy szörnyen kidolgozott történetmenet helyett kettőt leszünk kénytelenek végigszenvedni.
Nehéz kiemelnem, hogy mitől is rossz ez, hisz oly sok minden fejfogós. A párbeszédek, a reakciók, a logikátlanságok, a középszerű látvány és a CGI, a szörnyű alakítások – mind hozzátesznek ahhoz, hogy az egész szituációt valószerűtlennek és életidegennek érezzük az utolsó pillanatig. Sajnos nincs amiért ajánlani lehetne, vagy ajánlani merném, hisz még kategóriáján belül is számtalan sokkal jobb alkotással találkoztunk az elmúlt években.
Egy buta, kidolgozatlan, minden eredetiséget nélkülöző alapból egy hasonló jelzőkkel bíró adaptáció született, ami gyorsan eltűnik majd a süllyesztőben – ne fecséreld rá az idődet, hidd el, nem éri meg.
[fb_button]
Dr. No
Az 5.3-as ítélet az én értelmezésemben inkább a “gyenge” minőség, mintsem a “messziről elkerülendő időpocsékolás”. Ugyanakkor, ha inkább érdemes végigtolni helyette az Éhezők viadala tetralógiát, akkor Az 5. hullámnak inkább a nézhetetlen hulladék kategóriában lenne a helye 3.1 körüli értékeléssel.
Hessteg
Nem nézhetetlen, de teljesen felesleges időpazarlás, mondom is, hogy miért: ha ilyen stílusú filmre fáj a fogad, találsz egy tucatot, ami jobb (ráadásul abból a tucatból lett összeollózva ez), így miért néznéd meg ezt? Felesleges.
Ugyanakkora annyira nem gyenge sem a megvalósítás, sem a színészgárda, hogy azt mondhassam: nézhetetlen gagyi. Csupán nincs rá okod, hogy ezt válaszd.
FOSSTAR
ma már csak ilyen filmek vannak
Névtelen
nem csak ilyenek vannak
dodesz
nem csak
Hiro
Az éhezők viadala számomra a gagyi kategória és ha ez még annál is rosszabb, akkor messze elkerülöm.
luxbeci
illuminati jövőt mutat be..ww3 közeleg….bukott angyalok valójában az UFO-k…
Gazdy
Jól beszélsz
Gyula
Tegnap néztem meg. Szinkronosan kezdtem, de majdnem felvágtam az ereimet, így inkább újra kezdtem angolul, angol felirattal. Némelyik embör tényleg elég trén játszik, de alapjában véve átlagosra kihozzák statisztikailag. Nem tudom, hogy hol voltam az elmúlt 10 évben, de szerintem ez nem koppintás. Persze, hogy a sikert célozta meg és klisés; de mit nem csináltak meg még a világon manapság?!
Valamennyire sejthető volt a nagy csavar, de velem képes volt elhitetni a film, hogy csak beképzelem, és túl buta az egész ahhoz, hogy azzá nője ki magát, amit egy pillanatra bele mertem gondolni. És DE! Megtörténik, én meg csak lesek, hogy elhittem, hogy ez nem lehet elég érett sztori ahhoz, hogy meg merje lépni.
Úgy ültem le elé, hogy csak egy újabb tinimaszlag, egy tvvájlájt nyóóc. Igazából az, de vannak benne okos dolgok. Sok a logika. Azt pedig én biza’ szeretem. Az éhezők viadalának első részét végigszenvedtem, a többibe bele sem kezdtem. Az tré. Ebben van potenciál. Számomra még ilyen volt az I am Number Four (A negyedik), vagy méginkább a Push (Az energia). Hűűű, a Push mekkora már! Meg is nézem.
Na de egyetlen egy dolog messzemenően zavart az egészben, és ez az első hullám után ötlött fel bennem azonnal. Mi van az atomerőművekkel? Nem olvadtak le a brébe, lakhatatlanná téve a lakott Föld legalább felét már a második hullám előtt?!
Névtelen
Óriásfos volt az egész.